A Rambus bejelentette, hogy XDR memóriatechnológiájának második generációja is lekerült a tervezőasztalról, s a vállalat megkezdi a tárgyalásokat a lehetséges licencelőkkel. Az XDR2 effektív órajele 8 gigahertztől indul, ami annak köszönhető, hogy egy órajel alatt 16 bit információt tud továbbítani egyetlen vezetéken, miközben alapórajele akár 500 MHz vagy magasabb lehet.

A chipenként biztosított 16 GB/s sávszélesség eléréséhez ugyanakkor további trükkökre van szükség. Ezek közül legfontosabb a micro-threading névre keresztelt technológia, amely lehetővé teszi az egyszerre végrehajtott utasítások számának megnégyszerezését. Egy hagyományos CMOS DRAM chip rendszerint úgy épül fel, hogy bankjai félbankokra osztva a mag két sorában helyezkednek el, az egy bankon tárolt adatokhoz való hozzáférés esetén tehát a vezérlő szimmetrikusan, a mag mindkét felén lefoglalja a szükséges erőforrásokat, míg a többi memóriaművelet várakozik. A XDR2 ezt úgy módosítja, hogy négy területre osztja fel a magot, melyek mindegyikén szimultán módon megcímezhető egy-egy bank.

[+]

A sávszélesség kihasználásának hatékonyságát fokozza a szemcsézettség (granularity) javítása is. A növekvő prefetch-értékek és a nagy bankméretek azt eredményezték, hogy a hozzáférés pontossága 32-64 bájtra csökkent. Az XDR2-nél ez az érték 16 bájt, vagyis kevesebb a feleslegesen mozgatott adat.

A technológia előnyei közé sorolható az is, hogy a DDR/GDDR memóriachipekhez képest kisebb magméretű vezérlőkkel és kevesebb vezetékkel is elboldogul, ami a gyártási költségek mérséklődését eredményezheti. A Rambus – amely maga nem tervez, nem állít elő chipeket, csupán a technológia fejlesztéséből és licenceléséből él – mindenekelőtt grafikus gyorsítókhoz, szórakoztatóelektronikai és hálózati berendezésekhez ajánlja az XDR, illetve az XDR2 memóriákat. Az XDR/2 jelzésrendszereként a DRSL-t alkalmazzák, amely nagysebességű pont-pont kapcsolatokat tesz lehetővé, de mód van a buszalapú adatátvitelt szolgáló RSL használatára is.

A vállalat reményei szerint 2007-ben jelenhetnek meg az XDR2 technológiára épülő hardverek, azonban bármennyire is meggyőzőnek tűnnek a specifikációk, a DDR/GDDR különféle változatai mellett csak akkor szerezhet komoly piaci részesedést, ha műszaki előnyei összhangban állnak a tényleges előállítási költségekkel, illetve a Rambus által meghatározott licendíjakkal. A nyers számok mellett persze az implementálás is kulcstényező, hiszen bár az XDR2 egy vezetéken ötször gyorsabb a GDDR3-nál, utóbbi több chip és egy szélesebb busz révén mégis fölénybe kerülhet.