Érdekes adatokat gyűjtenek manapság az érintett cégek a PC-s játékpiacról. Az új generációs konzolok érkezésével nagy teher nyomja az Intel, az AMD és az NVIDIA vállát, hiszen meg kell győzni a felhasználókat, hogy nem érdemes átköltözni a nappaliba, mivel a PC jobb alternatíva marad a játékra. Ezt persze elsősorban az Intel és az NVIDIA fogja ecsetelni, mivel az AMD-nek tulajdonképpen mindegy, hogy a játékos PC-n vagy új generációs konzolon szórakozik, számukra az a legkedvezőbb, ha mindkét területre benevez a potenciális vásárló. Ezek persze eltérő cégérdekek, viszont egy ponton komoly kutatások folynak, ugyanis régóta sejteni lehet, hogy a fiatal generáció már nem pont olyan igényekkel rendelkezik, mint a tíz évvel ezelőtti, így eltérő stratégiát kell bevetni a siker érdekében.
Az említett, PC-s játékban érdekelt cégek régóta figyelik a felhasználói szokásokat, és sajnos az a szomorú valóság, hogy az utóbbi időben felhígult a piac, és az új generáció felnövésével egy másfajta felhasználói érdeklődés alakult ki. Arról vita van, hogy ez mennyiben köthető a konzolok egyszerűségéhez, mivel e gépekre jellemző, hogy nincs szükség minimális szaktudásra sem az üzemeltetésükhöz. A szórakozás gyakorlatilag a játékot tároló média behelyezése után azonnal kezdődhet, és a grafika paraméterezésével sem kell foglalkozni. A PC ennél jóval bonyolultabb, hiszen az adott játék telepítése után még a futtatáshoz szükséges programokat is be kell szerezni, illetve be kell állítani a grafikát, hogy az adott gép megfelelő sebességű megjelenítést kínáljon.
Az egyszerűség tekintetében a konzollal nem harcolhat a PC, de az Intel, az AMD és az NVIDIA próbál megoldást találni a problémákra. De hogy mi a gond? Nos, a gyártók, illetve a játékkiadók felmérései szerint a PC-s játékosok 90%-a szimplán az alapértelmezett grafikai beállításokon futtatja a programokat, ami általánosságban nem kedvező. Még ha a paraméterezés meg is felel az adott konfiguráció tudásának, akkor is szörnyű belegondolni, hogy a játékosok igen nagy többsége nem tudja magának beállítani a megfelelő grafikai szinteket, és esetleg nem is akarja megtanulni az ehhez szükséges háttérismereteket. Ez főleg annak tudatában érdekes, hogy itt szó sincs bonyolult dolgokról, ugyanis a fejlesztők megpróbálják annyira leegyszerűsíteni az alapvető grafikai beállításokat, amennyire csak lehet.
Az érintett cégek más megoldásban, vagy megoldási javaslatban utaznak. Az Intel szerint a fejlesztőket terheli a felelősség az alapértelmezett beállítások konfigurációkhoz való igazításával kapcsolatban, így a cég mindenképp azt javasolja, hogy a termékek egyedi azonosítóit figyelembe véve állítsa be az adott program az előre kitesztelt grafikai szintet. Az AMD szerint ez bonyolultabb probléma annál, hogy egy egyszerű azonosítással meg lehessen oldani, főleg annak tudatában, hogy igen gyorsan érkeznek újabbnál-újabb termékek a piacra, melyek azonosítóit nem ismerné fel az adott alkalmazás, tehát az ilyen irányú optimalizálás az új hardvereken megbukik. Az NVIDIA a GeForce Experience programot kínálja a problémára, melynek működéséről korábban már írtunk. Ez a program egy életképes megoldás, de a megfelelő működése rendkívül sok humánerőforrást igényel, illetve jelenleg csak 95 programot támogat, ami ugyan nem kevés, de kétségtelen, hogy ennél hatványozottan több játék van a piacon.
A PC-s grafika paraméterezhető, érdemes kihasználni ezt.
A fejlesztők szerint a felhasználók oktatása egy átfogó megoldás lenne, amit nyilván nem vetnek el az érintett gyártók sem, de a legfőbb probléma pont az, hogy a játékosok többsége egyszerűen nem akar foglalkozni a különböző finomhangolási feladatokkal. Ez még önmagában nem is lenne gond, de az elmúlt évek során elterjedt az a nézet, hogy az átlag játékos azért is vesz konzolt, mert a PC-s portok grafikáját számottevően rosszabbnak tartja. Ez a megállapítás a jelenben igen ritka esetben igaz, hiszen a fejlett PC-s hardverek már messze erősebbek, mint az Xbox 360, a PlayStation 3 és a Wii U. Ahhoz azonban, hogy a PC-s portok grafikai minősége jobb legyen a konzolokénál, túl kell lépni az alapértelmezett grafikai szinteken, amit sajnos elképesztően sokan nem tesznek meg. Ennek megfelelően egy teljesen torz nézet kezd kialakulni a nyugati országokban a PC és a konzol grafikájáról, ami ha megtelepszik a játékosok fejében, akkor azt onnan nagyon nehéz lesz kiirtani.
Azzal egyébként, hogy valaki konzolt vesz semmi gond nincsen. Megannyi indokot lehet erre találni, hiszen kétségtelen tény, hogy ezeket a gépeket sokkal egyszerűbb használni, kényelmesebb a nappali, illetve olyan exkluzív játékok érkeznek a különféle platformokra, amelyek után még a PC-s játékosok is áhítoznak. A grafikára vonatkozó „érv” viszont egy eltorzított nézetből születik meg, és ez a hamis legenda főleg akkor kaphat majd igazán komoly táptalajt, ha megérkezik az új generációs Xbox One és PlayStation 4, amelyek a PC-s játékok alapértelmezett grafikai szintjéhez viszonyítva félelmetes minőségre lesznek képesek.
A felhasználók szaktudásának úgymond felhígulására egyébként komolyan rásegít a mobil forradalom, ugyanis az Android, az iOS és tulajdonképpen az új Windows operációs rendszerek gyakorlatilag még a minimálisnál is kevesebb ismeretet követelnek meg. Az alkalmazások egyszerűen beszerezhetők az adott cég saját áruházából, és a rendszerfrissítések is gyorsan lekérhetők. Egyszerűen a felhasználó nincs rákényszerítve arra, hogy bárminek is utánanézzen. Azt nehéz eldönteni, hogy ez jó vagy rossz dolog-e, de ilyen irány mellett kicsi az esélye, hogy a PC-s játékok grafikáját paraméterezni képes felhasználók száma ne zsugorodjon tovább.
