Sikeresen lezajlott a GTC Asia 2011 nevű rendezvény, melyen az NVIDIA felvázolta a Kepler és a Maxwell kódnevű architektúrák fejlesztésének direktíváit, illetve a szuperszámítógépek jövőjébe is betekintést lehetett nyerni. Sajnos a vállalat nem szolgált részletekkel a Kepler generációs termékcsaládról, így még működő terméket sem láthattak az érdeklődők, de Steve Scott egy előadás során elmondta, hogy a Keplerre épülő termékek még 2012-ben megjelennek. Ennél konkrétabb dátum egyelőre nincs, legalábbis hivatalos forrásból.
Az NVIDIA a Maxwellt tulajdonképpen csak említés szintjén ecsetelte. A termék megjelenése 2014-ben esedékes, és igazi áttörés lesz az NVIDIA történelmében, ugyanis nem cGPU-ról beszélhetünk, hanem egy nagy teljesítményű APU-ról, melyben először kapnak helyet a Denver projektre épülő processzormagok. Korábban ezt Mike Rayfield is elmondta, így túl nagy meglepetésről nem lehet beszámolni, de megerősítést nyert, hogy az NVIDIA a heterogén módon programozható termékekben látja a jövőt, ahogy lényegében minden konkurens.
A heterogén jövőképnek nagyon egyszerű oka van. Steve Scott ecsetelte, hogy egy GPU sokkal energiahatékonyabb a számítások szempontjából, mint egy CPU. A vállalat két példával szemléltette a helyzetet. A 40 nm-es gyártástechnológiával készülő, Fermi architektúrára épülő GF100-as lapka használatával 225 picojoule energiát emészt fel egy lebegőpontos utasítás végrehajtása, szemben az Intel Westmere architektúrájára épülő, 32 nm-es eljáráson gyártott négymagos processzorral, melynél 1690 picojoule energia szükséges egy lebegőpontos utasítás végrehajtásához. A két adat között látható, hogy milyen nagy a kontraszt, és az NVIDIA szerint ez csak nőni fog, mindamellett, hogy a gyártástechnológia fejlődésével a CPU és a GPU esetén is csökkennek majd az előbbi értékek. Tulajdonképpen nem kérdés, hogy a fejlődés az integrálás felé tolódik el. Az NVIDIA szerint a homogén többmagos processzorok ideje hamarosan lejár, és a heterogén éra beköszöntével chipeket a teljesítmény maximalizálására tervezik. Az APU-k grafikus vezérlője kifejezetten jól kezeli majd a folyamat és adatpárhuzamos feladatokat, azonban ez a rendszer nagyon nem hatékony, ha egy késleltetésre érzékeny folyamat kerül elő. Itt jönnek képbe az úgynevezett késleltetésre optimalizált processzorok, vagyis a CPU-magok, amelyek lényegében csak ezeknél az – egyébként kritikus – eseteknél jutnak szerephez.
Az új generációs Kepler és Maxwell architektúrák tervezésénél tehát a legfőbb szempont az energiahatékonyság volt, vagyis a wattonként értendő egységnyi teljesítmény növelése. Emellett ki kell terjeszteni a GPU-k alkalmazhatóságát, illetve növelni kell a programozhatóság hatékonyságát. A legfontosabb lépcső azonban felkészülni az integrációra, így a Kepler és Maxwell architektúrák fejlesztésénél már számottevő szempont, hogy szorosan integrálható legyen a rendszer a processzormagokkal. Steve Scott elmondta, hogy a Maxwell generáció ebből a szempontból értékes újításokat tartogat, hiszen a processzorarchitektúrát az integrált grafikus vezérlőhöz igazítják, de a Kepler architektúra is nagyon fejlett lesz, hiszen támogatni fogja az ARM virtuális memóriát. A támogatott funkciók egy része persze platformszolgáltatás lesz, így a Kepler egy cGPU formájában nem tudja majd kamatoztatni mindazt, amire az architektúra elméletben képes. Az NVIDIA itt kitért arra, hogy az operációs rendszer oldalán számottevő fejlesztések szükségesek, ugyanis a virtuális memória támogatása a GPU-k felől jelenleg limitációkba ütközik. Steve Scott szerint az aktuális operációs rendszereknél nagyon sokat kell trükközni az egyes funkciók kezelhetőségéhez, de a jövőben ez megváltozik, ami jelentősen kiterjeszti a fejlesztők lehetőségeit.
Végül az NVIDIA megerősítette, hogy az úgymond igazi GTC a következő év májusában kerül megrendezésre, egészen pontosan a hónap közepén. Valószínű, hogy ezen a rendezvényen már sok dolgot megtudunk majd a Kepler architektúrára épülő termékekről, sőt, az is elképzelhető, hogy a termék megjelenését is itt jelenti be a vállalat.
