Manapság számos virtuális deviza létezik. A legismertebb a Bitcoin, mely már több helyen elfogadott fizetőeszköz is, de egyre népszerűbbé válik a Litecoin is, ami lényegében ugyanazt az elvet képviseli csak más algoritmussal lehet bányászni. Márpedig a bányászaton van a hangsúly, ugyanis így lesz a szerencsevadász felhasználónak virtuális pénze. A mai virtuális devizákra viszont egyértelműen jellemző, hogy a bányászat SHA vagy scrypt algoritmussal történik, ami azt jelenti, hogy ezekben a szituációkban kell jónak lennie az adott konfigurációnak. A Bitcoin például SHA-256-ot használ, amihez rendkívül előnyösek az FPGA-k, vagy a dedikáltan erre tervezett hardverek, míg a Litecoin által bevetett scrypt a leghatékonyabban a modern grafikus architektúrákon aknázható ki, ezzel helyezve háttérbe az FPGA-kat és főleg a dedikált hardvereket.

A virtuális deviza azonban a PC-n leginkább az AMD grafikus architektúráinak játékszere, főleg a Litecoin szemszögéből vizsgálva. Ez az elmúlt évben okozott is gondokat az ellátásban, ráadásul a bányászok igényei annyira kiszámíthatatlanok, hogy nehéz erre készülni. Az említett személyek nem úgy tekintenek a vásárlásra, mint más ember. Leginkább azt nézik, hogy egy 500 dolláros kiadást mikorra tudnak profittá tenni a Litecoin alatt, így a kártyát amolyan befektetésnek tekintik, melynek ára heteken belül megtérül, majd jöhet a következő befektetés és így tovább. Az AMD számára ezek az igények egyszerre jók és rosszak. Jók, mert eladással számolhatnak, viszont rosszak is, mert az előbbi gondolatmenet miatt nem lehet meghatározni, hogy a bányászok mikor mondanak nemet a következő befektetésre.

Néhány programozó viszont megunta az olyan devizákat, amelyekben egyszerűen nem lehet nyereséget elérni, ha nincs a gépben AMD grafikus vezérlő. Ennek hozománya a CUDACoin (valódi, de kevésbé ismert nevén ProtoShares), mely szintén egy virtuális deviza az első bekezdésben említett társaihoz hasonlóan, de SHA és scrypt helyett Momentum algoritmust használ. Ennek az előnye, hogy nem szükséges hozzá extrém hatékonyan működő, magas IOPS teljesítményű grafikus architektúra, így az NVIDIA hardverei is labdába rúghatnak. Ehhez készült is egy CUDA platformra épülő kliens, de OpenCL verzió egyelőre nem lesz. Bár utóbbi sorsa még nincs véglegesen eldöntve, de a Momentum algoritmus kifejezetten fekszik az FPGA-knak, így egy OpenCL kliens hozzáférhetősége alaposan felforgathatná a CUDACoinra épített bányagépek alapjait.

A CUDACoin (ProtoShares) persze messze nem felkapott, hiszen eredetileg a CPU-khoz tervezték (csak a CUDA támogatása miatt vált érdekessé, és innen ered a CUDACoin név is), illetve a Bitcoin és a Litecoin mellett még több tucatnyi virtuális devizával versenyez, de kétségtelen tény, hogy ez az első lépcső a történelemben, hogy az NVIDIA grafikus hardvereivel is lehessen értékelhető potenciális profit lehetősége mellett bányászni.