A CNET News értesülései szerint az IBM a következő évben a PowerPC processzorokon is rendelkezésre bocsátja a virtualizációt, amely fellazítja az operációs rendszer és az alatta működő hardver közötti szoros függőséget.

A szerverek világában már régóta használatos a partícionálás, amely lehetővé teszi, hogy egy gépen több operációs rendszer vagy ugyanazon rendszer több verziója futhasson párhuzamosan. Ezzel jobban kihasználhatók a hardver erőforrásai, az egyes szolgáltatások a nekik megfelelő környezetben, a többieket nem akadályozva – és nem veszélyeztetve – futhatnak.

Eleinte annyi partíciót lehetett csupán kialakítani, ahány processzor volt, ám a Power5-generációval az IBM bevezette a mikropartícionálást, melynek révén kisebb egységek is kialakíthatók, mégpedig dinamikusan. AIX 5.3 alatt például az erőforrások egy processzor teljesítményének mintegy tizedéig skálázhatók, vagyis 25 Power5 processzor megléte esetén akár 254 is lehet a logikai partíciók száma.

Az ilyen fokú méretezhetőség megteremtésének hátterében az a felismerés áll, hogy számos szerverfolyamat nem használja ki a processzor képességeit, s így feleslegesen foglalja a többi folyamat elől az erőforrásokat. A logikai partícióknak az is előnyük, hogy dinamikusan növelhetők, majd dolguk végeztével fel is szabadítják a lefoglalt eszközöket. Az IBM a Power5-rendszereknél virtualizálta a hálózati hozzáférést és az I/O-eszközök kezelését is, így a interfészek teljes tárháza biztosítható valamennyi partíció számára – azok számára is, amelyek a hardver korlátai miatt egyébként nem férnének hozzá némelyikhez.

Virtuális szerverek valamivel könnyebben költöztethetők át más hardverplatformra, így különösen a sok és sokféle szervert hostoló központokban számítanak kedvelt megoldásnak. Virtualizációt persze szoftveresen is lehet biztosítani, jó példa erre a VMware, amellyel már egyprocesszoros x86-rendszereken is működtethető. A hardveres támogatás azonban – mondanunk sem kell – nagyobb teljesítményt, biztonságot és stabilitást képes nyújtani.

Némileg szerényebbek persze a középkategóriás szerverekkel és az asztali gépekkel szembeni elvárások, ám az Intel Vanderpool, illetve az AMD Pacifica kódnéven fejlesztett technológiája is azt mutatja, a hardveresen megvalósított virtualizációnak itt is van helye a párhuzamos folyamatok hatékonyabb feldolgozásában, a teljesítmény növelésében. Ezt a szegmenst célozza meg a 2005-re ütemezett PowerPC 970-modellekkel az IBM is, amelyeket az Apple számítógépeiben és az IBM Blade Centereiben fognak alkalmazni. A szűkebb lehetőségeket jelzi ugyanakkor, hogy míg a Power4-re és Power5-re épülő rendszerekben a partíciók vezérlését egy menedzsmentkonzol nevű hardveregység végzi, az új generációs PowerPC 970-ek irányítását egy önálló partícióban futó szoftver végzi majd.

Karl Freund, az IBM eServer pSeries üzletágának vezetője nem kívánt nyilatkozni a bevezetés pontos időpontjáról, de elmondta, a fejlesztés igen előrehaladott állapotban van. Szintén nem kommentálta a többmagos felépítésre vonatkozó találgatásokat – a Power4 és a Power5 már két-két magot magukon hordozó lapkákból épül fel, de van hasonló megoldása a HP-nek és a Sunnak is, és a tendencia az Intel és az AMD háza táján is ebbe az irányba mutat.

A ThinkSecret jól értesült forrásokra hivatkozva ugyanakkor részleteket is közölt az új termékről. Eszerint az Antares kódnevű processzor PowerPC 970MP néven fog bemutatkozni a nyilvánosságnak. A 13,225 x 11,629 mm méretű lapkán két mag foglal helyet, amelyek önálló, 1 MB-os L2-cache-sel rendelkeznek, de – ellentétben a csúcsszerverekbe szánt CPU-kkal – nem lesz harmadszintű gyorsítótáruk. A két mag egyetlen Elastic Interface buszon osztozik, amely többféle órajelet tesz lehetővé a rendszer irányában. Az energiagazdálkodás is fejlődik, a megújuló PowerTune technológia az órajel és a feszültség dinamikus szabályozásával egyensúlyoz a megkívánt teljesítmény és az energiatakarékosság között.

Az IBM a hírek szerint januárban kezdené az új CPU gyártását, persze először kisebb mennyiségben, tesztcélokra. A processzor várhatóan 3 GHz-es magsebességgel, 1 GHz órajelen futó rendszerbusszal jelenik meg.