Az Intel Skylake kódnevű processzora a legfrissebb adatok szerint valamikor ősszel elstartol, és az év végére számos területen ténylegesen elérhetővé is válik, így egyre több információt kapnak róla a partnerek, ami a szivárgások egyik táptalaja.
A még ki sem hűlt Broadwell lapkák esetében látszik, hogy a gyártók nem viszik túlzásba a fejlesztéseket, ami információink szerint nagyban köszönhető annak, hogy a Skylake túl korán jön, így nincs értelme bizonyos termékek esetében a Broadwell bevetésének, vagyis sokan inkább elhalasztják a frissítést és rögtön a Skylake-re ugranak. A Skylake sorozat esetében a gyártóktól megtudtuk, hogy négy verzió lesz elérhető. A processzorrész kettő vagy négy magot tartalmazhat, míg az IGP-n belül lehet három (GT2), hat (GT3e) vagy kilenc (GT4e) shader tömb. Ezek rendre 24, 48 és 72 feldolgozót adnak. A tömbcsoportokat az Intel szokás szerint blokkosította, így mindegyik trióhoz egy render tömb tartozik. Gyakorlatilag ezekből a konfigurációkból állnak majd össze a lapkák. A kétmagos opciók a GT2 és a GT3e, míg a négymagosok a GT2 és a GT4e IGP-t kaphatják meg. Később lesznek Celeron és Pentium modellek, amelyek IGP-je kevesebb feldolgozóval rendelkezik, de ezekhez nem készül külön lapkaverzió, tehát itt szimplán a GT2-es verzióból lesz megcsonkítva.
Az Y sorozat természetesen két magot és GT2-es IGP-t használ, és az U sorozaton belül az olcsóbb modellek is ide sorolhatók, de a drágább verziókba már GT3e IGP kerül. Utóbbi lapkák lesznek a gyártók reményei szerint a legelterjedtebb opciók, és annyit már tudni lehet róla, hogy a lapkaterület majdnem 80%-a kizárólag grafikus vezérlő lesz. Ezek egyébként tipikus mobil lapkák maximum 25 wattos TDP kerettel.
A H sorozat abból a szempontból érdekes lesz, hogy itt is mobil termékekről beszélünk, de már négy magot tartalmaz maga a lapka, ami mellé kerülhet GT2-es és GT4e-s IGP. A fogyasztás szempontjából itt 45, 55, 65 és 95 wattos TDP keretből lehet gazdálkodni. Ez a korábbi szinthez képest növekedést jelent, hiszen a H sorozatú modellek sosem ettek ennyi energiát, de az Intel arra kéri a gyártókat, hogy hagyják ki a dedikált grafikus vezérlőt, és akkor bőven el tudják vezetni még a 95 wattos modell által termelt hőmennyiséget is. Itt nyilvánvaló, hogy azzal számol a vállalat, hogy egy vaskosabb notebookban jellemzően 45 wattot igénylő processzor található, ami mellé még kerül egy közel 70-100 wattot fogyasztó dedikált grafikus vezérlő is, vagyis így számolva már nem olyan logikátlan az a 95 wattos TDP keret.
A Skylake esetében fontos megjegyezni, hogy a különböző piacokat célzó lapkáknál a beépített PCI Express vezérlő esetében is számítani lehet korlátozásokra. Többek között nem mindegyik verzióban lesz elérhető 16 darab csatorna. Itt fontos a megjelenés dátuma, ugyanis nyáron lejár a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) arra vonatkozó határozata, amely megköveteli az Inteltől, hogy a processzoraikban aktiváljanak legalább 16 darab PCI Express csatornát. Mivel a Skylake a határozat lejárta után jelenik meg, így az Intelnél gyakorlatilag szabadon dönthetnek arról, hogy hány PCI Express csatornát engednek működni.
Az asztali piacra szánt S sorozatú modellek négy processzormagot és GT2-es IGP-t kapnak, de szó van róla, hogy később elérhető lesz egy négymagos verzió GT4e-s IGP-vel is. Utóbbi viszont egyelőre csak tervszinten létezik, mivel ezt a kategóriát a hónap végén érkező asztali Broadwelleket fednék le, és az Intel ezeknek nem szeretne konkurenciát állítani, legalábbis idén nem. Az asztali piacra szánt Skylake modellek esetében biztosan tudjuk, hogy az összes beépített PCI Express csatorna aktív lesz.
A Skylake IGP-je kapcsán érdekesség, hogy az olyan finomságok nem szerepelnek a gyártóknak eljuttatott dokumentumokban, mint például a GPU preemptív multitaszk képesség. Erről nem tudni, hogy a start felé vezető úton elveszett-e, vagy csak az Intel nem tartja fontosnak a megemlítését a gyártók számára. A DirectX 12 egyik nagy újításának számító, GPU-limitet nagyrészt elimináló aszinkron compute sincs sehol sem megemlítve, bár utóbbi valahol érthető, hiszen az elvi támogatás már a Broadwell esetében is megvolt, de az Intel által használt dizájnnal ez az újítás sok esetben lassítja a feldolgozást annak ellenére, hogy a szabványalkotók gyorsító funkciónak szánták. A Microsoft sajnos túlságosan is kapkodva, illetve alapvetően szűk látókörben, számos gyártó véleményének figyelmen kívül hagyásával építette fel az API egyes részeit, ami nyilván nem minden hardverdizájnnak lesz kedvező.
