Médialejátszó
Nem voltak túl nagy elvárásaink az integrált médialejátszóval kapcsolatban, mégiscsak egy 7500 forintos termékről van szó, ahol ez kimondva-kimondatlanul csak egy kiegészítő szolgáltatás. Ennek ellenére egyes elemeiben abszolút pozitív csalódást okozott, sőt akad olyan funkciója is, amely jó pár nagynevű gyártótól származó, dedikált asztali médialejátszóból hiányozik. Egészen pontosan a lejátszási lista összeállításának lehetőségéről van szó, ami itt ráadásul akkor is működik, ha a fájlok különböző könyvtárakban kaptak helyet.
Maga a grafikus felület nem túl szép, a karakterek nagy mérete miatt egyes könyvtárak vagy állományok nem is férnek ki a kijelzőre. A használatot megkönnyíti, hogy az elérhető funkciókról az alsó információs sávban folyamatosan tájékoztatást kap a felhasználó. A mappák, fájlok között lépegetni a nyilakkal lehet; a kezelésbe viszonylag hamar bele lehet jönni, így rövid idő után annak sem okozhat különösebb problémát, akinek eddig nem volt dolga beépített médialejátszóval.
Zeneszámok és képek
Érdekes, hogy a zeneszámok közül az MP3 és a veszteségmentesen tömörített, azaz jó megszólalást kínáló FLAC formátumok megszólaltatását teszi lehetővé, viszont a WMA kimaradt a szórásból. Ez mondjuk annyira nem nagy baj, ugyanis népszerűsége meg sem közelíti az MP3-akét, minősége pedig a FLAC-tól marad el. A fájlokba kódolt metaadatok, azaz az ID3 tagek feldolgozására és megjelenítésére nem képes, és egyéb módon sem kérhetünk le információkat a dalokról. Lejátszás közben megjelenik valamiféle equalizer grafika, ami úgy tűnik, mintha a magas és mély hangok aktuális arányától függően folyamatosan változna. Ám rövid idő után kiderül, hogy ez csupán dekoráció, mert véletlenszerűen jelenít meg kisebb-nagyobb hasábokat az elektronika a képernyőn.
A formátumtámogatás bőségéről a képek esetében sem beszélhetünk, hiszen a JPG kiterjesztésű fájlok mellett mindössze a BMP szabványok megjelenítése megoldott. Az EXIF adatokkal, tehát, hogy mikor, milyen géppel készült egy fotó, nem boldogul, pedig ennek kezelésére ma már egyre több médialejátszó alkalmazás képes. Viszont a diavetítés funkció működik, a képváltás sebessége is állítható, sőt ezt még különféle effektek is színesítik.
Videók
A filmek vezérléséhez használhatjuk a távirányítón elhelyezett, ezer éve megismert és bevált funkciógombokat, tehát a Play-t, a Stopot, a Pause-t, a Rewindot és a Forwardot. Akinek ez valamiért nem tetszene, az a nyilakkal előcsalhat egy virtuális csúszkát, amelyen tízmásodperces időközöket ugrálhat át. Arra viszont nincs mód, hogy a számokkal megadjuk, honnan is szeretnénk pontosan folytatni a lejátszást, és a virtuális fejezetekre osztás is hiányzik. A külső feliratok megjelenítése megoldott, amennyiben azok neve megegyezik a forrásfájléval, a karakterek mérete és színe is módosítható, sőt még keret is pakolható a betűk köré.
Tesztcsomagunk bevetése után kiderült, hogy a DivX fájlok kezelését egyáltalán nem támogatja, a 3,8 Mbps bitrátájú MKV pedig csúnyán akadozott, ráadásul néma csöndben futott végig, tehát a hangsávval sem boldogult. Emellett még a Killa_sample okozott problémát, annak elindítását ugyanis kerek-perec megtagadta a box, a WMV-t pedig fel sem ismerte. A többivel semmi gond nem akadt, e videókat színhelyesen, akadozás nélkül jelenítette meg, ami azért egy ilyen kategóriájú eszköztől egyáltalán nem rossz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
