Szerelhetőség

A Hunter pár apróbb bakit leszámítva az egyszerűen szerelhető házak közé tartozik. Felszereltségét ATX alaplapok fogadására lőtték be, de a tálcán ott vannak a furatok a többi szabványhoz is, a kis távtartók pedig könnyen áthelyezhetők. Sajnos, mint említettük, a hét bővítőkártyához tartozó takarólemezek kitörhető kivitelt kaptak, így ezeket még az alaplap elhelyezése előtt ki kell szedni, különben megsérthetjük a NYÁK-ot, egyes modelleknél meg igazából el se férünk velük.

[+]

A másik jellemző, amire a szerelés előtt érdemes tekintettel lenni, az a tálca felett és alatt kialakított, kisebb méretű kábelnyílások helyzete, melyeket felül az alaplap, alul pedig a tápegység takar majd el.

[+]

Az ezeken átvezetett kábeleket (felül ilyen lehet a 4+4 tűs EPS, alul pedig az előlapi kivezetések vezetékei) érdemes már előre átbújtatni, mert később sokkal nehezebb dolgunk lesz.

[+]

Legyünk figyelemmel arra is, hogy a lenti térfélen a HDD-keret akadályozhatja a moduláris kábelek csatlakozóihoz a hozzáférést, tehát ezeket is kössük be, még mielőtt a tápegységet végleg a helyére csavaroznánk. Ezzel kapcsolatban megjegyeznénk, hogy 175-180 mm-nél mélyebb tápok esetében itt már nagyon szűk lehet a hely, elképzelhető, hogy le kell mondanunk a keret megtartásáról, és vele a 3,5”-es HDD-ről.

[+]

Ha a vezetékezés ezen buktatóin átlendültünk, akkor viszont már sima út vezet a célig, a nyílások száma, elhelyezkedése és mérete a legtöbb alaplapnál teljesen megfelel ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a szabadon álló kábel. A tálca hátoldalán kellő mennyiségű fület alakítottak ki, így itt is jól el lehet helyezni mindent. Bár itt a teljes rendelkezésre álló hely csak 23 mm, viszont a sok fülnek köszönhetően nem muszáj egyetlen vaskos kábelkorbácsot csinálni, a vezetékeket szétoszthatjuk, na és persze a vékony, hajlékony oldallap sem fejt ki különösebb ellenállást, ha erőből próbálnánk rácsukni a kábelekre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!