Hardver

Hardverben a kötelezőt újította a Lenovo, a harmadik X1 Carbonban Broadwell-U alapú, ötödik generációs Core i5 és i7 processzorok vannak, a grafikáért pedig a bennük rejtőző, egészen korrekt Intel HD Graphics 5500 felel. A CPU mellé fixen 4 vagy 8 GB memóriát forrasztanak, az adattárként szereplő 128, 256 vagy 512 GB-os SSD-t a hosszú M.2 foglalatba tették, a rövid M.2-ben csücsül az Intel ac-s Wi-Fi modulja, és egy közepes M.2 helyet hagytak szabadon a 3G/4G modemnek. Lényeges változás történt a kisebb felbontású kijelzőnél, ez már nem 1600x900, hanem 1920x1080 pixeles, de továbbra is TN+film paneles. A csúcsmodell IPS paneljén 2560x1440 pixel sorakozik, és kapható érintésérzékeny verzióban is. Minden kijelzőtípus matt felületű.

A belső elrendezés pontosan olyan, mint az előző X1 Carbonnál, tehát a gépház mellett az alaplaphoz sem nagyon kellett hozzányúlniuk a Lenovo szakembereinek. Egy kicsit, 45-ről 50 wattórásra nőtt az akku kapacitása, de fizikai mérete változatlannak tűnik. Sajnos az ár viszont a forint dollárhoz képest történt gyengülése miatt emelkedett, egyelőre nem láttunk félmillió forintnál olcsóbb, harmadik generációs X1 Carbont, a komolyabb konfiguráció ára pedig közelíti a nyolcszázezret.

Belül semmi sem változott az elődhöz képest – forrás: Notebookcheck

Hozzánk a legerősebb, Core i7-5600U processzorral érkezett az új X1 Carbon, aminek két, Hyper-Threadinget támogató magja egészen 3,1 GHz-ig felpöröghet. Az ötödik generációs Core i processzorok képességeit korábbi cikkünkben már alaposan kielemeztük, most csak két olyan jellegzetességre mutatunk rá, ami éppen a tesztalanyukhoz hasonló, különösen vékony laptopoknál szokott megmutatkozni.

Az ilyen szűk belsejű gépekbe rendszerint kisebb hűtés fér, ezért a gyártók visszafogottabban kezelik a Turbo Boost órajelet. Ennek okán az X1 Carbonban serénykedő Core i7-5600U az AIDA64 tesztek többségében ugyanúgy 2,7-2,9 GHz között pörgött, mint a vastagabb ThinkPad T450-be szerelt Core i5-5300U. A vékony notebookok viszont rendszerint SSD adattárat kapnak, ami nagyobb írási tempója, illetve alacsonyabb késleltetése révén meg tudja lódítani az eredményt azokban a tesztekben, ahol szerepe van az adattároló részlegnek is, például a fenti táblázat tömörítési (7-Zip) és videókonvertálási (AGKnot) méréseiben. Úgyhogy aki a maximumut szeretné kihozni egy notebookból, keresse a vaskosabb, SSD-s modelleket. A vékony gépekbe nem mindig érdemes a magasabb órajelű Core i7 komoly felárát megfizetni, mert könnyen lehet, hogy ezt ki sem tudjuk majd használni.

Nem voltunk maradéktalanul elégedettek az X1 Carbon egyszerűbb, 1920x1080 pixeles kijelzőjével. Egy félmillió forintnál drágább, elit Ultrabookba egyszerűen nem illik TN+film panel még akkor sem, ha aránylag jól kivitelezett megoldásról van szó. Maximális fényereje 261 cd/m², kontrasztaránya 300:1, minimumra állítva nagyon alacsony a fényereje, feltehetőleg a fogyasztása is. Betekintési szögei a vízszintes tengelyen egészen jók, de a függőlegesen szerénynek bizonyultak. Valószínűleg a 2560x1440 pixeles IPS panel sokkal jobb, de egyelőre ekkora felbontással nem igazán boldogul a Windows klasszikus munkaasztalon.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!