Teljesítmény

Újnak vagy modernnek egyáltalán nem nevezhető a Prestigio MultiPad Thunder 8.0i 3G-ben dolgozó Intel rendszerchip. Az x86 architektúrás Atom Z2580 még 2012-ben jelent meg, a Clover Trail+ platformba tartozik, amit elsősorban a 2013-as és 2014-es modellév közepes árfekvésű telefonjaiban használtak, így nem véletlen, hogy telefonálásra is képes tabletben tűnik fel. Két processzormagja van, de a Hyper-Threading révén négy programszálat futtathat egyszerre, maximális órajele 2 GHz. A grafikus gyorsító szerepét PowerVR 544 MP2 látja el.

A rendszerchip mellé a szokásos 1 GB RAM és 16 GB-os eMMC tároló került, utóbbi microSD kártyával bővíthető, amiből legfeljebb 32 GB-osat kezel. A kiegészítők listáján n-es Wi-Fi adapter és Bluetooth 4.0 modul szerepel, továbbá van GPS és 3G modem is legfeljebb 21,1/5,76 Mbps-os sebességgel. Klasszikusnak mondható az érintőképernyő: 1280x800 pixeles, IPS paneles. Az operációs rendszer nem éppen friss, Android 4.2.2. A 62-64 000 forint közötti vételár (ebben benne van egy műbőr tok is) a középmezőnybe sorolja a nyolchüvelykes Thundert.

Teljesítményben már egyre kevésbé érvényes az a kettősség, amit korábban az x86-os, Androidot futtató megoldásoknál tapasztaltunk; nevezetesen, hogy a közismert szintetikus tesztekben jól szerepelnek, de a valós alkalmazásokban, amiket inkább ARM-ra hegyeztek ki, már nem muzsikálnak olyan jól. Benchmarkok terén a szerény, Cortex-A7-es magból nyolcat felvonultató MediaTek MT6592 szintjét közelíti az Atom Z2580, GPU-mérésekben a PowerVR SGX544 MP2 pedig lemarad a Mali-450 MP4 mögött, a Mali-400 MP4-hez hasonlít, ami viszont már nem mai darab. A Snapdragon 400 is nagyjából ezen a szinten mozog, bár ezzel egyszerű tabletben ritkán találkozni, igaz, az LG G-Pad 8.0 erős képviselője a mezőnynek.

Gyakorlatban ez a teljesítmény bőségesen elegendő az Android 4.2.2 megmozgatásához. Pár napos ismerkedésünk alapján úgy tűnik, a Prestigiónál (vagy az Intelnél?) jól optimalizáltak, a megtorpanás legkisebb jeleit sem fedeztük fel. Szépen futottak a közkedvelt alkalmazások is, amiket a felhasználók döntő többsége telepíteni fog, de a komolyabb, 3D-s játékokhoz már nem a MultiPad Thunder az ideális választás. Ehhez már kevés az IGP teljesítménye, és itt van a legnagyobb esélye annak, hogy belefutunk valami ARM-ra szabott, Intelre kevésbé optimalizált tételbe, bár ezek száma folyamatosan csökken.

Vegyesen szerepeltek a Thunder kommunikációs moduljai. A Wi-Fi jele az átlagosnál gyengébbnek bizonyult stabilitás és hatótávolság kapcsán is, routerünktől nyolc méterre, két falon keresztül már gondjai voltak az átvitellel. A GPS kültéren szinte azonnal, de beltérben is fél percen belül elég műholdat talált, más tableteknek, középkategóriás okostelefonoknak tesztkörnyezetünkben ehhez a művelethez általában egy-két percre van szüksége. A hanghívás is kellemetlen meglepetések nélkül zajlott, minőségén azért lehetne még egy kicsit javítani, mert nem éri el a csúcstelefonok szintjét, viszont a középkategóriát, ahová ára is sorolja, lazán hozza. Mondjuk egy kicsit viccesen néz ki az ember, amikor nyolchüvelykes tabletet tart a füléhez.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!