Mitől teszt a teszt?
Katt...
Update: ezen cikk megjelenése óta nagyon sok víz folyt le a Dunán, és bár az eredmények, amelyek a tesztben szerepelnek nem valótlanok, mindenképpen kissé régiek és idejétmúltak. Az utóbbi fél évben számos videokártyákkal foglalkozó teszt látott napvilágot oldalunkon, köztük egy mégtöbb munkát, mégtöbb videokártyát és mégtöbb eredményt tartalmazó is, ezért azt javasoljuk, hogy videokártyavásárlás előtt az olvasók inkább a Megateszt: a GeForce4-től a Radeon 9800-ig cikket tanulmányozzák át tüzetesebben, mint ezt. Természetesen ez azon olvasóinkra igaz, akik az adott kategórián belül szeretnének választani.
Ha mérni akarnánk egy-egy hardver témájú cikk minőségét, mindenképp arra helyeznénk a hangsúlyt, hogy az adott anyag mennyire világos kérdéseket tesz fel, azokat milyen alapossággal válaszolja meg, illetőleg mennyit mutat meg a cikkben szereplő vasakból (ekkor persze még nem is érintettük a fényképeket, a grafikonokat, stb.). E tekintetben tehát egy rövid bemutató is lehet hibátlan, míg egy monstre összehasonlító teszt is sántíthat könyörtelenül (és persze fordítva..). Mindkettőre láttunk már számos példát, ám az ítélkezéstől most eltekintenénk -- ítéljen az olvasó, hiszen amennyiben alapos és kellően kíváncsi, hamar a dolgok [hardver cikkek] mélyére lát.
Jelen tesztünkkel a VGA-piacon eluralkodott káoszt szeretnénk némileg visszaszorítani, de természetesen célzottan. Hogy jobban értsük, mi lehet kérdés, képzeljünk el egy vásárlót, aki a mostanra összekuporgatott 35.000 Ft-jából akar videokártyát venni. Hívjuk őt Árpádnak, elvégre jómunkásember..
Árpád először sejthetően azt a kérdést teszi fel (már ha elég sok árlistát böngészett..), hogy vajon melyik típusú videokártya az igazi: a GeForce4 Ti, esetleg az olcsóbb GeForce FX-ek? Vagy netán az ATI felé érdemes kacsintgatni, és egy Radeon 9200-ba fektetni? Az nem rossz, de mivel tud többet egy Radeon 9600? És mi az a Radeon 9500? Sorolhatnánk még, de a lényeg látszik: legelső körben azt kell eldöntenie, hogy a piacon lévő kártyatípusok (családok, generációk) közül melyikre voksoljon.
Tegyük fel, hogy Árpád hosszas mérlegelés után megválaszolta kérdését, és egy Radeon 9600 mellett döntött... A következő kérdés minden bizonnyal az lesz, hogy melyik gyártó videokártyáját vegye az adott típusból.
Az összehasonlító tesztek a fenti két kérdés alapján két kategóriába sorolhatók. Az első kategóriát hívhatjuk "generációs tesztnek", vagy "vertikális tesztnek", hiszen lényege, hogy az adott hardver típusból (pl. VGA) piacon lévő, különböző családokat összevesse és ítéletet mondjon (pl.: Radeon 9600 vagy GeForce FX5600?). A második kategória a már jól ismert "shoot-out", vagy "horizontális teszt", amikor egy adott terméktípusból az egyes gyártók megoldásai versenyeznek (pl.: Sapphire, Gigabyte vagy Club-3D Radeon 9600?).
A fenti két cikk-típust keverni nem érdemes, mert kb. úgy végezzük, mintha kisfröccsöket kóstolgatva akarnánk borversenyt rendezni -- egy kicsit ebből, egy kicsit abból, és már nem is tudjuk, mit is akartunk pontosan. Mi, most még, vagy most épp, de tudjuk. Ezért is írtunk egy olyan generációs tesztet, melyben a
- GeForce3 Ti200 - GeForce4 Ti4200 - GeForce FX5200 - GeForce FX5600 és a
- Radeon 9100 (= 8500LE) - Radeon 9200 - Radeon 9500 - Radeon 9600
mérkőzik. Ezek a kártyák tekinthetők a mai tág középkategóriának, árban ugyanakkor komoly különbségek is vannak, így érthető, ha szerettük volna látni és megmutatni, hogy mennyi az annyi. Nem tettük ide ugyanakkor a Radeon 9800-ast, se a GeForce FX5900-ast, hiszen azok se árban, se teljesítményben, se "képességekben" nem illenek a fenti sorba. Egy ilyen high-end kártyánál már a képminőségen a hangsúly, az összes FSAA és anizotropikus szűrési beállítás, no meg a CPU/VGA-limitek megmérendők és megnézendők, összenézendők. Természetesen érdekes információ, hogy mennyivel gyorsabb egy GeForce FX5900 egy FX5600-nál, de míg az előbbit szinte kötelező 8x-os FSAA-val és minél nagyobb anizotropikus szűréssel használni, addig az utóbbi ennél szerényebb pályán játszik, más célt szolgál. Jó esetben persze, mert mindig akad olyan elvetemült, aki 1024x768-as felbontásban, FSAA nélkül használ egy ilyen vasat... (nem árulunk el nagy titkot: egy 3 GHz-es P4-essel is CPU-limitált).
Térjünk most vissza tesztünk tárgyához...
A VGA-piac helyzete napjainkban
A számítástechnika nagy ütemű fejlődésének óriási előnyei vannak. Gondoljunk csak bele, egyre gyorsabb processzorokkal találkozhatunk, egyre gyorsuló chipkészleteket és memóriákat csodálhatunk meg, és eközben a videokártyák fejlődése is csak fokozódik (mint az a bizonyos helyzet)! Az előnyök mellett meg kell említeni a hátrányokat is, amelyek a cikk szempontjából is fontosak: a videokártyák piacán egy laikus, de még egy hozzáértő számára is nehézkes eligazodni a gyártók kiterjedt kínálata miatt. Az egyes zsugák még elnevezésükben sem segítenek, ezek a legtöbb esetben nem logikusan következnek egymás után, megtévesztve a vásárlót -- a gyártók így szednek ki egyre több pénzt zsebünkből.
A 3dfx ominózus csődje után talán most tisztul ki újból a piac: mindkét vezető gyártó (nVidia és ATI) mára elérte azt a fejlődési ritmust, amellyel frissíti termékpalettáját, ám eközben a piac teljes lefedése érdekében "mutáns-butított-kártyák" tömkelegét zúdítják a vásárlókra, olyan zűrzavart okozva, ami talán csak magának a gyártónak jó.
Némi rosszmájúsággal azt mondhatjuk, hogy a bevált képlet a következő: adj ki egy csúcskártyát, nevet szerezve cégednek és magának a terméknek. Utána butítsd azt le egy kicsit itt, egy kicsit ott, majd adj ki még egy kártyát, amelyikben mindkettő butítás létezik, és még ezt is butítsd le, nehogy tudjuk, miről is van szó.. mindezt természetesen tedd úgy, hogy az eredeti, jól csengő nevet használod alapvetően. Újabban és nagy vonalakban sajnos ez a gyakorlat, gondoljunk csak a GeForce4 MX-re, vagy a GeForce FX5200-ra, esetleg a Radeon 9800SE-re! Ezt összegezve elmondható, hogy nem mindig az újabb a jobb - ezt viszont sokan nem tudják.
Cikkünkkel tehát rendet kívánunk tenni a fejekben, és tanácsot próbálunk adni arra az esetre, ha esetleg valaki éppen váltani akar, mert a jelenlegi kártyáján már nem fut elég gyorsan egyik-másik játék, vagy grafikus alkalmazás. A tesztben nem a csúcskategóriáról lesz szó, sokkal inkább az szélesebb körben elérhető középkategóriáról, és az ebbe sorolható régebbi és újabb típusú kártyákról. Meglátjuk majd azt is, hogy "nem minden arany, ami fénylik".
Egy kis ATI-történelem
Az ATI a Radeon szériával robbant be újra a köztudatba (hiszen a 3d-korszak előtt piacvezető cég volt). Annak idején (2000 nyár-ősz) az eredeti Radeon specifikációit tekintve nagyon is versenyképes volt az ATI; az nVidia a GeForce 2 szériával próbálta a frontot tartani ellene, sikeresen. Sikeresen, többek közt azért, mert az akkori ATI-driverek fejletlensége és a silány termék-támogatás végül "megbuktatta" a desktop piacon a kártyát. A következő nagy dobás a Radeon 8500 (R200) volt (2001 nyár vége): az nVidia GeForce3 ellenfeléül szánta az ATI, de sajnos a driverek ismét közbeszóltak. Az persze látszott, hogy az ATI kezd magára találni, a Radeon 8500 bizonyos szempontból még ma is korszerű megoldásnak számít. Szerencsénkre a driverek ATI oldalon mára óriási fejlődésen mentek keresztül, és már nyoma sincs az első időkben tapasztalt "bug-virágzásnak". A Radeon 8500-as szériának több változata létezett, létezik; mindössze a grafikus mag és a memória órajelét tekintve különböztek a "teljes értékű" 8500-astól. A 275 MHz core és 275 MHz memóriaórajelet butították első körben 250/250-re - ez volt a 8500LE, majd megjelentek a 250/230, illetve 230/200-as párosítások, amelyek igazi 8500LELE (LE) kártyák voltak.
A Radeon 9000 (RV250)-es kártyával az ATI kissé felborította a rendet a vásárlók fejében, ugyanis elvileg arról szólt a fáma, hogy a kártya első száma a támogatott DirectX verziót jelenti (Radeon 7500 - DirectX 7 támogatás, Radeon 8500 - DirectX 8 támogatás), ellenben a Radeon 9000 "csak" DirectX 8-as kártya, ráadásul gyengébb teljesítménnyel, mint a 8500, hiszen pipeline-onként már csak 1 textúrázóegységgel (TMU) rendelkezett. Talán éppen ezért, talán a 8500-as lapkák felhalmozott készletei miatt, de az ATI - Radeon 9100 néven - újraélesztette a 8500-at. A 9100-as már 250/250 MHz-es órajelekkel rendelkezik, tehát 8500LE ebből a szempontból, azonban annál kicsit fejlettebb, mert már FullStream támogatással is bír. A Fullstream a gyengébb minőségű videók lejátszásánál fellépő érdes felületeket "simítja" ki, ehhez azonban olyan videolejátszó szoftver kell, amely ezt a technológiát már támogatja (pl. DivX). Az utóbbi napokban döbbentünk rá pont tesztelés közben, hogy a 9100-nak már létezik 64-bites memóriainterfésszel felvértezett verziója is (a tesztbe is ez került bele)... ajánljuk, hogy vásárlás előtt jól nézze meg mindenki, mit vesz, mert ez a kártya bizony még egy Radeon 9000/9200-nél is jóval gyengébb!
A Radeon 9700 Pro (R300) 2002-ben ismét óriási szenzáció volt, leginkább azért, mert az nVidia-nak nem volt mit felmutatnia ellene. A 9700 Pro így az akkor már némileg idejétmúlt GeForce4 Titanium szériával versenyezett. Ez könnyű csatának bizonyult, hiszen technológiai fölényének köszönhetően a 9700 Pro szinte lesöpörte a GeForce4 sorozatot a porondról (ismét: nem CPU-limitált beállítások mellett!). A 9700 Pro-nál azonban számunkra fontosabb, hogy az ATI kiadta ennek butított változatát, a Radeon 9500 (RV300)-at, amely feleannyi pixel pipeline-nal (4), illetve a 256-bites helyett 128-bites memóriainterfésszel rendelkezett. A Radeon 9500-ast ugyanakkor remekül lehetett tuningolni, csak erről a témáról három cikket írtunk, itt, itt és itt.
Időközben az ATI bemutatta a Radeon 9200 (RV280)-ast is. Gyakori kérdés, hogy mi a különbség a Radeon 9000 és utóda között. A válasz rövid: teljesítményben semmi. A 9200 a 9000-rel ellentétben támogatja a 8x-os AGP szabványt, ám a különbségek listája itt véget is ér, ráadásul az új kártya ebből semmit sem tud profitálni. Egy Radeon 9000-ről 9200-ra váltást tehát ellenünk irányuló merényletnek értékelünk... Megjegyezzük, hogy az ATI már ennek a kártyának is kiadta a még lassabb változatát, a 9200SE-t, amely szintén 64-bites memóriával lett felvértezve. Őlassúságához még nem volt szerencsénk, de látatlanban sem ajánljuk senkinek, már aki 3D-s grafikát is szeretne látni képernyőjén...
A Radeon 9800 (R350) széria már az idei év slágere, a Radeon 9700 továbbfejlesztett változata, lényegében megemelt órajelekkel, és újabb verziójú SMARTSHADER, SMOOTHVISION, illetve HYPERZ-vel. Számunkra itt most az a fontos, hogy ennek butított változata, a Radeon 9600 (RV350) széria fele annyi pixel pipeline-nal, felezett szélességű memóriabusszal és a Radeon 9700-ból örökölt SMARTSHADER 2.0-val bír. Ez az első ATI kártya, amely már 0,13 mikronos csíkszélességgel lett gyártva - úgy is lehetne mondani, hogy a cég ezen a kártyáján kísérletezte ki az új gyártástechnológiát.
ATI II.
A családfa után következzenek a technikai adatok:
