Tesztmódszerek

Hogyan teszteltünk?
- a Fast Automatize FA828 készüléke

A Kelly-Tech jóvoltából jutottunk hozzá ehhez a készülékhez. Külön köszönet Magdó Csabának a szervezésért és Lukács Krisztiánnak gép megismeréséhez nyújtott készséges és kedves segítségéért.

A készülék definíciója: "programmable active load", azaz programozható aktív terhelés. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a készülékre kapcsolva egy ATX tápegységet, azt tetszőlegesen terhelhetjük. A táp mindegyik feszültségéről 0.01 A pontossággal vehetünk fel áramot, igen tág határok között (több 10 A maximális terhelhetőség mellett). Mindeközben 0.01 V pontossággal jelzi a táp csatlakozóin megjelenő feszültségértékeket és teljesítményleadást. Fantasztikus, nem? Ezenkívül még rövidzártesztelésre is képes, na meg sokminden egyébre, amivel nem untatunk titeket.

Elfelejthetjük tehát a "rákapcsoltunk egy bika AMD procit, és még mindig ment" típusú tápteszteket, irány a precizitás, mérnöki (sebészi..) pontossággal kiderül, mennyit tudnak a híres és kevésbé híres tápok, működés és működés közötti különbségek (reméljük mindenki tűzbe jött, mi legalábbis igen..)!

Ő az...

• A feszültségértékek stabilitása

  A tápegységnek 6 fő feszültségkimenete van. +5V, +12V, +3.3V, +5Vsb, -5V, -12V. Ezek közül a lényeg az első három, mivel azok biztosítják a fő működési feltételeket, a CPU, a lap és a perifériák energiaellátását. A másik három a BIOS és egyebek működéséhez szükséges.

  A tápok csatlakozóin megjelenő feszültségek névlegeshez való viszonyát vizsgáltuk, mégpedig különféle leadott teljesítmények mellett: 180W, 230W, 280W, 330W, 385W, 430W (persze ha már nem bírta a táp, akkor nem vizsgáltuk). Ez egyrészt azért fontos, mert nem mindig használjuk ki teljesen a gépünket, másrészt pedig azért, mert így lehet látni az egyik legfontosabb tendenciát: azt, hogy a teljesítményfelvétel növekedésével hogy gyengül el a táp, hogy tér el egyre jobban az előre meghatározott értékektől. Ez egy igen fontos mutató, az ideális táp bármely teljesítményen "ragaszkodik" a névleges értékekhez. Hiába bírja azonban a nagy teljesítményleadást, ha feszültsége ide-oda ingadozik: instabillá válhat tőle a rendszerünk.

  A konkrét feszültségértékeken kívül még közöljük a névlegestől való maximális eltérést (delta_névl) és a leadott feszültségek közötti maximális különbséget (delta_max) (tehát ha egy táp valamilyen teljesítményen 12.06 V-ot ad le, egy másikon pedig 12.36-ot, ott 0.3V ez az érték). Ez azért fontos, mert információt kaphatunk arról, hogy a terhelésváltozást mennyire stabilan tűri a táp. Ezeket azonban csak a táp hivatalos teljesítményhatárán belül vettük figyelembe, nehogy azért tűnjön egy egyébként kiváló táp instabilnak, mert a névleges teljesítményét jóval túlteljesítve bizonytalankodott egy kicsit.

• Rövidzárvédelem

  560 msec hosszú rövidzárat kapcsoltunk a tápegység csatlakozóira, a követelmény az volt, hogy a táp lekapcsoljon, majd újraindításkor hibátlanul működjön. Ahol külön nem jeleztük, ott a tápegység sikeresen vette ezt az akadályt.

• Fogyasztás

  A bemeneti áramerősséget mértük; a készüléknek saját hálózati tápegysége van, amely 220 +/-3V körül tartja az AC feszültséget, a szorzatból lehet következtetni a bemenőteljesítményre ("hozzáértőbbeknek": a tápegységek fázistényezője körülbelül 0.9-0.93 körül alakul).

Mérési körülmények, adott teljesítményhez beállított áramfelvételek

- akiket a részletek nem érdekelnek, nyugodtan ugorják át ezt a részt, méréskor a lényeg a tápegység által leadott teljesítmény, de a korrektség kedvéért mindenképpen fontosnak tartottuk a konkrét beállítások közlését is.

A PC a valóban jelentős és kritikus teljesítményeket +5, +3.3 és +12 V-on veszi fel. Az előbbi kettő az integrált áramköri elemek működéséhez fontos igazán (proci, lap, stb), míg az utóbbi a ventillátorok, motorok (winchester, CD) és egyéb perifériák tápellátásához szükséges. Általában a tápegységek minimális teljesítményt adnak csak le a többi kimeneten, sőt, jellemzően az ezeken leadott teljesítmény nem is növekszik a tápegység maximális teljesítményével (azaz egy 300W-os táp ugyanannyi teljesítményt adhat le -12V-on mint egy 460W-os). Másrészt arra is figyelni kellett, hogy a legtöbb tápnál külön meg van határozva, mekkora teljesítményt adhat le összesen és külön a +5V-on és +3.3V-on, tehát általában nem lehet egy 300W-os táp esetén a +5V-os kapocsról 250W-ot levenni.

Ezen szempontok figyelembevételével a következő áramértékeket állítottuk be az egyes teljesítményértékekhez:

A tápegységek leadott árama a teljesítmények és a feszültségek függvényében

Az ideális tápegység által leadott teljesítmények az összteljesítmények és a feszültség függvényében

A mérőkészülék osztálypontossága +-0.3%.

Talán ennyi bevezetőnek elég is, lássuk tehát a tápokat! Senki ne számítson sok körítésre, hiszen itt tényleg nem nagyon vannak szubjektív szempontok, az eredmények (azaz a tudás) a lényeg. Táblázatokra fel!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!