A számítástechnikában legutoljára az igen tiszteletreméltó elektrocsöves, relés, szobányi masináknál volt akkora jelentősége a tápegységnek, mint napjainban. Az integrált áramköri elemek nevetségesen kicsi fogyasztása azonban a bonyolultsággal párhuzamosan növekedni kezdett, s ezt először csak a hűtőbordák méretének növekedése bizonyította. A kilencvenes évek végén felbukkanó leégett processzorok, kormos alaplapok mind azt mutatták, hogy a korábban minimális költséggel megépített tápegységek alól kezd kicsúszni a talaj.
El kellett telnie persze a megfelelő időnek ahhoz, hogy a sajtó, a szakma és nem utolsósorban a felhasználók tudomást vegyenek arról, a gép konnektorhoz legközelebb eső része bizony lényeges pontja a konfigurációnak. Ez a legnehezebben a vásárlóknak ment, hiszen egy izmos tápegységtől egyáltalában nem fut gyorsabban a Quake, nem bootol gyorsabban a Windows, sőt, még kényelmi funkciója sincs, mint egy jó egérnek, monitornak. Érdemesnek tűnik tehát kockáztatni, vegyünk egy olcsóbb tápot, a maradék pénzből pedig még erősebb procit, lapot, még több memóriát. Egészen addig működik is a dolog, ameddig a kedves vásárló véletlenül bele nem kerül a felhasználói társadalom azon részébe, akinek a szekrényébe fúródott már bele felrobbant tápból kilőtt kondenzátor, akinek vesztek már el létfontosságú adatai, vagy dobhatta ki drága videokártyáját tápegységhiba miatt, ami természetesen nem garanciális probléma. Cikkünkel tehát szeretnénk továbbra is kiállni a hosszútávon is stabil, megbízható PC mellett, amely - akár igen nagy érvágásként 5%-kal lassabb teljesítményt nyújtva - a lehető legkevesebb bosszúságot okoz a felhasználónak. Cikkünkben 26 tápegységet vizsgáltunk meg, azonban mielőtt elkezdjük az értékelést, mindenképpen érdemes néhány szót szólni a tápegységről magáról, az értékelési szempontjainkról, és mérési körülményeinkről.
Mit várunk el egy tápegységtől, miért szükséges nagy táp egy számítógépbe?
- nem kell megijedni, csak az alapokról lesz szó...
Képzeljük el, hogy a vezetékben kicsiny részecskék haladnak. Legyenek ezek elektronok. Az áramerősségnek azt nevezzük, amennyi elektron másodpercenként áthalad a vezetéken, feszültségnek pedig azt nevezzük, amekkora "energiát" egy elektron le tud adni. Egy piciny áramköri elem működéséhez adott mennyiségű elektronra van szükség, amelyek adott energia leadására képesek. Ha sok ilyen áramköri elemet pakolunk egymás mellé, akkor ugyanilyen "erős" elektronokra van szükség, csak többre. Tehát a feszültségigény több áramköri elem egymás mellé pakolásakor nem változik, az áramigény viszont igen. A sok, PC-ben található integrált áramköri elem közül hol egyik működik, hol másik, hol az összes. Tehát azonos feszültség mellett hol több, hol kevesebb áramra van szükség.
Az áramkörök úgy vannak építve, hogy próbálják "elszívni" a tápegységből a nekik szükséges elektronszámot, azaz áramerősséget. A tápegység teljesítményleadása = a leadott feszültség és áramerősség szorzata. Ha tehát a táp adott teljesítményt tud csak leadni, de az áramkörök kierőszakolják a nekik szükséges áramot, akkor sajnos csökken a feszültség, így a PC-nk működésképtelenné válik.
(Rövidebben: a tranzisztorok kinyitásához és egyéb áramköri működésekhez stabil feszültségre van szükség, hiszen a CMOS elemek adott nyitófeszültséget igényelnek, azonban minden egyes kapunak megvan a maga áramigénye, akkor is, ha nanoamper nagyságrendű, mint bizonyos MOS áramköröknél. Tehát az áramerősségigény gyors követésére és a feszültségszint stabil tartására van szükség.)
Mit várunk tehát egy táptól?
Hogyan teszteltünk?
- a Fast Automatize FA828 készüléke
A Kelly-Tech jóvoltából jutottunk hozzá ehhez a készülékhez. Külön köszönet Magdó Csabának a szervezésért és Lukács Krisztiánnak gép megismeréséhez nyújtott készséges és kedves segítségéért.
A készülék definíciója: "programmable active load", azaz programozható aktív terhelés. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a készülékre kapcsolva egy ATX tápegységet, azt tetszőlegesen terhelhetjük. A táp mindegyik feszültségéről 0.01 A pontossággal vehetünk fel áramot, igen tág határok között (több 10 A maximális terhelhetőség mellett). Mindeközben 0.01 V pontossággal jelzi a táp csatlakozóin megjelenő feszültségértékeket és teljesítményleadást. Fantasztikus, nem? Ezenkívül még rövidzártesztelésre is képes, na meg sokminden egyébre, amivel nem untatunk titeket.
Elfelejthetjük tehát a "rákapcsoltunk egy bika AMD procit, és még mindig ment" típusú tápteszteket, irány a precizitás, mérnöki (sebészi..) pontossággal kiderül, mennyit tudnak a híres és kevésbé híres tápok, működés és működés közötti különbségek (reméljük mindenki tűzbe jött, mi legalábbis igen..)!
Ő az...
A tápegységnek 6 fő feszültségkimenete van. +5V, +12V, +3.3V, +5Vsb, -5V, -12V. Ezek közül a lényeg az első három, mivel azok biztosítják a fő működési feltételeket, a CPU, a lap és a perifériák energiaellátását. A másik három a BIOS és egyebek működéséhez szükséges.
A tápok csatlakozóin megjelenő feszültségek névlegeshez való viszonyát vizsgáltuk, mégpedig különféle leadott teljesítmények mellett: 180W, 230W, 280W, 330W, 385W, 430W (persze ha már nem bírta a táp, akkor nem vizsgáltuk). Ez egyrészt azért fontos, mert nem mindig használjuk ki teljesen a gépünket, másrészt pedig azért, mert így lehet látni az egyik legfontosabb tendenciát: azt, hogy a teljesítményfelvétel növekedésével hogy gyengül el a táp, hogy tér el egyre jobban az előre meghatározott értékektől. Ez egy igen fontos mutató, az ideális táp bármely teljesítményen "ragaszkodik" a névleges értékekhez. Hiába bírja azonban a nagy teljesítményleadást, ha feszültsége ide-oda ingadozik: instabillá válhat tőle a rendszerünk.
A konkrét feszültségértékeken kívül még közöljük a névlegestől való maximális eltérést (delta_névl) és a leadott feszültségek közötti maximális különbséget (delta_max) (tehát ha egy táp valamilyen teljesítményen 12.06 V-ot ad le, egy másikon pedig 12.36-ot, ott 0.3V ez az érték). Ez azért fontos, mert információt kaphatunk arról, hogy a terhelésváltozást mennyire stabilan tűri a táp. Ezeket azonban csak a táp hivatalos teljesítményhatárán belül vettük figyelembe, nehogy azért tűnjön egy egyébként kiváló táp instabilnak, mert a névleges teljesítményét jóval túlteljesítve bizonytalankodott egy kicsit.
560 msec hosszú rövidzárat kapcsoltunk a tápegység csatlakozóira, a követelmény az volt, hogy a táp lekapcsoljon, majd újraindításkor hibátlanul működjön. Ahol külön nem jeleztük, ott a tápegység sikeresen vette ezt az akadályt.
A bemeneti áramerősséget mértük; a készüléknek saját hálózati tápegysége van, amely 220 +/-3V körül tartja az AC feszültséget, a szorzatból lehet következtetni a bemenőteljesítményre ("hozzáértőbbeknek": a tápegységek fázistényezője körülbelül 0.9-0.93 körül alakul).
Mérési körülmények, adott teljesítményhez beállított áramfelvételek
- akiket a részletek nem érdekelnek, nyugodtan ugorják át ezt a részt, méréskor a lényeg a tápegység által leadott teljesítmény, de a korrektség kedvéért mindenképpen fontosnak tartottuk a konkrét beállítások közlését is.
A PC a valóban jelentős és kritikus teljesítményeket +5, +3.3 és +12 V-on veszi fel. Az előbbi kettő az integrált áramköri elemek működéséhez fontos igazán (proci, lap, stb), míg az utóbbi a ventillátorok, motorok (winchester, CD) és egyéb perifériák tápellátásához szükséges. Általában a tápegységek minimális teljesítményt adnak csak le a többi kimeneten, sőt, jellemzően az ezeken leadott teljesítmény nem is növekszik a tápegység maximális teljesítményével (azaz egy 300W-os táp ugyanannyi teljesítményt adhat le -12V-on mint egy 460W-os). Másrészt arra is figyelni kellett, hogy a legtöbb tápnál külön meg van határozva, mekkora teljesítményt adhat le összesen és külön a +5V-on és +3.3V-on, tehát általában nem lehet egy 300W-os táp esetén a +5V-os kapocsról 250W-ot levenni.
Ezen szempontok figyelembevételével a következő áramértékeket állítottuk be az egyes teljesítményértékekhez:
A tápegységek leadott árama a teljesítmények és a feszültségek függvényében
Az ideális tápegység által leadott teljesítmények az összteljesítmények és a feszültség függvényében
A mérőkészülék osztálypontossága +-0.3%.
Talán ennyi bevezetőnek elég is, lássuk tehát a tápokat! Senki ne számítson sok körítésre, hiszen itt tényleg nem nagyon vannak szubjektív szempontok, az eredmények (azaz a tudás) a lényeg. Táblázatokra fel!
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Megjegyzés: igen erős túlmelegedés.
Egyebek
AOpen FSP350-60PN
Névleges teljesítmény: 350W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Megjegyzés: igen erős túlmelegedés.
Egyebek
Névleges teljesítmény: 400W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Chieftec HPC300
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 360W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Chieftec HPC420
Névleges teljesítmény: 420W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 350W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Codegen 400W
Névleges teljesítmény: 400W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Coolink AP400X
Névleges teljesítmény: 350W
Képek
Kattints és nagyítom!
Megjegyzés: a táp külsőleg megegyezik a 300W-os verzióval
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 350W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Coolink AP450DX
Névleges teljesítmény: 400W
Képek
Kattints és nagyítom!
Megjegyzés:a táp külsőleg megegyezik a 400DX verzióval.
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 300W
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Enermax EG301
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 353W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Enermax EG465AX
Névleges teljesítmény: 460W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 651W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
FSP 300-60BTV
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 350W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
FSP 400-60PFN
Névleges teljesítmény: 400W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 460W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Macron MTP300
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 400W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Seasonic SS300FS
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Névleges teljesítmény: 300W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Zalman ZM400A-APF
Névleges teljesítmény: 400W
Képek
Kattints és nagyítom!
Külsőségek, felszereltség
Feszültségstabilitás-vizsgálat
Egyebek
Pontszám szerinti eredmények
Csak a minőség számít...
Eredmények betűsorrendben
Tehát hirdessünk győztest!
A minőség abszolút győztesének tesztünkben az FSP 400-60PFN táp bizonyult, kiváló terhelhetőségével, extrém stabil feszültségértékeivel, jó kivitelével. Bátran ajánljuk azoknak, akik kifizetnek érte 22000 nettó forint körüli árat.
Az árakat is figyelembe véve a Coolink AP-350X verhetetlennek bizonyult, 6000 forint körüli árért 400W-on felüli maximális teljesítményleadást, közepes stabilitást és jó felszereltséget kapunk. Leszámítva az igazán hardcore felhasználókat, a legtöbb gépbe a legjobb választás lehet.
Kimaradtak győzteseink közül az eddig olyannyira favorizált Chieftec és Enermax márkák; no nem mintha ezek rosszak lennének, de a Chieftec áráért sokkal jobb minőséget biztosít számunkra egy FSP táp; az Enermax felszereltségét és igényességét pedig igencsak meg kell fizetni, noha kétség sem fér hozzá, ha korlátlan pénzből válogathatunk, akkor egy 650W csúcsteljesítményű Enermax csoda lehet a végső megoldás (főleg, hogy teszteredményeink a hosszútávú megbízhatóságról közel sem árulnak el mindent). Mindenesetre most a Coolinké és az FSP-é a babér, nekik sikerült bizonyítaniuk: van helye a friss vérnek a tápegységek piacán.
Emvy & Goodman
Az FSP, Zalman és a Seasonic tápok a Pixel jóvoltából jutottak szerkesztőségünkbe. A Coolink, Chieftec és Enermax tápokat a Kelly-Tech-től kaptuk tesztelésre. DTK tápjainkat a DTK Hungary, míg AOpen és Codegen tápjainkat a Sowah szállította. Minden cégnek köszönjük a segítséget!
A teszt nem jöhetett volna létre a Kelly-Tech hathatós segítsége nélkül, nekik külön köszönettel tartozunk (thx, Celtic!).