Vágjunk bele..

A számítástechnikában legutoljára az igen tiszteletreméltó elektrocsöves, relés, szobányi masináknál volt akkora jelentősége a tápegységnek, mint napjainban. Az integrált áramköri elemek nevetségesen kicsi fogyasztása azonban a bonyolultsággal párhuzamosan növekedni kezdett, s ezt először csak a hűtőbordák méretének növekedése bizonyította. A kilencvenes évek végén felbukkanó leégett processzorok, kormos alaplapok mind azt mutatták, hogy a korábban minimális költséggel megépített tápegységek alól kezd kicsúszni a talaj.

El kellett telnie persze a megfelelő időnek ahhoz, hogy a sajtó, a szakma és nem utolsósorban a felhasználók tudomást vegyenek arról, a gép konnektorhoz legközelebb eső része bizony lényeges pontja a konfigurációnak. Ez a legnehezebben a vásárlóknak ment, hiszen egy izmos tápegységtől egyáltalában nem fut gyorsabban a Quake, nem bootol gyorsabban a Windows, sőt, még kényelmi funkciója sincs, mint egy jó egérnek, monitornak. Érdemesnek tűnik tehát kockáztatni, vegyünk egy olcsóbb tápot, a maradék pénzből pedig még erősebb procit, lapot, még több memóriát. Egészen addig működik is a dolog, ameddig a kedves vásárló véletlenül bele nem kerül a felhasználói társadalom azon részébe, akinek a szekrényébe fúródott már bele felrobbant tápból kilőtt kondenzátor, akinek vesztek már el létfontosságú adatai, vagy dobhatta ki drága videokártyáját tápegységhiba miatt, ami természetesen nem garanciális probléma. Cikkünkel tehát szeretnénk továbbra is kiállni a hosszútávon is stabil, megbízható PC mellett, amely - akár igen nagy érvágásként 5%-kal lassabb teljesítményt nyújtva - a lehető legkevesebb bosszúságot okoz a felhasználónak. Cikkünkben 26 tápegységet vizsgáltunk meg, azonban mielőtt elkezdjük az értékelést, mindenképpen érdemes néhány szót szólni a tápegységről magáról, az értékelési szempontjainkról, és mérési körülményeinkről.

Mit várunk el egy tápegységtől, miért szükséges nagy táp egy számítógépbe?
- nem kell megijedni, csak az alapokról lesz szó...

Képzeljük el, hogy a vezetékben kicsiny részecskék haladnak. Legyenek ezek elektronok. Az áramerősségnek azt nevezzük, amennyi elektron másodpercenként áthalad a vezetéken, feszültségnek pedig azt nevezzük, amekkora "energiát" egy elektron le tud adni. Egy piciny áramköri elem működéséhez adott mennyiségű elektronra van szükség, amelyek adott energia leadására képesek. Ha sok ilyen áramköri elemet pakolunk egymás mellé, akkor ugyanilyen "erős" elektronokra van szükség, csak többre. Tehát a feszültségigény több áramköri elem egymás mellé pakolásakor nem változik, az áramigény viszont igen. A sok, PC-ben található integrált áramköri elem közül hol egyik működik, hol másik, hol az összes. Tehát azonos feszültség mellett hol több, hol kevesebb áramra van szükség.

Az áramkörök úgy vannak építve, hogy próbálják "elszívni" a tápegységből a nekik szükséges elektronszámot, azaz áramerősséget. A tápegység teljesítményleadása = a leadott feszültség és áramerősség szorzata. Ha tehát a táp adott teljesítményt tud csak leadni, de az áramkörök kierőszakolják a nekik szükséges áramot, akkor sajnos csökken a feszültség, így a PC-nk működésképtelenné válik.

(Rövidebben: a tranzisztorok kinyitásához és egyéb áramköri működésekhez stabil feszültségre van szükség, hiszen a CMOS elemek adott nyitófeszültséget igényelnek, azonban minden egyes kapunak megvan a maga áramigénye, akkor is, ha nanoamper nagyságrendű, mint bizonyos MOS áramköröknél. Tehát az áramerősségigény gyors követésére és a feszültségszint stabil tartására van szükség.)

Mit várunk tehát egy táptól?

• A leadott teljesítmény széles határok közti változása esetén is a megszabott feszültségek (+5V,+3.3V,+12V stb.) biztosítása.
  Ez a táp legfontosabb tulajdonsága. Ha ezt a követelményt kielégíti, akkor nem lehet gond gépünk stabilitásával. Lényeg tehát, hogy hibernáláskor és 3DMark közben is azon a piros vezetéken pontosan +5V legyen, azon a sárga vezetéken pontosan +12, és így tovább.
• Rövidzárvédelem.
  Ha tehát valami probléma adódik gépünk szerelése közben, összeér valami, aminek nem kéne, akkor a leégés helyett kapcsoljon le a tápegység, megelőzve ezzel más alkatrészek károsodását.
• Kényelmi funkciók.
  Hosszú, sok kábel, kikapcsológomb a hátlapon, esetleg állítható fordulatszámú hűtőventilátor, magyar használati utasítás: mind-mind megkönnyítik az életünket. (bár lehet, hogy az életünknek a tápszerelés helyett egy jó erdei túra jobbat tenne ilyen időben...)
• Tanúsítványok.
  Mert hát az is kell, a minőségbiztosítók sokszor jobban értenek a megbízhatósághoz, mint mi... komolyan érdemes ezeket figyelembe venni.
• Fogyasztás.
  A táp ugyanis nem annyit fogyaszt, mint amennyit lead, meglehetősen sok energiát el is fűt. Minél kevesebbet, annál jobb (például annál kevésbé melegszik).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!