Tápgyártás folyt.
Gépi szerelés után a NYÁK átkerül a raktárba, ahonnan az üzem egy másik részébe továbbítják majd, ahol a kézi és a végszerelés folyik.
[+]
Itt szintén futószalagon megy a munka, de kézi beültetéssel – tehát a nagyobb alkatrészek szerelése történik. A székeken a szalag mellett többnyire női munkaerő dolgozik, elvétve láttunk pár férfit. A magyarázat lényegében a megbízhatóságban, gyorsaságban (kisebb kezek könnyebben boldogulnak a nehezebben hozzáférhető helyeken és a kisebb alkatrészekkel) és persze az alacsonyabb fizetésben keresendő, noha az utóbbi években a kínai kormány jelentős szigorításokat vezetett be a nemi megkülönböztetés ellen – a munkarend, hétvégi munka stb. terén is. Megkérdeztük az FSP-t, hogy ezen alkatrészek behelyezését miért nem gépesítik? Válaszukban kifejtették, hogy létezik olyan gyáruk, ahol szinte csak géppel dolgoznak, de ezt csak olyan termékeknél alkalmazzák, ahol nagyon nagy sorozatban kell gyártani és ezáltal kifizetődőbb, ugyanis a kisebb szériák esetben a gyártandó darabok közötti váltás a gépek átprogramozásával, feltöltésével és más járulékos feladatokkal jár, ami jóval több időt igényel, mint a szerelés ezen részét humán erőforrással megvalósítani.
[+]
Lényegében ez az a sor, ahol a NYÁK-ból és az ömlesztett alkatrészekből a szemünk láttára lesz kész, működő tápegység. Az említett alkatrészeket egy másik sorban válogatják, kategorizálják és szortírozzák, majd ezek kerülnek az összeszerelő szalag előtt ülők elé. Mindenki csak egy-két, maximum négy alkatrésszel dolgozik, ezeket ülteti be az előre meghatározott helyekre, míg a készülő tápok szép lassan haladnak előre a szalagon.
[+]
Bár a munkavállalókat rajz is segíti, hogy mit és hova kell behelyezni, erre valószínűleg az első pár munkanapjuk után már nincs nagyon szükségük; ottjártunkkor nem láttunk egy embert sem, akinek szüksége lett volna a puskára, mindenki biztos kézzel, szélsebesen pakolta az alkatrészeket. A gyorsaság kifizetődő, mert annál több idő van két NYÁK érkezése között pihenni. A tempó egyébként gyors, de látszólag nem megerőltető, tehát van idő szusszanni.
[+]
Szép sorban kerülnek a helyükre a tekercsek, kondenzátorok, a már hűtőbordára szerelt FET-ek egyéb panelek, varisztorok, ellenállások stb.
[+]
A sor végén gyors minőségellenőrzés, hiszen senki sem szeretné, ha hibásan összerakott vagy hiányos NYÁK kerülne a forrasztóba.
[+]
A kézzel szerelt alkatrészek a hullámforrasztással (Wave Soldering) operáló sütőben kerülnek rögzítésre: folyékony forrasztóanyagot locsolnak a megfelelő helyekre, ez fixálja az alkatrészeket.
[+]
Kis hűlési fázis után újabb vizuális inspekció következik, de előtte lecsípik a lábak maradékát, eldolgozzák a hegyes végződéseket, megtisztítják a forrasztásokat. A vizsgálat szabad szemmel és a már bemutatott AIO géppel történik. Az AIO egyébként nem csodaszer, tehát csak lehetséges hibát jelez, nem biztos, hogy a pirossal bekeretezett alkatrésznél tényleg gond van. Mindenesetre a gyártónál biztosra mennek, kézi forrasztóállomással végigmennek a kritikus pontokon.
[+]
[+]
Az immáron kész áramköri lap már csak arra vár, hogy leteszteljék, az egyes alkatrészeket ragasztóval is rögzítik, majd bekerül a saját házába. Természetesen ezek is külön darabokból állnak össze, tehát a hálózati tápcsatlakozó, a ventilátor és minden egyéb ott kerül be a sor második felében. Mielőtt azonban a végső fázis, a matricázás és dobozolás megtörténne, minden tápnak többkörös tesztelésen kell átesnie, hiszen a végszerelés közben is becsúszhat valami malőr, nem csak a komponensek felszerelése során.
[+]
Miután a házba bekerült "a bele", helyén vannak csavarok, kábelek, ki- és bemenetek, ventilátor, jöhet a Hi-pot teszt, azaz átütési szilárdság tesztelése, érintésvédelem, majd az alapból defektes vagy nem megfelelő minőségű alkatrészek miatt bekövetkező korai meghibásodást kiszűrő Burn-in, ami a komponensek stressztesztjével történik...
[+]
…majd jöhetnek egyes ágakon leadott feszültségek, ki-bekapcsolás teszt…
[+]
…amit az ATE követ, azaz a különféle funkciók vizsgálata, mint például feszültségszabályozás, áthidalási idő, túláram stb. Természetesen a hibás darabok sem a kukában landolnak, hanem továbbküldik őket javításra és újbóli tesztelésre.
[+]
Végül a kábelek újbóli tesztelése jön, amit a matricázás és a vonalkódok leolvasása, az adatbázisba vétel és a dobozolás tesz befejezetté.
[+]
Talán nem lepődik meg senki azon, hogy nem csak FSP feliratú dobozokat és tápokat láttunk, hiszen a cég rengeteg más vállalat számára is gyárt tápegységet (saját belsővel).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
