Dedikált GPU újra

Az Intel még 2018-ban jelentette be, hogy 2020-ban érkezik első dedikált GPU-juk, mely állítást persze rögtön lehet kontrázni azzal, hogy sok-sok évvel korábban már elérhető volt az i740-es VGA-ja az említett cégnek, de való igaz, hogy ezen nem GPU volt, mivel nem támogatta a hardveres T&L-t, ami a grafikus vezérlő definíciójának része. Az egész természetesen felfogás kérdése, az viszont kétségtelen, hogy az Intel szeretne ismét visszatérni a GPU-piacra, amivel megpróbálhatják feledtetni a tíz éve derekasat bukó Larrabee projekttel kapcsolatos emlékeket.

A Santa Clara-i óriáscég több szempontból is máshogy áll most a kérdéshez. Egyrészt a belépőszintről fognak építkezni felfelé, ami valószínűleg egy biztonságosabb megoldás a fejlődést tekintve, másrészt nem próbálnak hatalmas reformokat hozni, egyszerűen csak beállnak a sorba a konkurensek mellé.

A friss dedikált GPU-ig azonban meglehetősen rögös út vezetett: a vállalat évekig élt meg az IGP-k szintjén a 2015-ben leleplezett Gen9 architektúrából, a Gen10-es iteráció a 10 nm-es eljárás problémái miatt nem is került piacra, míg a Gen11-es dizájn ugyan megjelent az Ice Lake kódnevű lapkában, de inkább volt ráncfelvarrás, mint valóban komoly fejlesztés.

[+]

Itt el is érkeztünk az egyik legfontosabb tényezőhöz, nevezetesen ahhoz, hogy az Intelnek alaposan bele kellett nyúlnia a korosodó rendszerbe, hiszen ha az IGP-kről el akarnak mozdulni, akkor bizony el kell kezdeni jobban skálázódó dizájnt tervezni. Nem lehetett tehát ismét egy alibifejlesztést letenni az asztalra, hanem meg kellett teremteni a következő pár év hardverdizájnjainak alapját. Itt két lehetőség volt, vagy közel nulláról előhúzni valamit teljesen újat, vagy kezelni az eddigi rendszerek tipikus problémáit, ezzel utat nyitva a teljesítmény skálázására.

Az Intel az utóbbit választotta, ami valójában nem egy rossz döntés, mivel egy teljesen új architektúra kidolgozása nagyon sok időbe telik, miközben a vállalatnak nincs igazán nagy tapasztalata a piac reális működéséről, hiába uralják annak nagyjából kétharmadát. Ennek az az oka, hogy a legtöbb Intel IGP-t jellemzően irodai szinten használják, vagyis megterhelő programokkal kevesebbet találkoznak, így viszont az Intel felé leadott visszajelzések igen limitáltak ahhoz képest, amit mondjuk az AMD és az NVIDIA kap.

Nagyon is hasznos lenne a cég számára igen közelről megismerkedni a ténylegesen élvonalbeli játékfejlesztéssel, hiszen olyan tapasztalatot gyűjthetnek vele, amit később fel tudnak használni egy teljesen új architektúra tervezésénél. Erre pedig az aktuális dizájnok ráncfelvarrása is optimális, hiszen el tudnak vele jutni a komolyabb teljesítménykategóriáig, ami végeredményben azt is jelentheti majd, hogy egy-egy játékfejlesztőt meggyőzhetnek arról, hogy megéri már az adott videojáték-motor alapjait is Intel GPU-val fejleszteni. Ez ma még nem igazán jellemző ezen a piacon, noha az Intel támogat bizonyos címeket, de ezek maximum optimalizálást tartalmaznak a vállalat grafikus megoldásaira.

Az építkezés többlépcsős lesz, és ennek első lényeges eleme a DG1 kódnevű fejlesztés. Az Intel a tranzisztorszámot és a kiterjedést nem adta meg, de az általunk látott képek alapján a GPU területét 70-80 mm² közé becsülnénk. A gyártás szempontjából a vállalat a legújabb 10 nm-es node-ját használja, pont azt, amin a Tiger Lake lapkák is készülnek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!