Az örök feladat: gépbővítés
Az irodalmibb beállítottságúak és szárnybontogató tuningosok számára most részletekbe menően, folyamatában leírjuk egy konfig felpiszkálásának menetét. Egy kedves ismerős elérkezettnek látta az időt, hogy régi celeronos gépe átadja helyét egy korszerűbb szerkezetnek. Veszett összeget azonban nem állt módjában költeni, így egyértelműen az AMD platformra esett a döntés, de a megbízhatóság is fontos szempont volt, így a minőség és garancia szem előtt tartásával vásároltunk.
Némi tanakodás után a következőket szereztük be a boltból, különösebb válogatás nélkül:
- AMD Athlon XP 1700+ CPU (JxxxB széria sikeredett)
- GlacialTech Igloo 2500 hűtő
- Abit NF7 v2.0 alaplap 2 év garanciával
- 2 x 256 MB DDR266 Kingston Value RAM élettartam garanciával
- 80 GB 7200 rpm 8 MB cache Maxtor DiamondMax Plus 9 HDD
- Enermax EG301AXVE 300 W tápegység 3 év garanciával
- Codegen ház (táp nélkül)
Összesen durván 100 ezer forint nettó.
A többi alkatrész a korábbi masinából kerül átmentésre, beleértve a Matrox videokártyát is, amely talán nemsokára valamilyen korszerűbb ATi modellnek adja át a helyét.
Megteszi..
Természetesen, ha nem tegnap, hanem ma vásárolunk, és szőrszálhasogatóan válogatunk, akkor NF7-S-re, SATA Maxtorra és AxxxB-s procira vadászunk, hiszen ezek már mind elérhetők. Az Enermax kicsit talán túllő a célon, de most nem adtuk alább - amúgy egy Coolink egység, vagy egy DTK ház-táp kombó is üdvös lenne (netán egy nagy Azona). A memória eredetileg valami DDR333 lett volna, azonban végül a Kingston győzött minimális árprémiuma miatt. Sajnos DDR333 Kingston éppen nem volt raktáron, pedig árban nem volt differencia, így beértük DDR266-tal - mint később kiderül, ez is tökéletesen megfelelő volt.
A gép összeállítása pillanatok alatt megvolt, így nekiálltunk egy kicsit ütemesebb működésre ösztökélni az alapból szerény 1466/133 MHz-en futó rendszert. Első mozdulatként adagoltuk a legfrissebb BIOS kiadást, majd a memóriabeállítások felé vettük az irányt. A próba idejére a lehető legkonzervatívabb beállításokat eszközöltük, amelyekből van bőven, az nForce széles skálán enged játszani. Ezek után a feszültségeket (AGP, chipset, RAM) toltuk fel a maximumra, a CPU-t azért nem, mert az Abit elborult módon akár 2,3 voltot is gond nélkül ráereszt egy alapból 1,6 voltos Tbredre. Azért korábban ez nem volt divat, az óvatlan kezdő könnyen megégetheti magát - persze a vízhűtéssel operáló profik csak dörzsölik a tenyerüket. Mi a még normálisnak mondható 1,8 voltra állítottunk a CPU-t.
Minden kezdet nehéz..
Reményeink a magas FSB-kben voltak, így utánaszámoltunk, hogy mit is várhatunk. Egy JxxxB szériás Tbred nagyjából 1900-2100 tiszta MHz-re jó, mi pedig 200 fölötti FSB-t szeretnénk. Ez azt jelenti, hogy a gyári 11,0x szorzó bajos lehet (11,0 x 200 = 2200), így rögtön lejjebb is ugrottunk 7,0x-ra, ezek után már biztosan nem ütközünk a processzor korlátjába az FSB teszt alatt, még ha a maximálisan beállítható 250 MHz-et próbálgatjuk is (7,0 x 250 = 1750 MHz-et biztosan bírnia kell a processzornak, de akár gyári közeli FSB-n előre is hitelesíthetjük, pl. 12,0 x 150 = 1800 MHz próbával).
Belőjük..
A nehezébe ugrás előtt még egy floppy meghajtót kötöttünk a gépre egy Memtest-86 lemezzel, ugyanis ez lesz elsődleges segédeszközünk. A Memtest-86 egy rendkívül hasznos és szinte teljesen megbízható program. Pár kilobájtos, ingyenesen letölthető. Egy bootlemezt csinál magának, arról kell futtatni, nem igényel semmilyen operációs rendszert. Ennek két előnye is van: nagyon kevés a zavaró hatás körülötte, továbbá egyedül lehet vele tesztelni, adataink biztonságban lehetnek (a HDD-t célszerű a tuningolás útkereső fázisában teljesen lehúzni az alaplapról és a tápról). Nagyon alapos program, sokféle, egyre bonyolultabb tesztet futtat, a hibákat a képernyő alsó felében listázza. Egy hiba is sok, csak a hibamentes működés elfogadható. Figyelem: a kifagyás szinte sosem memória hiba, azokat a Memtest listázza. A fagyás oka jellemzően a túlhajtott processzorban keresendő.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
