Mode Com Zio
A múlt heti Maxo után egy újabb Mode Com MP3-lejátszót próbáltunk ki, mely a napokban érkezik a hazai piacra. A Zióhoz különösen bőséges körítést kaptunk, melyben a szokásos fülhallgató, telepítőlemez és használati útmutató mellett védőtok, nyakpánt, karpánt és konnektorba dugható USB-s töltő is volt.
A Zio fő érdekessége picike mérete. Alig nagyobb két CF kártyánál, és 5,6 mm-es vastagságával is bőven alulmúlja konkurenseit. Elrendezését tekintve az iPod nanóhoz hasonlít, tehát felső részét egy kijelző – 1,5 colos, 128x128 pixel felbontású, OLED technológiás – foglalja el, alatta pedig kezelőgombok vannak. Az utóbbiak a vékonyság érdekében érintősek. Egyetlen hagyományos gombja is van a Ziónak, amely valójában retesz, és a ki/bekapcsolásra, valamint az érintők lezárására való. Került még a pici ház peremére bújtatófül a nyakpántnak, egy-egy pici lyuk a mikrofonnak és a resetnek, valamint a fülhallgató hagyományos, 3,5 mm-es jack aljzata és egy adat/tápcsatlakozó. Sajnos az utóbbi nem hagyományos mini-USB formátumú, hanem egyedi, szóval érdemes vigyázni a hozzávaló kábelre, mert ha elveszítjük, nehéz lesz pótolni.
Elölről a kispajtást ujjlenyomatgyűjtő, de meglehetősen karcálló, tükröződő műanyag fedi, hátulja pedig vékony, szálcsiszolt fémlemeznek tűnt. Vajon az összesen 20 grammos súlyba mekkora akkumulátor férhetett?
Kedves figyelmesség a védőtok, mely megóvja a készülék házát a karcoktól, de sajnos a kijelzőt nem takarja. Egyetlen hátránya, hogy az érintőgombok nehezebben reagálnak rajta keresztül.
Bekapcsolva a kis Mode Comot a Maxóhoz hasonlóan egy 3x3-as, grafikus, ikonos főmenüt kaptunk, amely ezúttal sokkal modernebben volt megrajzolva és négy irányban haladhattunk benne. A négyirányú gombok közötti M betű hozta elő a főmenüt, utána viszont már „vissza” funkciója volt, jóváhagyni a jobb felső kis körrel lehetett, mely egyben a „play/pause” funkciót is betöltötte. A bal felső A betű csak a szakaszos ismétlésnél kapott feladatot.
Természetesen a Ziónál a zenelejátszásra helyezték a fő hangsúlyt. Választhatunk nyolcféle hangszín közül, amiből egyet mi készíthetünk el. Emellett van képnézegető és videolejátszó, amely a 128x128-as kijelzőn nem túl élvezetes, ráadásul anyagainkat először ehhez a mérethez kell igazítani a mellékelt szoftverrel, egyébként a Zio nem fogja megjeleníteni őket.
Szerintünk sokkal hasznosabb funkció a rádió és a TXT állományok olvasása, bár ilyen kis felbontásnál az utóbbi sem leányálom. Hasznos kiegészítő az óra, mely analóg vagy digitális formában képernyőkímélőként is megjelenhet. A főmenü mellett a beállításoké is részint grafikus, de a kettő megformálása egyáltalán nincs összhangban. Az opcióké függőleges irányítottságú, nagy és kis ikonokat jelenít meg rövidke felirattal. A főmenü is lehetett volna inkább ilyen.
Úgy gondoljuk, a Mode Com Zio méretben közelíti az ideális MP3-lejátszó formátumát. Nagyon vékony és könnyű, ezért bármilyen szűk zsebben elfér, kezelőszervei mégsem túl kicsik, igaz, érintősök. Zenélésre tökéletesen jó, a felhasználók többségének hangzásával sem lesz gondja. Igazán kis mérete miatt képek és filmek nézegetésére nem való, de szerintünk ehhez még a kétszer ekkora kijelzős példányok is kicsik. Rádiója jól vette az adásokat, és ha kell, szöveges állományokat is lehet rajta olvasni. A nálunk járt 2 GB-os modell vételára picivel 20 000 forint alatt marad, nekünk elsősorban mérete miatt tetszett.
