Külső
Manapság a számítógépben már minden hőforrást próbáltak passzívan – ventilátor nélkül – hűteni. Az akár 100 wattal is fűtő processzorok esetében ez a próbálkozás eddig nem hozott túl nagy sikert, de 60 watt körül disszipáló videokártyák már sikeresen üzemi hőmérsékleten tarthatóak egy-két nagyobb kiterjedésű bordával.
A hőtermelésben harmadik helyen álló tápok hangtalan hűtése is nagy kihívást jelent. A mai modern megoldások 80 % fölötti hatásfokkal dolgoznak, ami 300 wattos leadott teljesítmény mellett 60 wattos fűtést eredményez. Ekkora hővel már megbirkózhat egy testesebb borda, főleg akkor, ha megfelelő szellőzés is van körülötte. És itt lecsapódik a 22-es csapdájának fedele. Nagyszerű, hogy a tápból száműztük a ventilátort, de kell egy másik, ami a környezetében mozgásba hozza a levegőt.
A passzív táp kérdését más irányból közelítette meg a kiváló termékeiről híres FSP. Ha növeljük a hatásfokot, kevesebb a veszteség, ami hővé alakulhat. Az FSP Zen passzív táp hatásfoka 300 wattos terhelés esetén 89 %, vagyis csupán 37 watt fűti a környezetét. Lehetőségeinkhez mérten utánajártunk, hogyan boldogul az FSP ventilátor nélkül. A Zen egyenesen a gyártótól érkezett, így csinos csomagolását itt-ott megviselte az utazás. Már a doboz átlátszó részén keresztül is kivillant három termetes borda, melyek fölött kék – Blue Storm-os színű – háló feszült.
A pakkot kibontva passzív tápoktól szokatlan külsővel találkoztunk. A korábban nálunk járt készülékek külső borításukat képező vaskos bordákra vezették ki a hőt. Ezzel szemben a Zent a szokásos ventilátorosok házához hasonló vékony fémlemez fedi. A kékre fényezett lapok nagy részén sűrű fémháló feszül. Érdekes, hogy a hátoldal nem teljesen ilyen agyagból készült. Első látásra ezt a hálót túl sűrűnek találtuk, valami lazább szövet biztosan jobban szellőzne. A táppal egy többnyelvű, de sajnos magyar szót nem tartalmazó könyvecske érkezett.
Vékony borítású FSP és vastag bordás Antec passzív táp
A Zen kábelei olyan kék borítást kaptak, mint amilyet a Blue Stormokon láthattunk. A hosszuk is hasonló, tehát a vezetékek – a konkurensekhez képest – rövidek. Ez felfogható jó és rossz tulajdonságnak is. Egy nagyobb szerverház legtávolabbi szegletébe nem érnek el, de egy kisebb házban nem okoznak fölösleges zavart a kábelkígyók. Mivel egy 300 wattos tápról van szó, feltételezhető, hogy nem sok merevlemezes fájlszerverekbe szánták. Egy átlagos midi toronyban minden igényt kielégít a hat gyorsoldós, négytűs perifériacsatlakozó, melyek mellett két SATA- és egy floppy-tápkonnektor található. Az alaplapi fő tápcsatlakozó 20+4 tűs, így átalakító nélkül használható minden ATX alaplappal. A kiegészítő 12 voltos csatlakozó négytűs. Amit hiányoltunk, az az izmosabb videokártyák táplálására szolgáló hattűs PCI Express dugasz, de a legtöbb videokártyához mellékelnek négytűs átalakítót is.
A passzív FSP táp egyetlen tömör fémből készült oldala a ház teteje felé mutat, erre támaszkodik az elektronika nyomtatott áramköre. Külsején olvashatjuk a teljesítményadatokat. Mivel a Zen ATX12V szabvány szerint készült, két 12 voltos ága van. Az egyik 8 A, a másik 14 A leadására képes. A 300 wattos összteljesítmény mellett ezeket az értékeket csak úgy lehetett elérni, hogy a 3,3 voltos és 5 voltos ág a szokásos 30-30 A helyett csupán 20-20 amperrel terhelhető. Ez a lépés a mai számítógépeket figyelembe véve teljesen indokolt, hiszen a két kisebb feszültségű ágat már kevés hardver használja. Érdekes, hogy hanyagolásuk eddig csak az FSP-nek jutott eszébe, még az okos megoldásairól ismert Antec is csak a legutolsó Neo HE sorozatában lépett ebbe az irányba.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
