Acer Aspire S3 951

Az Ultrabook-kategóriában nem ez az első notebook, amelyik nálunk vendégeskedik, viszont az első a 13,3"-esek közül, ami az Ultrabook-piac egyik nagy szereplőjének műhelyéből került hozzánk. Az Acer Aspire S3-ast blogunkban már a megjelenés előtt alaposan körüljártuk, sőt a mintapéldányt ki is próbálhattuk. Már akkor ámultunk-bámultunk, és nagyon kíváncsian vártuk, hogy a végleges, boltokba szánt példány mit kínál majd számunkra, illetve azok számára, akik majd ilyen gép vételére adják a fejüket (illetve a pénzüket).

Már csak azért is vártuk az S3-ast, mert a vékony notebook mint műfaj nem teljesen új a gyártó számára, de a hivatalos Ultrabook minősítéshez be kellett vetni pár fortélyt. Ami még kíváncsibbá tett bennünket, hogy egy olyan gyártó, mely hosszú ideje képes kiszolgálni az árérzékeny piacok igényeit, miként oldja meg azt a feladatot, ami miatt a legtöbb gyártó csak a fogát szívta: költséghatékonyan gyártani egy viszonylag szigorú megkötésekre épülő konfigurációt, amihez az alkatrészeket nem éppen az akciós polcon tartják. Egy szó mint száz, az Acer megalkotta az S3 családot, hogy az Ultrabook-érában az elsők között arathassák le a babérokat. Ehhez persze az is kell, hogy legyen választék és ne csak egyféle konfigurációval rukkoljanak elő, ami többé-kevésbé sikerült is: van csak SSD-s és HDD+SSD variáns is, később pedig nem csak Core i5, hanem a Core i7 processzorral is rendelhetők lesznek, illetve kicsit nagyobb összegben fogadni mernénk, hogy belépőszinten előbb-utóbb Core i3 is felbukkan majd a kínálatban. Ami az S3 külsejét illeti, szép, letisztult, masszív házat kapott, első pillantásra könnyedén magával ragadja az embert. Ez minden bizonnyal jó hír azok számára, akik avatatlan szemek előtt akarnak villogni notebookjukkal mondjuk egy üzleti tárgyaláson.

Szálcsiszolt alumíniumfedél közelről

Az 1,35 kg körüli tömeg, a vékonyka ház, a szálcsiszolt alumínium fedőlap és elegáns ezüst szín megteszi a hatását, de ha nagyon szigorúan szakmai szemmel vizsgáljuk a gépet, akkor tudjuk, hogy létezik ennél picit könnyebb (1,3 kg) és még vékonyabb (ha a legvékonyabb pontot nézzük) Ultrabook is. Persze felesleges azon a néhány tizedmilliméteren és pár grammon vitázni, a vásárlók úgysem mérleggel és tolómérővel a táskájukban mennek el notebookot venni, hanem sokkal inkább a felépítés, a technikai paraméterek, no és az ár a meghatározó tényező.

Az S3 kapcsán picit azt éreztük, hogy spóroltak az alumíniummal, ugyanis csak az említett fedél készült abból, a panel körüli keret, a csuklótámasz és a teljes váz viszont műanyagból, amit a gyárban ügyes festéssel sikerült alumíniumhatásúvá tenni. Ráadásul az illesztések sem olyan pengék, mint azt egy unibody vázas géptől elvárnánk, de ez leginkább azért feltűnő, mert ezek nem alulra, hanem látható helyre (oldalra) kerültek. Ennek ellenére igénytelenségről egy percig sincs szó, de a "pengeség hiánya" miatt várhatóan a dizájnőrültek már ezen a ponton elpártolnak ettől a géptől. Mi viszont folytatjuk a leírást, mert az S3 többet ér annál, semmint hogy itt a sarokba hajítsuk, hiszen sokakat hideg hagy az, hogy alul vagy oldalt van az illesztés.

Ami viszont tetszetős, hogy a jack aljzatot és a kártyaolvasót leszámítva minden csatlakozó a hátoldalra került, a gyártó meg sem próbálta oldalra tenni ezeket. Ebből kifolyólag normál méretű töltőcsatlakozó és HDMI is elfért rajta. A hűtés kimeneti nyílása klasszikus rácsozott kialakítást kapott, nem pedig olyan rejtett kivezetést, mint mondjuk a ZENBOOK vagy az MacBook Air, de ennek is van előnye, erről viszont majd pár oldallal hátrébb beszélünk. Azt viszont sajnáljuk, hogy csak két darab USB van rajta, melyek ráadásul csak a 2.0-s szabványt támogatjá; legalább egy 3.0-s úgy hiányzik, mint egy falat kenyér.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!