- Milyen SSD-t vegyek?
- Projektor topic
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- A Princeton újraértelmezte az ultrakompakt hordozható SSD fogalmát
- ROG Ally X néven jön az ASUS kézikonzoljának frissítése
Hirdetés
-
Érkezik a Crucial LPCAMM2 memóriamodulja
ph Az új szabványra épülő opció 32 és 64 GB-os verziója árat is kapott már.
-
Miben segít Kevin O'Buckley az Intelnek?
it Igazi veteránnak számít a chipgyártó üzletágban Kevin O'Buckley, aki innentől kezdve az Intel Foundry Services részlegét vezeti.
-
TopSpin 2K25 teszt
gp Djokovic nélkül ugyan, de bő évtizedes kihagyást követően visszatért a TopSpin-széria – itt van minden Grand Slam, de vajon a játéknak mekkora esélye van a világelsői címre?
Új hozzászólás Aktív témák
-
neduddgi
aktív tag
Igen az nekem is eszembe jutott már, rendben van, 3 dimenziós a tér, ahol a megmaradási elvek, az erővonal rendszerszerű erőhatások miatti struktúra felépül. A többi dimenzió ''felcsavarodik'' minimális kiterjedésű lesz. De csak lesz az a dimenzió szám is, és ha a mi makroszkópikus 3 dimenziós fizikánk nem is vesz róla tudomást, akkor is abban a 9, vagy 26 dimnziós térben zajlanak végül is az események. Az, hogy ez az érték végül is mennyi, az megint stabilitási tényezőktől függ, itt már a számelmélet, csoportelmélet, végül is a halmazelmélet ami a lehetséges megoldásokat kijelöli, pl 9, vagy 26 dimenziós mátrixok tudnak olyan transzformációkat létrehozni, amik kellően szimmetrikusan viselkednek, ahol az átalakulások önmagukba visszavezetnek,... stb.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
vati
senior tag
Nem lehet 0 felé közelíteni valaminek a tömegét, ha már van neki m0 nyugalmi tömege. (kb. azért, mert nem lehet hozzá képest az állónál lejjebb lassulni
A tömeg úgy alakul, hogy m'=m0/sqrt(1-(v*v/c/c)) tehát csak m0 és végtelen között mozoghat. Ha valami eleve 0 nyugalmi tömegű, akkor meg csak c-vel tud közlekedni.
Maximum eltüntetni lehet tömeget az elemirész-kölcsönhatásokban úgy, hogy energiává alakul és elrepül. Pl. fotonok, neutrinók elviszik.
Elég sok oldalról megtámogatott kísérelti tény, hogy az energia csak 3D-ben (pontosabban 3+1) terjed, és tömeges részecskék is csak 3D-ben közlekednek. Momentán minden ezzel ellentétes feltevés ellentmondásokra vezet.
Innentől kezd elég izzadságossá válni a különféle szuperhúrelméletek vagy más GU elméletek bebizonyítása. (ugyanis olyan kísérleteket kellene kitalálálni, ami egyrészt gyakorlatban végrehajtható másrészt eltérő eredményt ad szuperhúros és nem szuperhúros valóság esetén. Nem egyszerű...
Amíg nincs bebizonyítva, csak egy matematikai játék
Egy másik topik, ahol sok hasonló elhangzott:
http://prohardver.hu/rios3_forum.php?mod=40&id=180288
Bővebben: link
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
neduddgi
aktív tag
Szia! Értem a kérdést, és ''Gorelik: Miért Három Dimenziós A Tér'' c. könyvében nagyon jól le volt írva, - kölcsön adtam; sose kaptam vissza- ha az erőhatásokat úgy modellezzük, hogy adott rővonalszám arányos a tömeggel, töltéssel, ami az erőhatást létrehozza, akkor attól függően csökken két test között az egymással kapcsolatban maradó erővonalak száma a távolság növekedésével, hogy hány dimenziós is a tér. Pl ha egydimenziós, tehát az egész világegyetem egy egyenesbe sűrűsödve létezik, akkor bármilyen távolságban ugyanannyi a kapcsolódó eővonalak száma, tehát csökkentő tényező 1/R^0 vagyis R a nulladikon, tehát nem csökken. Két dimenziós sík világban 1/ R , 3 dimenziósban 1/ R négyzet, stb. A többi dimenzió összeomlik, ez a folyamat akármennyiről indulunk is, mindig 3-nál áll meg, a kúpszeletek tulajdonságai miatt. Ennek belátásához integrálszámítás ismerete szükséges. Bemutetása túlnő egy hsz lehetőségein. Az a kérdés pedig, hogy mikor viselkednek kellően szimmetrikusan az adott dimenziójú mátrixok mint operátorok, még bonyolultabb. Van először is egy mátrix-sajátvektor probléma, ( az a sajátvektor, aminek csak a hosszát változtatja meg a mátrix, mint operátor, de az irányát az akárhány dimenziós térben nem ) és egy szimmetria probléma. Erre úgy tűnik a egy egyszerűbb 9, ( +1 az idő ) és egy ''mindent'' leíró ( eddigi ismereteink szerint legalábbis) 26 dimenziós ( + 1 az idő ) elmélet létezik. De lehet gyártani újabbakat.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Eszembe jut erről; Laplace kijelentette egyszer, '' ha ismerné a világegyetem minden részecskéjének helyét, és sebességét egy időpontban, akkor elvileg meg tudná jósolni az egész világegyetem jövőjét.'' Ennek két dolog szabott határt. 1., a Heisenberg határozatlansági reláció, ezt ő akkor még nem ismerte. De a 2. pontot igen, azt ugyanis., hogy a matematika ( pl ötödfokú algebrait sem) másodrendű differenciálegyenlet rendszert már nem tud egzaktul megoldani egy három-test problémára sem. Ezen Laplace franciás eleganciával túltette magát. ( ezt a problémát már ismerte) Te meg jössz itt ezzel. Az egyébként nem baj, hogy egy eredmény irracionális. A gyök 2 pl ugye még algebrai szám. Az irracionális számok ( ezek miatt pedig a valósak) nem azért vannak olyan sokan, (continuum), mert olyan sok az algebrai irracionális. Az irracionálisok közül az algebraiak, gyök 2, köbgyök 13 még olyan kevesen vannak, hogy azoknak a számossága csupán annyi, mint a természetes számoké, alef nulla, vagyis megszámlálhatóan végtelen. A valós számok a transzcendens számok miatt vannak olyan sokkal többen, amik ugyebár semmilyen algebrai egyenletnek nem lehetnek gyökei. Légy ERŐS, ezek közül ÖSSZESEN 2 DB-ot ismerünk, az ''e'' és a ''pi'' számot, illetve az ezekkkel kifejezhető többi transzdendenst. Pl ''e'' a négyzeten, (2*pi) a köbön, ''e'' alapú logaritmus pi köb, stb. Belátható, hogy az ily módon kontruálható transzcendens számok számossága továbbra is alef nulla, vagyis megszámlálhatóan végtelen, vagyis igazából a rengeteg transzendens számból szinte alig ismerünk néhányat, mondhatjuk 0 %-át csupán, mégis tudjuk róluk, hogy vannak.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Egy három-test probléma esetén, tehát egy Nap, + egy bolygó, + egy Hold esetén ha elvileg stabil pályán keringenek egymás körül, tehát a bolygó a nap körül, a hold a bolygó körül, elvileg bármilyen kis mennyiségű energiával megfelelő időpontokban, megfelelő irányban az erőhatást adagolva, elegendő időt adva a végkifejlethez, ( ez lehet több milliárd év is) elérhető az is, hogy pl a hold valamelyik másik testbe belezuhanjon, illetve gravitációs parittya szerű gyorsító hatások halmozásával végleg elhagyja a nap-bolygó rendszert. Ez szintén benne volt a ''Gorelik: Miért 3 Dimenziós a Tér'' c. könyvében. Ezért nem tud a másodrendű diffegyenlet mit kezdeni a 3(vagy több)-test problémával. Persze attól még jó közelítéseket adhat, olyan piti időintervallumokra, pl párszáz év, amire nekünk egy űrutazás kiszámolásához kell, tökéletes. De nem a világ jövőjének meghatározásához.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Ha tudnám, hol lelhető fel, közzé tenném a linkjét. Őszintén szólva a könyv sorsa sokkal tragikusabb, minthogy beszélni akartam volna, de most megteszem: Gimnáziumi osztálytársamnak adtam kölcsön. Mindenféle ígéretekkel körülbástyázva a visszaadásával kapcsolatban. Ő viszont nem sokkal később közlekedési balesetben maghalt. Akiknek ezt el kellett viselni a szülein kívül, az a felesége + 4 éves kisfia. Na ez legyen az utolsó, amivel zaklatni fogom őket...
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Igen, ez az instabilitás dolog nagyon mellbevágó első ránézésre, csak hát az a helyzet, hogy ez csakugyan mindössze instabilitás, de nem eltérés. Az az érdekes, hogy a rendszer marha instabilan kb ott marad ahol makroszkópikusan lennie kell, miközben már semmilyen fizikai törvény nem is írja ezt elő kötelezően neki. Eszembe jut erről egy Történelmileg is nagy jelentőségű hasonló eset. A II. Világháború vége felé a világ talán legnagyobb tekintélyű fizikusa Heisenberg szintén az atombomba előállításán fáradozott, mint a másik oldalon Oppenheimer, Szilárd Leó, stb. Adolf Hitler azonban mindvégig abban a hitben élt, hogy az atomenergia ''legfeljebb'' energia előállítására alkalmas, harcászatilag nem felhasználható. Erről éppen Heinsemberg győzte meg, de nem szándékosan a kutatásokat lassítandó, miként ezt később irodalmi megnyilvánulásaiban sejtetni engedte. Két fiatal munkatársa/tanítványa akik Angliába emigráltak, mutattak rá Heisenberg ''számolási hibájára'' ami miatt ő nem tartotta lehetségesnek az atombombát, pedig az volt. A két tanítvány ( nem tom a nevüket, senki nem tartja számon, pedig igen jelentős volt a szerepük) mutatott rá a hibára. A meghasadáskor keletkező neutron, vagy alfa részecske(=2 neutron+2 proton) ugyebár akkor okoz robbanást, ha megfelelő számú ütközés után hagyja el az urán gömböt. Heisenberg kiszámolta, kb mekkorának kell lennie a dúsított urán gönb sugarának, ahoz hogy ennyi ütközés jööjön létre, mielőtt a neutron kilép a gömbből. Eredmény; kb 3 méter. Ennyidúsított uránt 10 év alatt sem lehet legyártani, tehát atombomba elvetve. De a valóságban a neutron nem folyamatosan kifelé rohangálva utközik, hanem amikor elnyeli egy atommag, akkor egy darabig benne marad, azután véletlen szerű irányban kilép belőle. Ekkor viszont már nem 3 méter átmérőjű dúsított urán kell a kellő számú ütközés bekovetkezéséhez, hanem csupán egy teniszlabda nagyságú, és lőn atombomba...
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
vati
senior tag
''Ez a Gorelik könyv fellelhető elektronikus formában, vagy csak könyvtárban''
Rémlik, hogy vagy a HP oldalon (Hungarian Pirate) vagy az SLP-n (Silent Library Project) fenn volt elektronikusan, inkább ott keress rá. Ha már a MEK-en nincs fönt... Google ilyesmiben nem szokott segítni.
Nekem papíron van megAsus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
''A kezdeti 1 km-es pályainstabilitás 20 millió év alatt 55 km-re nő, viszont 100 millió év alatt már 500 milló km lesz''
Ez nem így van. Nem mindegy milyen irányban Ezt az instabilitást az egyes pályaelemekben (excentricitás, pálya fél nagytengely, perihéliumhossz, felszálló csomóhossz, pályahajlás, pályamenti hosszúság) szokták számolni, és ezek közül csak a pályamenti hosszúság -azaz hogy éppen milyen irányban van a bolygó- amelyik teljesen kaotikusan viselkedik.
A többi pályaelem -ami ténylegesen leírja a bolygó pályáját- korlátok között, egy véges intervallumban változik az eddigi számítások szerint.
Tehát a Naprendszer -úgy tűnik- kaotikusan stabil. Nem fognak elrepülni a bolygók a szélrózsa minden irányába, bár a pontos helyzetüket már 20 millió évre előre is képtelenség előre jelezni. De a pályaelemeik a jelenlegihez hasonlóak maradnak, a kaotikus viselkedés ellenére is.
Egyedül a Merkur esetén nem 100% hogy sok milliárd év távlatában is stabil a pályája, esetleg el is repülhet pár milliárd év múlva.
A többi bolygó közül a Mars időnként jó közel kerülhet a Földhöz, de még messze a hosszú távú stabilitás határain belül.
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
neduddgi
aktív tag
Igen. arról is olvastam, hogy a Koreai Háborúban menet közben új fejlesztésű gépeket vetett be később az USA. Meg hogy azok azután jobban helytálltak. Amit írtam az arra volt példa, hogy milyen nagy az emberi butaság. Mivel az amik (+angolok) a tengeralattjáróktól szívtak, ők az azokon vezették be a sugárhajtóműveket, másik területen nem, az oroszok meg ott nem volta érdekeltek, a vadászgépektől viszont szenvedtek egy sort, ezért ők meg csak a másik oldalon feküdtek rá gőzerővel. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt elsősorban az elhatározáson múlt a dolog, mindkét nagyhatalomnak megvolt a saját műszaki gárdája az önálló fejlesztéshez, miként a németeknek is. Mint asszem írtam, ott is már 1936-ban letette valaki ezt az asztalra, csak ott sem fogták fel a jelentőségét. 1944-ben került rendszeresítésre, és állítólag az orosz szakemberek véleménye is az volt, hogy bizony sok nehézséget okozott volna, ha hamarabb alkalmazásra kerül. Mondjuk a háború végkimenetelét nem tette volna kétségessé, de kellemetlen lett volna. Mellesleg pedig asszem nem is a németországi 1936-os, hanem igazából egy még korábbi olasz találmány volt, az hogy ott elsikkadt az már nem is feltűnő. Csak még egy a katonák butaságára, az I. Viláháborúban 1916-ban megalkotott, és 1917-től az angolok által hadrendbe állított tankok ( páncélozott, lánctalpas önjáró forgó tornyos löveg) mégha kretén kinézetű is volt a második vh-profi darabjaihoz képest, mégiscsak eredményes fegyvernemnek számítottak már akkor is. Ennek a feltalájója pedig valójában eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia egyik Csehországbeli hadmérnöke volt...! 1910-ben. Akkor Ferenc József végül is azzal a megokolással vetette el az ötlet megvalósítását,... Nem célszerű bevezetni és hadrendbe állítani ilyen fegyvert, mert a nyagy zajtól idegesek lesznek és megvadulnak a lovak...
Na ilyen, amikor valaki mindenhez legjobban érteni akar!
Ja, a legfontosabb! Bővebben: link
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
#465
snakekiller2
csendes tag
james
#464
snakekiller2
csendes tag
''pl. ott vannak azok az arcok meg gondolom még jópár érdekesség...''
Azokról bebizonyosodott, hogy pusztán a dombozati viszonyok és az árnyékok okozta optikai csalódások. Bővebben: link -
-
neduddgi
aktív tag
Az információ hatalom. Ezzel kapcsolatban itt van extra érdekességnek az akkori olasz gyarmat, Libia kőolajmezője. Rommel üzemanyaghiánytól szenvedett végig az afrikai hadjárat alatt, pedig ott volt a rengeteg olaj az orra előtt...
Az viszont bevallom, újdonság számomra, hogy ezek szerint az oroszoknak már a II. VH idején volt levegő-levegő légvédelmi rakétájuk. Ez önmagában is roppant erőssé tette a légierejüket, mint fegyvernemet.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
-
vati
senior tag
''Visszatérve a naprendszer instabilitására, nem tudom pontosan mi ez a ''pálya menti hosszúság''... A kilökődés viszont talán mégis lehetséges lehet, talán nem a mi naprendszerünkben, de egy olyanban pl. ahol kellően kis távolságokra vannak a bolygók egymástól, tehát relatíve elég erősen hatnak egymásra, esetleg kettős csillagrendszerben. (nem tudom van-e pl. 3-as csillagrendszer)
A pályamenti hosszúság egy szög. Azt jelzi, hogy a pálya középpontból nézve milyen irányban látszik a bolygó a pályáján, egy kitüntetett referenciairányhoz képest. Pl. a Föld pályamenti hosszúsága 1 év alatt 0-2*pi között változik ahogy körbejár.
A kilökődést a gravitációs többtestprobléma írja le. n>2 esetben már nem lehet megoldani (kaotikus) de ettől még végtelen sok időben stabil megoldása lehet. Vannak instabil és stabil zónák egy többtest-rendszer tagjai számára, pl. ha két test sokkal közelebb kering egymáshoz mint a rendszer harmadik tagja, a rendszer egésze szintén ebben a kaotikusan stabil állapotban lesz, és a pályaelemek változása korlátos marad.
Két tömegpont által dominált rendszerekben vannak még az ún. Lagrange-féle librációs pontok, melyekben szintén stabilan létezhet (kilendítve visszatér ide) egy harmadik test. Pl. a Nap-Jupiter rendszerben a ''trójai'' kisbolygók.
Sokáig azt gondolták, kettős és többes rendszerekben pont az égimechanikai instabilitás miatt nem létezhet bolygó -kilökődnek-, vagy ha mégis, roppant barátságtalan helyek lehetnek. De már találtak konkrét bolygókat kettőscsillag körül.
Van 3-as, sőt 4-es csillagrendszer is. Pl. a nyári égen látható Epsilon Lyrae (nem tudom hogy kell görög betűt ideírni, egy látványos négyes rendszer. Már kis távcsővel is kettősnek látjuk a csillagot, nagyobb távcsővel pedig kiderül, hogy a két tag egyenként is kettősAsus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Van két apró különbség:
A Szaturnusz kicsit nagyobb árapályerőket produkál mint a Föld. Az aktív jégholdak esetében ez az aktivitás forrása. (Mint az Europánál és az Iónál)
Az Enceladus kifagyott gázokból áll, mínusz 180 fok körül, ezek egy kicsit könnyebben olvadnak mint a bazaltos kőzet amiből a Hold van
Szóval minden relatív... ezt a jeges tektonikát, aktivitást úgy kell érteni, hogy mínusz 200 Celsius helyett mínusz 180-on ''izzik'' a cucc Talán 10-15 fokkal melegebbek az Enceladus rianásai, mint a környezet.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
#479
Desolate One
csendes tag
james
#478
Desolate One
csendes tag
Bizonyítsuk be indirekt egyenlettel, hogy a planetáris precesszió
turbulens közegben összefügg az Euklidészi schwarz shield -metrika
weyltrezorjával, ha a mágneses tér passzívan transzportált mennyiségek
anomális diffúzióját hozzávesszük a moduláris formák
kvantum-futurációjának geodetikus görbületéhez, és ezt átkatakrizálva
egy zérus spintérű tér intiffilációs tágulásából könnyen arra a
belátásra juthatunk, hogy a kromatikus aberráció független az azimutális
konvergencia hadron - gyorsító hatásától, mivel a luniszoláris
perturbáció torzulást okoz a kvantumhabilis - sokdimenziós térben rezgő
szuperhúrjai által.
''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''
-
vati
senior tag
A pályamenti hosszúság dimenziótlan, pontosabban egy szög. A sebességhez nincs köze. Csak azt írja le, ha a Nap közepében ülnél, merrefelé látszana a bolygó. Egyszerűbb így számolni, mint x,y,z-vel.
A teljes keringési idő változhat, bár valóban nagyon kicsit. Ez a pálya fél nagytengelyével arányos (másfélszeres hatványa) és a kölcsönös energiatranszferek miatt a kaotikusan stabil rendszerekben végesen ingadozik, ahogy a többi pályaelem is.
Ez a gravitációs kötöttség a rugós rendszernél kicsit bonyolultabb, és nehezebb számolni. Fura, de a stabilitást 3 milliárd évre ki lehet számolni, de a bolygó konkrét helyét (hogy hol van a pályáján - ez az a bizonyos hosszúság) már nem, csak max. pár millió évre.
Perturbációk szempontjából zűrösebb, nyüzsis vidékeken (belső Naprendszer, kisbolygóövezet) bizonyos speciális pályákat 1-2 millió évre előre is problémás lehet kiintegrálni, annyira instabil - pl. földközeli kisbolygók. Na, ezeknek ténylegesen kiszámíthatatlan a pályája hosszú távon, és akár be is csapódhatnak valamelyik nagybolygóba a távoli jövőben.
Nincs szabály rá, hogy örök időkre stabil-e egy rendszer. Igen, valójában minden n>2 rendszer ''csak'' kaotikusan stabil tud lenni, vagy teljesen instabil.
Bizonyos feltételektől függ, ahogy írtam is. Máskor csak valószínűsíthető hogy kaotikusan stabil, esettől függ, máskor kaotikus, de akár stabilizálódhat is a jövőben, vagy tényleg szétrepül. Mint tudjuk, az örökkévalóság soká tart...Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
neduddgi
aktív tag
Érdekes a felvetés... Csakugyan eszembe jutott most egy gondolatkísérlet. A fény ugyebár nem tud belülről kijutni az eseményhozizonton. De mi van, ha beküldök 1 millió tonna elektront az esemény horizomton belülre, ( kis sebességgel) és aztán az esemény hozizonton kívülről 18 milliárd tonna protonnal elkezdem őket elektrosztatikus erővel visszaszipkázmi...? Az hogy a fény nem jut ki, az rendben van, mert a h*f energia kisebb, annál mint amennyi ahoz kéne, hogy a fotonnak megfelelő tömeg visszajusson a gravitáció ellenében. De a Coulomb erők sokkal erősebbek, most akkor mi a fene fog történi?
Azt most elhanyagoltam, hogy miként is gyűjtök össze 1 millió tonna elektront...1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Igen ez egy nagyon jó kérdés. Jánosi professzor, a Csillebérci KFKI egykori igazgatója valami ilyesmibe őrült bele majdnem. Ami ő ki vizsgált, az a következő volt: A fény elejitül fogva végig hullámként terjed, annyira, hogy rácson átküldve egyetlen hullámvonulat is képes önmagával interferferálni.Úgy tűnik, a fény ''mindenhol'' ott van ahol a hullám, aztán amikor pl egy elektron elnyeli, akkor meg úgy tesz, mintha mindig is a kiindulási ponttól kezdve oda akart volna fotonként rohanni. Honnan tudja meg azonnal a hullámvonulat többi része, hogy már nem kell ''hullámzania''?
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Pont ilyen hasonlóságot fedezett fel az elektromágnesesség terén Kaluza - Klein akik bevezettek egy negyedik dimenziót. Sokkal egyszerűbbé tette a maxwell egyenletek és az általános relativitás egyidejű érvényességét. De voltak olyan pontok, amik nem stimmeltek. ezek a problémák akkor tűntek el, amikor már nem +1, hanem +6 dimenziót vezetett be a húrelmélet. Az a lényegen nem változtat, hogy azóta kiderült, nem 6, hanem +7 dimenzió ltezik. A hetedik nem csavarodik fel úgy Calabi Yau terekbe mint az előbb említett 6. Inkább olyan, mint a nagy kiterjedésű 3, csak annál azért mégis sokkal kisebb. De nagyon nagy energiákon már megjelenik, észrevehetővé válik. Nem is (6+1,)-dik ez a 7., hanem hanem a nagykiterjedésű ami (3+1). Csak a 4. nagyon kicsi... ez csak világos nem??
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
hexagon
csendes tag
"Szóbakerült a gravitációs hasonlat a görbült térfelülettel. Tulajdonképpen ez egy szép hasonlat, persze a 2D 3D megkötések figyelembevételével. Mindazonáltal maga a hasonlat egy plusz dimenziót feltételez, ami magába foglalja a 3D teret és annak görbületét, azt hiszem az idő dimenzió még plusz ehez képest.
Nem tudom ismer-e valaki ugyanilyen jellegü hasonlatot a mágnesesség, iletve az elektrosztatikusság kapcsán, mert ezek is elég hasonló jelenségnek látszanak. Igaz leárnyékolhatók, mégis talán elképzelhető, hogy valamilyen aspektusból rokonok a gravitációval."Az elektromágnesesség felírható geometriai görbületként olyan egyenletekkel, mint amivel Einstein a gravitációt felírta. Ehhez szükséges egy 5. dimenzió. Ezt tette 1921-ben Kaluza–Klein.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kaluza%E2%80%93Klein_theory
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Dell XPS 15 9570 Notebook/Laptop, 15,6" 4K Touch, I7-8750H CPU, 32GB DDR4, 512GB SSD, GTX 1050 TI, W
- HP Z8 G4 duplapresszoros és Z4 G4 windows 11 kompatibilis munkaállomások
- Corsair HX1200 80 PLUS PLATINUM - eladó!
- Google Pixel 8 Pro Obsidian 128gb - Bontatlan, Google gari, akár beszámítással
- Eladó Intel 13600KF + 4070TI + DDR5 32GB 6GMT Ram + 512 gb nvme ssd
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen