Új hozzászólás Aktív témák

• #6 Cathfaern nagyúr

  Új Válasz 2015-04-03 23:18:19 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cathfaern

  nagyúr

  Hűű ez az írás most nagyon aktuális nekem Részben OFF, de a címre nagyon is ON:
  Pont a napokban kezdtem el azon filózni, hogy ugye próbálok sportolni meg fogyni meg egészségesen élni, de mi a helyzet a vitaminokkal meg ásványi anyagokkal. Mivel étkezésemen jelenleg csak részben tudok módosítani (belső okok miatt is, nem akarom a környezetemre kenni az egészet), gondoltam körülnézek a vitaminok és táplálék kiegészítők piacán. Általában ha egy új területre tévedek, akkor az a módszerem hogy megnézek minél több "véleményt" (ez esetben vitamin készítményt), és ami közös pontot látok, azt fogadom el helyes iránynak. Na ez a módszer vallott totális csődöt, és állok most itt pont ilyen fejet vágva: Átnéztem relatív sok anyagot, de ez a táblázat jól összefoglalja a problémám: [link]
  Ránézésre teljesen véletlenszerű, hogy melyik készítményben milyen vitamin és egyéb anyag van, és mennyi van belőlük. Lehetne mondani, hogy biztos felhasználási területtől függ, mert mondjuk egy maraton futónak más dolgok kellenek, mint egy teniszezőnek, de nem, ezek mind általános felhasználásra szánt készítmények (ami persze már önmagában meg kéne, hogy kongassa a vészharangot).
  Szóval ezen hosszú bevezető után a kérdésem csak az, hogy mégis milyen és mennyi vitaminokat és ásványi anyagokat kéne bejuttatni a szervezetünkbe? RDA ajánlásról tudok, de fenti táblázat alapján attól nagyon drasztikus eltérések vannak, ami alapján kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy azért az RDA olyan, mint a vicc a szovjet borotválógépről ("De hisz mindenkinek másmilyen az arca!" "Elsőre..."). Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok mindenre nincs is ajánlás benne.
  Létezik bármi olyan kalkulátor, táblázat, tanulmány akármi az RDA-n kívül ami ebben segítséget tud adni? (És ha nem létezik, akkor hogy mer bárki multivitaminokat gyártani )

• #20 Cathfaern nagyúr erdoke #12

  Új Válasz 2015-04-07 11:04:21 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cathfaern

  nagyúr

  válasz erdoke #12 üzenetére

  Köszi a választ A 2*2000 NE-t úgy érted, hogy D-ből is 2000-et meg K-ból is 2000-et naponta, vagy mindkettőből (valami kombinált készítményből) 4000-et naponta?
  Illetve D-ből írják általában az NE-t, de amikre gyorsan rákerestem vitaminokra, ott K-nál nem írják, csak mcg-t, tipikusan 100mcg-t, vagy K2-ből 100mcg, K1-ből meg 900mcg. Ezek mennyi NE-nek felelnek meg?

  #19:
  Ehhez annyit tennék még hozzá, hogy amikor a mezőgazdaság elterjedt, akkor ugye az átlagéletkor jelentősen alacsonyabb volt. Értelemszerűen így időskori betegségek nem igazán befolyásolták az evolúció alakulását. Emiatt a nagy mennyiségű növény fogyasztása akár előny is lehetett annak ellenére, hogy elképzelhető, hogy hosszú távon ártalmas a szervezetnek. Ugye a növénytermesztés egyértelműen biztonságosabb, és megbízhatóbb (összeségében "olcsóbb") módja volt a táplálkozásnak, mint a vadászat. Emiatt akik növényt ettek, könnyebben szaporodtak, akár erősebbek (jobb tápláltság, magasabb energiaszint) is voltak, mint a csak húsevő társaik. De ettől még elképzelhető, hogy a növényevés ártalmas a szervezetnek, főleg ha a hosszú távú hatásait nézzük.
  Jó példa a kutya és a macska esete. Alapvetően mindkettő ragadozó, azonban mindkettő megeszik nem csak húst. Viszont a kutya messze alkalmasabb a mindenevésre, mint a macska. Macska hamar elpusztul ha nem kap húst (bizonyos aminosavakat nem tud előállítani), kutya viszont eltartható vegetáriánus diétán is. Csak nem tesz jót neki. Elképzelhető, hogy igazából az embernek sem tesz jót a növényevés, csak annyira nagy a toleranciája, hogy sokáig az egyéb hatások ellensúlyozták ezt (azaz az, hogy többet evett nagyobb előny volt, mint hogy megfelelőbb táplálékot evett). Nem akarok átmenni összeesküvés elmélet gyártásba, de lehet hogy a növényevés hátrányai 50-55 év körül kezdenek előjönni (ugye tipikusan ez az életkor, amikor már szinte biztos, hogy valamilyen krónikus betegsége van az embernek). Utóbbi pár évtizedig ezt a kort elég kevesen érték meg, így igazán nem volt ez probléma. Napjainkban viszont már erősen az. Elképzelhető, hogy növényevés nélkül ez kitolódni 80 évig. Persze ez erősen csak spekuláció ebben a formában.

  Ugye a növényevés hatásait azért nagyon nehéz vizsgálni, mert egyszerűen nem létezik kontroll csoport. Vannak olyan népcsoportok, akik nagyon minimális növényt fogyasztanak (vagy akár egyáltalán nem fogyasztanak), azonban ők tipikusan annyira más körülmények között élnek, mint a modern ember, hogy nem igazán alkalmasak a közvetlen összehasonlításra. Etikai okokból az pedig a modern világban szinte elképzelhetetlen, hogy gyerekeket belevonjanak ilyen kísérletbe (márpedig kontroll csoporthoz az kéne, hogy már kiskorától fogva se egyen növényt).

• #23 Cathfaern nagyúr erdoke #22

  Új Válasz 2015-04-15 21:20:17 #23

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cathfaern

  nagyúr

  válasz erdoke #22 üzenetére

  De hogy egyeztethető össze ez az elmélet az ázsiai, és főleg japán étkezéssel, illetve az ott tapasztalt drasztikusan magasabb várható élettartammal? Amennyire tudom ők hozzánk képest nagyon nagy mennyiségű zöldséget fogyasztanak (lásd). Elsőre ami eszembe jutott, hogy maximalizálták az antioxidáns fogyasztást, de ha a "szent grál" zöld teának nem kimutatható a hatása, akkor ezt elvetném...
  Vagy egyszerűen még mindig arról van szó, hogy a minőségi zöldség (+ sok hal) még mindig annyival jobb az áltatunk fogyasztott ételeknél, hogy így is ezt a nagyon magas várható élettartamot eredményezi? Tehát ha feltesszük hogy helyes az elmélet, akkor zöldségeket elhagyva fel lehetne tornászni ezt az életkort 100-ra? (hasaltam egy számot) Persze tudom a várható élettartam nem csak az étkezés függvénye, de nem nagyon van már általánosan használható mérőszám.

• #31 Cathfaern nagyúr erdoke #30

  Új Válasz 2015-04-19 21:18:30 #31

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cathfaern

  nagyúr

  válasz erdoke #30 üzenetére

  "Általában a zöldség gyümölcs javítani szokott egy gabonában gazdag étrend élettani hatásain, ezért is különös, hogy itt az ellenkezőjét találták."
  Vicces lenne ha kiderülne, hogy valójában a gabona egészséges, és a többi zöldség / gyümölcs ami káros.
  Egyébként végiggondolva a gyümölcsök nem tűnnek túl megfelelő tápláléknak az ember számára. Lényegében a természet "édességei", tele cukorral. Ami előnyük lehet az a magas rost és vitamin tartalmuk. De mindkettő pótolható máshonnan, akár hatékonyabban is.

  Aztán gondolkoztam a kiinduló cikken. Oké, hogy sok előnye van annak, ha valaki kizárólag húst fogyaszt (vagy nagy arányban fogyaszt azt), de mi a helyzet a köszvénnyel? Jól hangzik sokáig élni, de nem sok értelme van ha az ízületeink használhatatlanok lesznek.
  Egyébként googliztam egy sort ezen a vonalon, és találtam egy érdekes dolgot: a köszvény jelenleg élő állatfajok közül szinte csak az embert és az emberszabású majmokat érinti, ugyanis lényegében minden más állat (és élőlény, kezdve baktériumoktól) képes termelni urate oxidase (angol site-on néztem, nem tudom mi lehet a magyar megfelelője), ami lebontja a húgysavat. Viszont nálunk nem termelődik. További érdekesség, hogy van rá génünk, csak inaktív.
  További érdekesség, hogy a húgysavnak erősen anti-oxidáns hatása van (feltételezik, hogy ezért jelenthetett evolúciós előnyt az ezt lebontú anyag termelésének a megszűnése). Viszont ha erős antioxidáns hatása van, akkor nem lehet, hogy a növényi eredetű táplálék elhagyása a megnövekedett húgysav koncentráció miatt okozott kedvezőbb oxidatív stressz állapotot? Viszont hiába itt visszautalnék az első felvetésre, hogy hiába ez a kedvezőbb állapot, ha az ízületeink rövid távon használhatatlanok lesznek... (források: [link], [link])

  [ Szerkesztve ]

• #33 Cathfaern nagyúr erdoke #32

  Új Válasz 2015-04-19 22:32:36 #33

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cathfaern

  nagyúr

  válasz erdoke #32 üzenetére

  Tény, illetve az egyik linken szerepel az is, hogy 2000 utáni kutatások azt feltételezik, hogy jó eséllyel a magas húgysavnak más kiváltó okai vannak, mint korábban feltételezték, pl. protein fogyasztással való összefüggését nem tudták bizonyítani.
  Ennek viszont ellentmond egy közeli ismerősöm esete, aki fogyás céljából és cukorbetegség miatt átállt szinte teljesen hús és zsíralapú étrendre, nagyon minimális szénhidráttal (és kevés zöldséggel, mert annyira nem zöldségevő, bár ez nem kerülte szándékosan). Negyedéves vércukorméréskor azt mondták, hogy a cukra nagyon jó, viszont húgysav szinttel azonnal kezdjen valamit, mert elszállt... (korábban nem volt vele problémája).
  Persze nyilván ez egy egyedi eset, amiből messzemenő következtetést nem lehet levonni. Főleg, hogy a sikeres fogyás ellenére, még mindig jelentős túlsúlyról és mozgásszegény életmódról beszélhetünk.
  Mondjuk ettől függetlenül kíváncsi lennék a cikkben szereplők ízületeire, főleg mondjuk egy 10-15 év múlva (ugye a köszvény tipikusan 65 év fölött jelentkezik).

  Amit írsz C vitamin - húgysav összefüggés tényleg érdekes. Viszont lassan kezdünk odajutni, hogy kis túlzással az emberi szervezet húsfogyasztásra van beállítva Persze itt feltevődik a kérdés, hogy akkor napjainkban miért vagyunk mégis inkább mindenevők... (és pl. fogazat kérdésköre)

• #40 Cathfaern nagyúr erdoke #39

  Új Válasz 2015-04-20 22:35:16 #40

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cathfaern

  nagyúr

  válasz erdoke #39 üzenetére

  Érdekes volt a videó. Kicsit továbbgondolva, illetve más szemszögből nézve amit mond (miszerint a fruktóz okozza az elhízást), valójában a modern társadalom elhízásának az egyik oka a hűtőgép és a globalizálódás Mire gondolok:
  Ugye az egész fruktúz => húgysav => zsír láncreakció azért alakult ki a videó alapján, mert a nagy mennyiségű, és egész évben rendelkezésre álló fruktózt fogyasztó főemlősök olyan környezetbe kerültek, ahol már nem állt rendelkezésre egész évben fruktóz. Ezért azok élték túl, akik a fruktóz ezgyrészét (lehetőleg minél többet) lepakoltak zsírba. Ha megnézzük az köznép étkezési szokásait, akkor egészen addig, amíg meg nem jelentek a hűtőszekrények, illetve amíg nem vált elérhetővé a tél kellős közepén is az idénygyümölcsök (és zöldségek), addig nagyjából a fent vázolt diétát követték: idényben (nyáron) nagy mennyiségű fruktóz, télen pedig nulla fruktóz, ellenben sok zsír és fehérje (plusz szénhidrát, ugye gabona). Ugye utóbbiak jól tartósíthatóak voltak, míg fruktóz tartalmú termények hamar romlottak, a mézet leszámítva (ami viszont ritkaság volt). Ami gyümölcs eltehető volt télre, az tipikusan az alacsony cukor tartalmú: alma. Ehhez még hozzávehetném azt is, hogy nyáron a nép jó része kemény fizikai munkát végzett a mezőgazdaság miatt, így az elfogyasztott fruktózt jórészt fel is használta.
  Aztán jöttek az egészséges gyümölcsök télen Együnk sok narancsot mert tele van C vitaminnal (banán után egyik legnagyobb cukortartalmú gyümölcs), sok banánt mert tele van Káliummal, stb... Nyilván a finomított cukor feltalálása is tovább rontotta a helyzetet, de az kevésbé ironikus ehhez képest

  Megjegyzem az ázsiai étkezési szokások, amiket már korábban említettem tökéletesen alátámasztják ezt, illetve megmagyarázzák a korábbi kérdésemet is. Ugyanis az ázsiai hagyományos ételek gyakorlatilag nem ismerik a cukrot. Például japánban olyan, hogy hagyományos desszert, lényegében nem létezik, ha esznek is ilyet, azok már modern korban behozott, nyugati ételek (egy időben nagyon oda voltam a japán kultúráért, és kitaláltam, hogy süssünk japán sütit... elég rendesen feltúrtam a netet, és akkor konstatáltam, hogy olyan bizony nem igazán létezik ).

  Szóval a fogyasszunk sok-sok gyümölcsöt idényen kívül lényegében a lehető legrosszabb fogyókúrázási tanács, amit csak adni lehet. Továbbra is ironikus

  [ Szerkesztve ]

• #65 Cathfaern nagyúr erdoke #60

  Új Válasz 2016-09-27 14:16:45 #65

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cathfaern

  nagyúr

  válasz erdoke #60 üzenetére

  "Nagy boltokban legeltetős témát hiába keres az ember, reménytelen dolog."
  Vajból nem reménytelen, Kerrygold legeltetett ("Grass feed"), legalábbis amelyik verziót én láttam belőle, az az. Kapni Lidl, Spar, Metro (valószínűleg máshol is, de ezekben vettem már többször is).

Új hozzászólás Aktív témák