Új hozzászólás Aktív témák

• #143 hugo chávez aktív tag dezz #140

  Új Válasz 2011-08-26 22:13:59 #143

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hugo chávez

  aktív tag

  válasz dezz #140 üzenetére

  "Nos akkor az a feladat, hogy legyen elég két kamera..."

  Mint írtam, szerintem ebben (a képfelismerésben, vagyis optikai képek általi, repülés közbeni, zárt térben történő tájékozódásban és akadályelkerülésben) azért sok repülő ízeltlábú a jelenlegi AI-ok előtt jár. Ezt a robotoknál jelenleg csak LIDAR-rel, vagy hasonló, "aktív" eszközökkel lehet megoldani, szóval, igen, valóban ennek megoldása lehet az egyik feladat, vagy, lecsökkenteni a LIDAR-ek méretét, de továbbra is úgy vélem, hogy robotok esetében a LIDAR sokkal alkalmasabb a navigációra, mint a látás, a későbbiekben majd kifejtem, hogy miért.

  "Arcfelismerés vagy szag alapján..."

  Szerintem jelenleg a 100%-os arcfelismerés sem igazán megoldott, (pláne, ha mondjuk a referenciakép(ek)hez képest borostás, szakállt növesztett, napszemüveg van rajta, vagy csak simán mások a fényviszonyok), de, ha mégis, az megint csak plusz számítási kapacitást igényel, ami nincs jó hatással sem a tömegre/méretre, sem az energiaigényre.
  Szag alapján? Hát, nem tudok róla, hogy lenne olyan kis méretű szenzor, ami egy ember egyedi szagát viszonylag nagyobb (2-3 méter) távolságról érzékelni képes.

  "Vagy egyszerűen csak egy előre megadott szobába kell menni, ott mozgó testet keresni és megközelíteni."

  És mi van, ha mégsem a célpont van abban a helyiségben, vagy vannak ott civilek is? Ha meg mindez nem számít, akkor egyszerűbb belőni egy gránátot (ami sokkal olcsóbb, mint egy robot), vagy, ha sok lehetséges célpont van egy helyen, vagy annyira fontos a célpont, akkor Hellfire rakétát indítani (akár egy UCAV-ről, vagyis egy robotról), vagy, egy lézer/GPS irányítású bombát (pl. ezekhez: [link] és [link] a precíziós "kicsi" SDB--khez hasonló irányított bombát, amivel nagymértékben mérsékelni lehet a járulékos veszteséget, beirányítani az adott helyiségbe) dobni az épületre, ha meg kevésbé fontos és/vagy nem akarják miatta vállalni az esetleges minimális járulékos veszteséget sem, akkor meg megvárják, amíg megfelelő helyen lesz és akkor egy mesterlövész leszedi. Vagyis, ha tudjuk/sejtjük, hogy hol a célpont, akkor sokkal egyszerűbben is ki lehet iktatni, ha meg nem tudjuk és felderítő/végrehajtó robotot küldünk, ami ellenséges környezetben házról házra jár, akkor nem lesz semmiféle meglepetés, a robotot is jó eséllyel megsemmisítik, ráadásul mi van, ha egyszerűen be van zárva/bezárják az ablakot, redőnyt? Ilyen feladatokra szerintem nem is akarnak robotokat fejleszteni, mert nem lennének túl hatékonyak és amúgy is, egyszerűbb módon is meg lehet oldani őket.

  "Akár hiszed, akár nem, ez így történt."

  Ilyennel már én is találkoztam, de itt sem értem, hogy hol a robotokat/AI-okat felülmúló intelligencia? Szeretett volna valamiért a monitoron punnyadni, te zaklattad, de annyira azért nem, hogy komoly veszélynek értelmezze, de, amikor már sok volt a zaklatás, akkor úgy döntött, hogy kicsit jobban körülnéz, pontosabban megpróbálja felmérni az esetleges veszélyforrást és, miután békén hagytad, addig tartózkodott a monitoron, amíg meg nem "unta". Erre szerintem egy robotot is simán be lehetne programozni, hogy, ha egy adott helyen "akar" (mert, mondjuk éppen megfigyel valamit és úgy ítéli meg, hogy arra az a hely a legideálisabb) valamiért tartózkodni, és ezen a helyen nem "túl" nagy intenzitású ismétlődő hatások (felé irányuló, nem túl gyors mozgás, ami elől viszont állandóan ki kell térnie, viszont, miután kitért, a mozgó dolog már nem üldözi tovább) érik, akkor, bizonyos idő után, próbálja felderíteni a mozgás forrását, mielőtt visszamegy arra a helyre, ahol "szeretne" lenni.

  "a fentiek alapján ez nem kivitelezhető kis méretben, épületen belül"

  Nem is állítottam, hogy kis méretben jelenleg kivitelezhető lenne. Mint már írtam, (bio)mechanika és érzékszervek, illetve az "agyuk" mérete tekintetében az ízeltlábúak jóval a robotok előtt járnak, én csak azt mondom, hogy a jelenlegi AI-k is képesek arra, amire a legtöbb ízeltlábú.

  "Nyilván nem az ügyetlenebb bogarakról kellene példát venni... "

  Nyilván egy hangya például szinte bármilyen felületen meg tud kapaszkodni a nagyon kis tömegének, és pici karmainak segítségével, gyorsan meg tud állni, illetve elindulni a kis tömege miatti kis tehetetlenség következtében, ezért nem nagyon esik le sehonnan, de ilyen méretű, tömegű és felszereltségű robotot nem tudnak csinálni. Egy futrinka tömege és karmai is jóval nagyobbak, de mechanikai szempontból örülhetnek, ha egy futrinka méretű és mozgási képességű robotot össze tudnak rakni. A vezérlés szempontjából, szerintem, ha egy hangya agya irányítana egy futrinkát, akkor ugyanúgy leeshetne, tehát a hangya sem lenne "okosabb". Az ízeltlábúak életük során rengeteget hibáznak, ami egy nem kísérleti robotnál (pláne egy felfegyverzett harcirobotnál) nem lenne megengedett, a nagyobbak sokszor esenek le tárgyakról, a repülők pedig, pl. egy légy, bögöly, darázs, cserebogár; stb. is élete során többször megy neki nem csak üvegnek, de akár falnak, nem átlátszó műanyag, vagy palatetőnek, levélnek, drótnak, egyéb tárgyaknak. Ha mondjuk 100 katonai/tudományos repülő robotból akár csak minden tizedik menne neki egyszer tárgyaknak, akkor azonnal kivonnák őket és fejek hullanának, mert ilyen "eredményeket" a politikusok biztosan nem tudnák elfogadni (pláne, ha még jó drágák is lennének) és pont itt lép be az, hogy egy földközelben, vagy zárt térben repülő robotnál miért lehet követelmény, hogy akadályfelismerési képességben jóval felülmúljon egy átlagos repülő rovart és miért jobb választás a sokkal pontosabb eredményeket adó LIDAR egy robot esetén, mint a rovarlátás. Bizonyos rovarképességeket, pl. rajintelligenciát (ami öröklött, genetikai tulajdonság, vagyis előre programozott, nem pedig tanult) továbbfejlesztve fel tudnának használni a robotoknál, de a rajintelligencia is csak a megfelelő érzékszervek (hangyák esetén csápok, melyek érzékelik a társak helyzetét és kommunikálnak, kémiai érzékelők, amik segítségével tudják, merre van a boly és érzik egymás feromonjait ezáltal szintén kommunikálva és azonosítva egymást), felépítés, erő és mozgási képesség esetén működik jól és itt ugye megint csak közbeszól a méret és a mechanika.

  Az "Egyrészt kérdés, hogy" kezdetű részhez:

  Jellemzően egy adott ízeltlábú faj egyedei ugyanúgy viselkednek azonos körülmények (megvilágítás, páratartalom, hőmérséklet; stb.) és állapot (kor, nemi érettség, éhség; stb.) esetén (természetesen kisebb-nagyobb eltérés lehetséges, egyrészt a genetikai jellemzőjük apróbb-nagyobb különbségei miatt, ugye, ez teszi lehetővé az evolúciót, a fajon belüli egyes egyedek a környezet/elérhető táplálék; stb. változásához, új ragadozók megjelenéséhez történő alkalmazkodási képességét, hosszabb távon új fajok kialakulását, másrészt, mint írtad, a neuronhálózat feltételezett önszerveződése miatt, bár, ez utóbbi, szerintem, csak viszonylag kevéssé befolyásolja egy ízeltlábú viselkedését), tehát, szerintem, (de, ha van kedved és időd, akkor próbáld ki és cáfolj, vagy igazolj) a legtöbb ízeltlábú faj egy adott példányát bármilyen, a természetes környezetétől eltérő mesterséges környezetben is neveljük fel és tartsuk, miután visszakerül a természetes környezetébe, pontosan ugyanúgy fog viselkedni azonos körülmények esetén (a fentebb említett lehetséges genetikai eltérések kivételével), mint bármelyik, természetes környezetében felnőtt fajtársa. Ebből én arra következtetek, hogy a legtöbb ízeltlábú faj egyedei nem képesek valódi tanulásra, csak ösztönös reagálásra, nem képesek "szokásokat felvenni" (persze, több generáció alatt "képesek", a genetikai eltérések, a természetes kiválasztódás miatt), hanem kizárólag a pillanatnyi környezetük és állapotuk befolyásolja a viselkedésüket. A robotoknak, az ízeltlábúakkal szemben nincs több millió évük,hogy kialakuljanak az elvárt képességeik, csak maximum pár hónapjuk, esetleg egy-két évük, hogy "tanuljanak", új "szokásokat" vegyenek fel, de, szerencsére, az ehhez hasonló algoritmusok sokkal gyorsabban képesek egyfajta mesterséges evolúcióra, mint az ízeltlábúak természetes evolúciója, tehát, szerintem, már most jóval előrébb tartunk, mint a legtöbb ízeltlábú mind fejlődési, mind szellemi képességénél. Persze, nyilván van jó pár ízeltlábú faj, amik egyedei képesek valamilyen szintű tanulásra, szokások felvételére és problémamegoldásra, ilyenek (talán többek között), a már említett Portia pókok, a sáskarákok, vagy, az alapvetően a talajon mozgó óriás százlábúak, amik, úgy tűnik, hogy rájöttek, hogy a venezuelai barlangokban, a mennyezetről függeszkedve hogyan képesek denevéreket zsákmányolni [link], ezen fajok képességei valószínűleg túlmutatnak a jelenlegi AI-okon, de, az ízeltlábúak többsége nem ilyen.

  "Próbáld ne csak azt nézni, hogy mit csinál és milyen célzattal, hanem azt is, hogy hogyan. Akkor talán észreveszed, amiről beszélek."

  Igen, ebben igazad van, ha, mint egy rendszerre tekintünk egy rovarra, a rovar és szervei, idegrendszere és ezek sejt, vagy annál is kisebb szintű "működésére", akkor nyilván sok még a rejtély és a "csoda". De, ha kifejezetten az intelligenciájukat, tanulási és döntéshozó képességeiket nézzük, akkor a legtöbbjükét, véleményem szerint, már most is meghaladták az AI-ok.

  "sajnos ez a beszélgetés olyan alacsony szintre jutott, hogy a továbbiakban már nem méltó hozzám" - by Pikari

Új hozzászólás Aktív témák