Új hozzászólás Aktív témák

• #2707 boeing707 csendes tag

  Új Válasz 2010-12-27 19:46:09 #2707

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  boeing707

  csendes tag

  Sajnálattal veszem tudomásul, hogy még sokan közülünk a karácsonyfa és a beigli bűvöletében leledzenek, a sok alkohol után. Mondom ezt azért, mert nincs válasz a kérdéseimre. Viszont nekem most van szabad időm, a munka végzés hiánya miatt.
  Tehát. A Pécel-i objektumra kanyarodva......Mindenhez közel volt, Galgamácsa BARSZ, Mátyásföld, a Barsz-on keresztül Nagytevel, MN adóház, és amit még nem ismerünk, stb.. A DHSCS területén állomásozó un. rakéta csapatok, ide értve az SZA és a MN egységeit is, mivel adott esetben egy parancsnokság alá tartoztak volna, többek között nukleáris fejekkel is rendelkeztek. Ezen fegyverek az un. tömegpusztító kategóriába tartoztak, ezért bevetésük elrendelése nem volt olyan egyszerű. Hála Istennek!!! És az SZKP-nek!!!
  Csak egy kis elméleti eszmefuttatás......Hiába érte el a topografikus úton meghatározott tüzelő állást az adott rendszer indító állványa, hiába volt betáplálva és ráirányítva a szivar az adott célpontra, hiába tankolta meg a PRTB szakember gárdája a szivart, hiába szerelte fel és élesitette a megfelelő szakszolgálat a fejet és a töltetet a szivarra, hiába állította függőleges helyzetbe az indító szakasz a szivart, hiába vonult ezután mindenki a fedezékbe, a fent említetteknek hála, az indító GOMB megnyomása esetén nem történt volna semmi. Ismét hála a fentieknek.
  Ugyanis volt a kivonuló egység járművei között egy, általában GAZ-66-ra szerelt bódés jármű, amelynek szerepéről elég hiányos az ismeretünk. Ezen jármű bódéjában volt az un. kódoló-dekódoló berendezés, természetesen nem ez volt a hivatalos neve, de ennek ellenére a bejárati ajtó mögött egy félköríves sötétítő függöny is volt, nehogy valaki belásson. A bódéban szolgáló és tevékenykedő "személyzet" csak kezelte és kapcsolta a megfelelő berendezéseket, de a mikéntről már nem kaptak kiképzést. Mert nem is rájuk tartozott.
  És itt jön Pécel. Talán ez az objektum volt a "rakéta" csapatok "diszpécser" és rádiós központja, ahonnan is az egész DHSCS felvonulási és hadműveleti területén "beásott" rakéta egységek megkapták volna, természetesen minden indító állvány külön-külön, az indító GOMB aktivizilására szolgáló engedélyt.
  Ez úgy nézett ki röviden, hogy az indító GOMB áramkörében található, alapon nyitott érintkezőjű relé meghúzó tekercsére egy + jelet kellet eljuttatni, és ezután a relé meghúzott, zárta az érintkezőit, és a GOMB lenyomása után a szükséges jel eljutott a hajtóanyagok szivattyúit indító turbinák indító szelepeire, azok kinyitottak, és ezen jel nyitotta a hajtóanyag tartályok betápláló szelepeit is. Ezután már beindult a hajtómű és megkezdődött a "repülés".
  Eddig ez hatodik osztályos fizika. Viszont van egy málenkij NO, ahogy a művelt franciák mondják. Ezt viszont nem kötötte az SZA még a legmegbonthatatlanabb szövetségben lévők orrára sem.
  Csak arra szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy valahol a 70-es években járunk, sem GPS, sem mobil telefon, sem satelit kommunikáció, stb.
  Tehát annak a szerencsétlen + jelnek el kellett valahogy jutnia a még szerencsétlenebb relé egyik lábához. A + jelet valahol az SZA Legfelsőbb Parancsnokságának bunkerjében lévő berendezés megfelelő gombjának megnyomásával lehetett "indítani", az is megérne egy misét, hogy ezen berendezés gombját ki és hogyan nyomhatta volna meg, természetesen bal kézzel. Lásd még: jobb Elnökök után vitt "atom" aktatáska.
  De ha már egyszer elhatározták, akkor ennek a szerencsétlen + jelnek el kellett jutnia a megfelelő indító állványhoz. És itt jön a nehézségek sora. Nem most, hanem a 70-es években. A jel eljutott, természetesen kódolt formában, mert miért nem, valahogy a Pécel-i "diszpécser" központba. Vagy a BARSZ, vagy a VAKSS, vagy a más rendszeren keresztül, s vették is. Itt dekódolták, tudomásul vették, hogy melyik indító állvány aktivizálásához jött a jel és vissza is igazolták, a jóváhagyás után mindent megtettek, hogy oda el is juttassák. De hogyan??
  Minden "rakéta" alakulat és kitelepülési pontjainak "vizuális", vagyis rálátási területén belül kellett lennie egy "toronynak", amelyre egy rádiós a megfelelő, szerintem URH, a tipusát sajnos nem ismerem, (remélem Buldog-Bódog kolléga megcáfol) készülékkel "kitelepült" és biztosította a + jel továbbhaladását, anélkül, hogy tudta volna, hogy miért ül ott fenn a toronyban. A + jel végül is a vázolt, viszontagságoktól nem mentes úton, megérkezett a már említett GAZ-66 megfelelő készülékébe, dekódolták, feldolgozták és visszaigazolták, majd az ismételt kódolás és jóváhagyás után átküldték az indító állvány jobb első ülése elé felszerelt berendezésre. Amelybe az üteg parancsnoka már ezt megelőzően beutötte a tényleges harckészültségi készenlét kódját, és ha ez megtörtént akkor innen a szerencsétlen + jel visszajutott a GAZ-66 bódéjába s ha nem érkezett, természetesen kódolt, ellentétes jel, akkor eljutott az indító gomb alapon nyitott érintkezőjére. Ezután már csak a GOMB-ra kellett rátenyerelni s indult volna a szivar. Ez így leírva hosszú és bonyolult, de működött.
  Természetesen a rendszert alaposan ismerők most sajnálkozva "mosolyognak", megjegyzem, én is, de én viszont, ellentétben a "profikkal", legalább megpróbáltam egyszerüen és a doktori címmel nem rendelkezők számára is valahogy érthetővé tenni, hogy a "magyar" atom az nem úgy működött volna, mint ahogy az "urban legend" terjeszti. Azt is meg kell halkan jegyezni, hogy ez lett volna az elméleti útvonal, a valóságban több "kitérővel" is számoltak de ez már tényleg nem ránk tartozik.
  Remélem nem untattalak benneteket túlságosan, de rövidebben csak úgy tudtam volna leírni, hogy KUSS!!!

Új hozzászólás Aktív témák