- Nem indul és mi a baja a gépemnek topik
- Tuning kezdőknek
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- OLED TV topic
- Autós kamerák
- Mini-ITX
- Elkészült Oroszország első litográfiai berendezése
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Túlfeszültség ellen védő elosztó
Hirdetés
-
The First Descendant - Napokon belül megkapjuk a megjelenési dátumot
gp Hamarosan vége a várakozásnak, reméljük a fejlesztők tartják magukat az ígéretükhöz.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Mobvoi TicWatch Pro 5 Enduro - kitartás kartárs?
ma WearOS 3.5, két kijelző, hosszú üzemidő, és zavaró apróságok a legújabb TicWatch modellben.
-
PROHARDVER!
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
commanDOS
senior tag
válasz
golyani
#1383
üzenetére
Állóhullám rezonancia...
A szemközti falról valószínűleg pont úgy verődnek vissza a mélyek, hogy kioltják az eredeti, hangszóróból jövő hanghullámokat, nélhol pedig valszeg felerősítik.
próbáld rakosgatni őket, vagy kicsit elforgatni oldalirányban, hogy ne pont párhuzamosan álljon a szemközti fallal, mert úgy alakul ki a legtöbb állóhullám. úgytudom éppen ezen okból lenne a legideálisabb szoba alaprajz zenehallgatáshoz az 5szög, mivel nincsenek párhuzamos oldalai. pontosan sz.tem ezt úgyse tudod kimérni, meg ha megis csinálod kijön, hogy úgy abszolút nemtudod lehelyezni a hangfalakat, mert nem praktikus vagy nem esztétikus vagy egyszerűen csak falat kéne bontani
, úghogy inkább hallásra próbáld v,hogy belőni, esetleg valami csillapítás a szemközti falra, mai szétoszlatja a hullámokat és nem veri vissza a hullámforrás irányába, tul. kép elég akár egy négyzetméter felületű pontosan belőtt helyű akármi is.Kihelyezett tőke visszaáramoltatási szociális ügyintéző: pénzbehajtó :)
-
Auratech
őstag
Én meg nem is akarok vitatkozni. Elfogadom a kritikád, mert nem szeretek acsarkodni.
A szubszonikus a hallásélettanban hallás alsó frekv. küszöbe alatti hangot jelentheti nem?
Azért sub-mert alatta van a sonikus-(hallható) tartománynak. Hétköznap viszont azt mondjuk szubnak amit az átlagos hangfalak kinlódva szólaltatnak meg nem? Amiből egy is elég. A falak+3db, élek+6db, sarkok+9db és a szobaméretből felépülő állóhullámokat ismerem, ha arra utaltál.
A véleményem csak arrol szólt, hogy nem kizárólagosan a membránfelület a döntő.
A link se kéthetes keresés után a főbizonyíték arra, amit írtam. Senki véleményét nem akarom letiporni csak utálom a folyton márkákkal, meg adatokkal dobálózó messziről jött embereket, ahogy te írtad.Auratech Field Recording
-
Auratech
őstag
válasz
Auratech
#5984
üzenetére
Bocs a helyesírási hibákért. Sietgetek.
Temészetesen egy berendezett szoba kevesebb rezonancia ponttal bír, de mindig van.
A helység arányai ideális esetben 3magas.5 széles,7hosszú.
A geometriai arányok miatt az állóhullámokból kevesebb van. Téglatest formájú legyen azért a szoba.
Amikor minden kész, a hangszórók elhelyezkedésébe egy picur aszimmetriát kel vinni. Szóval hogy ne mértanilag legyen pont az alaprajzhoz igazítva, Evvel is ki lehet küszöbölni az állóhullámok egy részét.A legvégén még egyszer lenyomom a dirac impulzust, meg a sinus sweepet. Jobbnak kell lennie! Mielőtt zenét tennék be, még betolok egy rózsazajt fázisban. Ez középről szóló, szélszerű hang. Ha tökéletesen jó minden a hang pontszerűen hallható, ha csak jó, foltszerű kiterjedésű. Szóval, mintha lyukból, vagy kisablakból fújna a szél. (bolond likból...
)
Asszem csinálok egy rajzot, hogy mikről pofáztam...Auratech Field Recording
-
Auratech
őstag
Mondjuk, ha a hangszóróid 50hz körül mennek le esés nélkül és egymástól 3 m-re vannak és a faltól fél-fél méterre és 3m-re hallgatod, pont kiolthatják egymást az 50-60hz körüli hangok. De lehet interferencia egy állóhullámmal is, amit mondjuk a helység hossza eredményez. Meg lehet próbálni egy kicsi aszimmetriát belevinni az elhelyezésbe. Gyakran segít...
Az f30--asszem 55hz körül padlózik...Auratech Field Recording
-
KMT
addikt
válasz
ronaldo
#7670
üzenetére
Ez a szám nem megy olyan mélyre.
Monitor: Kb egyenlő az állványos elnevezéssel.
TL: [link]
A többire válaszoltak.
A reflex doboz zoknizását én sem ajánlom. Nekem nagyon nem jött be.
#7678) BluEyes:
Én nem így tudom. A csupasz felületekről főleg a magas hangok verődnek vissza. A mélyeket annyira nem érdekli. A gond velük a nagy hullámhosszuk miatt van, és ha nem "férnek be" a szobába, akkor állóhullámok alakulnak ki.Tehát ha pl búgnak a mélyei, és elkezdi csillapítani a szobát, akkor a helyzet még rosszabb lesz, ugyanis a magas hangok csökkenek, ami a mélyeket erősíti látszólagosan (feljebb tekeri a hangerőt).
Az asszimmetria már jöbb ötlet. Szóval az elhelyezésen múlik a búgósság. -
BluEyes
őstag
10Ft-os kérdés: süketszobában (ami általában nem túl nagy helyiség) kialakulhat-e állóhullám? Ha a válasz NEM, akkor némi ellentmondás van a történetedben.
[link]
Egy bizonyos frekvencián a hanghullám az egymással szemben lévő falakról visszaverődve összeadódik önmagával és ennek eredményeként a szoba bizonyos pontjain felerősödik, máshol kioltja önmagát.Azért jó a tengerparton, mert ott csak 3 oldalról vesznek körbe hülyék.
-
Auratech
őstag
-Az ideális süketszoba odaát van..
-Ha süket vagy, bármelyik szoba megteszi.Egyébként az állóhullám a terem saját, méretéből fakadó (hullámhossz) rezonancia pontjainak jelensége.
A terem méretétől függően egy bizonyos frekvencián a helység utózengése adott hangnyomáson többszörös idő alatt csillapodik a többi frekvenciához képest. Búg egy hangon...vagy többön is. Ha fürdőszobában énekelsz, van olyan hang magasság, ahol a zengés sokáig cseng le, a többin hamarabb. Ez függ a hang magasságától és a hang forrás pozíciójától. Korábban dobtam fel ide elvetemült ábrát, amit a szobámban követtem el régebben.
Mégpedig az ...
5983 számú hozzá szólásaimnál. Még rajzoltam is...Auratech Field Recording
-
#9458
KMT
addikt
eclipse006
#9457
KMT
addikt
válasz
eclipse006
#9457
üzenetére
Úgy, hogy gyakorlatilag csak 4 "oszlop" legyen a sarkokban. Egyrészt így nem alakulna ki állóhullám, mert nem lenne zárt, másrészt nem lenne minek berezonálnia. Lehet, hogy a teljesen feltöltés is jó megoldás...
Amúgy az sem mindegy, hogy milyen anyag van a doboz és az állvány között. A hungarocell érdekesnek tűnik... Egy próbát megérne a blu-tack. -
KMT
addikt
Arról van szó, hogy a mély hangok hullámhossza köszönő viszonyban sincs az ilyesféle csillapítóelemek felületi "inhomogenitásával", egyenetlenségeivel, így egyszerűen nem hatnak rá. A fő gond amúgy is a szobában kialakuló állóhullámok, amik bizonyos frekvenciákon (és helyeken) durva kiemeléseket, és kioltásokat eredményeznek. Ezek ellen lehetnek jók a hengeres basszuscsapdák ([link]), vagy bizonyos lemezek, amik a faltól való távolság függvényében hatnak bizonyos frekvenciákra.
De annyira nem vagyok benne a témában, hogy jobban kifejtsem.
-
KMT
addikt
válasz
NoName?!
#10174
üzenetére
Nekem is ekkora szobám van, és bizony 70-80 Hz alatt már gondok vannak. Mivel nem fér be a félhullámhossz, állóhullámok alakulnak ki, és erősítések, kioltások vannak. Javaslom, hogy a hangfalak a szoba rövidebb oldalán legyenek (tehát "hangfalirányban" hosszabb legyen a szoba). Így kis ügyeskedéssel lehet olyan hallgatási helyet találni, ahol elfogadhatóan fog szólni.
malwy:
Azért forrasztás nélkül is lehet próbálkozni.[ Szerkesztve ]
-
orbano
félisten
mivel főként a basszussal van gondja, azaz feltehetőleg pár állóhullám zavar be a dologba, így a füllel való keresgélés sem egy olyan vészes dolog. a szobában körbejárva nagyon jól hallani, hogy hol vannak a kiemelt és csillapított területek egy adott frekcencián. sőt, a hangfalat pakolva nagyon jól hallani, hogy hogyan rendeződnek át ezek a területek.
persze egy gondosabb beállításhoz tényleg kell mikrofon, de szerintem a fülelés is egy egészen jó játékamúgy konkrét dolgokat nekem is ajánlhatnál, 1+2k-ért egy jó mikrofon és előerősítő engem is érdekelne
A vér nem válik VAZZE!™
-
-
#12377
Auratech
őstag
eclipse006
#12369
Auratech
őstag
válasz
eclipse006
#12369
üzenetére
A képzeletbeli háromszöget pár fokkal elforgatod és a középpontját is odébb teszed a szobád falának valamelyik felező tengelyéhez képest. Az állóhullámoknak így kisebb a száma és esélyes a több mély.
Auratech Field Recording
-
Auratech
őstag
A fontos, hogy a hallgatás helye a sugárzóktól ne legyen messzebb, mint a jobb/bal oldali hangszóró legkisebb távolsága a bal/jobb oldali faltól. (ha távolabb van; oldalra elnyelő felület kell) Az első hullámfront törvénye miatt ilyenkor még a direkt hang elnyomja az oldalsó visszaverődést és nem ront a lehallgatáson. Persze ez függ a sugárzóid irányítottságától a frekvencia függvényében.
Keskeny a szobád. A sugárzók mellett a falon üdvös valami diffúzor/elnyelő felület, ha jobb hangzásra törekedsz. Falsíkonként 3db emelés van a mély hangoknál. Sarok +9db, falélben +6db, falon +3db. Ügyesen pozicionálva a sugárzó mély hang gyengeségét bizonyos frekvencián ellensúlyozni tudod.
A próbálgatást meg nem lehet megúszni, mert nem lineárisak a változások a változtatásokhoz képest. Viszont csak egyszer kell megcsinálni. Vesszőparipám a piciny aszimmetria a szoba alaprajzához képest. (állóhullámok gyengülnek)
.
A sugárzók magassága olyan legyen, hogy a magas-közép közti pont a füled magasságában legyen, vagy oda legyen irányítva/döntve. A hátsó fal ne legyen közelebb a hallgatási pozícióhoz, mint a sugárzók, vagy ha igen; elnyelő felület kell mögé.[ Szerkesztve ]
Auratech Field Recording
-
#16939776
törölt tag
válasz
schawo
#14527
üzenetére
Én is az L19-et támogatom!
Amiket linkeltél azok mind 2-(1/2) utasak álló kivitelben(állóhullámok, állóhullámok. állóhullámok) a doboz rezonanciák miatt elszíneznek mindent!
Némelyiknek a doboza is inkább csak "hangszórótartó"
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
a Chorus 707 pedig fázishibás(szól a zene de nem tudod hogy hol vannak a hangszerek) azt felejtsd el. kiegyenesítették a frekimenetet, de a hangját elb@szták jm-ék.
A mostani "monitorod" kicsit loudness-es, hagy időt átszokni a fülednek a JBL-re
[ Szerkesztve ]
-
Ma meghallgattam a SquareAudio Mini dobozokat. Megnyerte a tetszésemet. Teljesen nyitott, transzparens hangzású, nagyon feszes, dinamikus mély tartománnyal. A magas tartománya nagyon hasonlít a mostani Fostexekre, de a mély tartománya egyértelműen jobb.
A Fostexek mélyei lassúak, búgósak ehhez képest, még egy 8m hosszú szobában, 7m-re a hátsó faltól is állóhullámokat hoznak létre, amitől a 95-100Hz tartomány nagyon fájdalmas, és külön kezelni kell. Az AS Mininek bezzeg pattogós, feszes mélyei vannak, amitől egyesek elsőre talán kevésnek éreznék a mély és mélyközép tartományt, de ez pont az én ízlésemet fedi.
Amibe bele tudtam kötni, hogy a hangszínpad nem épült fel olyan szépen, nem olyan precíz, mint a Fostexeknél, de cserébe szélesebb. A tér precizitásának hiányát én az elrendezés hiányosságaként éreztem. A kis ládák egy 4,5x3,5-es szobában a hosszabb fal mentén voltak voltak elhelyezve egymástól szemre kb 2,5m távolságra, de nem pont középre, hanem egy kb 0,5-rel balra eltolva a szobában, mi pedig olyan 2m-re ültünk a hangfalak alapvonalától. A ládák egymással párhuzamosan a mögöttünk lévő falra meredtek. Amikor először bekapcsolta, rögtön hallottam, hogy itt gebasz van, a két sugárzóból külön külön érkezett a hang, semmi tér, semmit színpad. Mondtam neki, hogy ez az elrendezés szerintem nagyon gáz, annyit azért korrigáltunk, hogy befordítottuk a hangfalakat a hallagatói pozíció irányába. Egyből jobb lett, megjelent némi tér mélység, és egy széles hangszínpad, de a hangszerek pozíciója zavaros maradt.
Remélem nálam a diffúzorokkal, csapdákkal megtámogatott szobámban legalább olyan szépen összeáll a kép, mint ahogy azt a Fostexek produkálják, szerintem igen, úgyhogy úgy döntöttem megveszem, csütörtökön hozom is el.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
KMT
addikt
Ha szabályos kocka lenne (tehát a magasság is számít), akkor az azt jelentené, hogy három élhossz is egy frekvencián generálna állóhullámokat, ami sokkal rosszabb, mintha több, de kisebb kioltás, erősítés lenne. (Hasonlóan előnytelen, ha egész számú többszörösei az oldalhosszak egymásnak.)
Nem tudom, mi az a hangfalpolc, de én is úgy tudom, hogy a szoba fő méretei számítanak, úgyhogy ne aggódj.
-
shalafi66
veterán
Ez mindig relatív, az a hangszóró-hangsugárzó mélytatományban pl. teljesen átlagos, de inkább az alatti. Nagyjából egy ~3000,-Ft-os HA13-mal azonos dolgokra képes párszáz Hz alatt."Monitoroknál nincs meg az az előny, hogy ha a szoba nem engedi a normális elhelyezést, annyira közel lehet hozzájuk ülni, hogy az akusztika kevésbé szól bele a dologba?"
Bármilyen távolságra is ülsz a szobában az állóhullámok azonosan viselkednek. Viszont ha úgy tervezték a hangsugárzót, hallgathatod közelről, kis méretű dobozoknál hamarabb kialakul egységes hullámfront.[ Szerkesztve ]
12" 180/280W 8Ω PA hangszóró 98dB@1W https://hangszoro.net/FSL1220 Vifa DX25TG magashangszóró készletről https://hangszoro.net/DX25
-
shalafi66
veterán
Nem is a zene, inkább az állóhullámok sajátosságai miatt.
A két kemény, egymással párhuzamos, visszaverő felület között létrejövő alap félhullámú rezonancia felharmonikusaira gondoltam.12" 180/280W 8Ω PA hangszóró 98dB@1W https://hangszoro.net/FSL1220 Vifa DX25TG magashangszóró készletről https://hangszoro.net/DX25
-
shalafi66
veterán
válasz
zoltanz
#17138
üzenetére
Aham, akkor ez a négy mélyközép + két magas felállás. Nem sok jót tudok mondani róla, alapvetően olyan ellentmondásos ez az egész. Van egy kívülről szépen megmunkált doboz, de belül az állóhullámokkal nem foglalkoztak, olcsó kínai hangszórókkal szerelik, rézgyűrűt tesznek a magas alá, de besüllyeszteni nem volt kedvük, pedig utóbbi jóval többet hozna, mint a színesfém. Érzékenyebb dóm helyett dupláznak, pedig ha a két hsz távolsága a lesugárzott hang hullámhosszával összemérhető, valószínűsíthetők pozíciófüggő kioltások az átvitelben.. stb.
Szerintem egyik sem, inkább formázza az iránykaraktert, ez az egyetlen pozitívuma, ami hirtelen eszembe jut. Hja meg a másik, hogy pár évig magyar munkaerő dolgozott ezeknek az összeszerelésén.
De majd mindjárt átküldöm a doboz rajzát egy ismerősnek, aki ilyen szempontból többet lát, mint én.
12" 180/280W 8Ω PA hangszóró 98dB@1W https://hangszoro.net/FSL1220 Vifa DX25TG magashangszóró készletről https://hangszoro.net/DX25
-
Valójában két frekitartomány ugrik ki, mert 8kHz körül is találnod kéne egyet. Az ok pedig fizikai: állóhullámok alakulnak ki a hallójáratodban. Mivel a hallójáratodban van egy kanyar, ezért két frekvencián alakul ki az állóhullám, az egyik a dobhártya és a kanyar között, a másik a kanyar és a kijárat között.
Egyébként én főleg arra használom az eq-t hogy ettől a hibától megszabaduljak. De ezt privátban is írtam még annó, amikor téma lett az eq
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
dudika10
veterán
Elég nagy részben a két kezem munkája, úgyhogy jólesik a dicséret.
Sötétben is marha jól néz ki, csak nem tudtam rendes képet lőni róla.eclipse006: ezek a dobozok is zártak hátul, elöl van a reflexnyílás. De az állóhullámok miatt kellett a szivacs. Még így is van, de sokkal jobb lett. Az eddig szinte elviselhetetlen kiemelések mély tartományban most elviselhető szintre zsugorodtak. A hátam mögött levő fal is remélhetőleg hoz ennyit, de oda a fakockás megoldást tervezem, de ahhoz nagyon sok szabadidőre lesz szükségem.
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
dudika10
veterán
Nem én írtam a kétszeres teljesítményt.
Eléggé feltűnő számomra úgyhogy biztos vagyok benne.
Messze nem tökéletes még, ott van ugyan úgy az az állóhullám, de határozottan jobb lett.
Van egy-két olyan zene ahol eddig nem tűnt fel, hogy rossz lenne, de mindenféle figyelem nélkül is felfedezhető, hogy más lett a mélytartomány, pozitív értelemben.Nem tett csodát, csak pont annyit kaptam amennyit vártam tőle, pici javulást relatíve olcsón.
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
dudika10
veterán
válasz
Dorian
#17689
üzenetére
Közvetlen is hatott nálam.
2 erős állóhullámom volt amiknek a duzzadóhelye körül ülök így eléggé kiemelkednek, de hátrébb ülve szinte eltűntek. Most nem emelkednek ki annyira és nem tűnnek el annyira hátrébb ülve.
De szerintem túlértékelitek azt amit írok. Nem "hűbazd" változás történt, csak picit jobb lett amit én pozitívan élek meg.
Na meg nem mellesleg szerintem rohadt jól néz ki.[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
dudika10
veterán
Ha 5-10 perc alatt annyira elfárad a füled, hogy nem hallod a különbséget akkor miről is beszélünk?
Ha leülök zenét hallgatni akkor pont az apró részletek okoznak örömet, de ezek szerint 5 perc után már mindegy lesz, hogy veszteségmentes-e...
Az a különbség amiről itt beszámolnak, az márpedig sokkal jobban hasonlít a pirosra és a kékre, mint a törtfehérre és a szürkésfehérre.bkercso: hogyne hallanám meg. Főleg mivel még mindig van 3- állóhullám a szobámban a hallgatási pozíciónál.
Nagyjából milliószor akkora különbséget jelent számomra mint a szar mp3 vs flac.[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
bkercso
nagyúr
válasz
krystman
#25983
üzenetére
A legjobban műszer nélkül szerintem egy jobb fejhallgatóval összehasonlítva lehet belőni, zenével.
A hangfalhoz képesti elhelyezés nem kritikus, az is jó, hogy elöl van a cső.
Az a tapasztalat, hogy ha a falhoz/padlóhoz közel van a mélynyomó, akkor egyenletesebben tölti ki a szobát a basszus, tehát ha helyet változtatsz, kevésbé érzed erősebbnek/gyengébbnek. A hatásfok is javul, bár ez a Te helyzetedtől is függ.
Igaz, a frekvenciamenet kicsit hullámosabb lesz, de ez szerintem a kisebbik gond, szobában amúgy is eléggé hullámos az.(A belinkelt sweeppel amúgy azt is le tudod ellenőrizni, kialakul-e állóhullám a szobában. Ha igen (sokkal erősebb egy-egy frekvencia a többinél, esetleg csörgő-zörgő hang alakul ki egyes frekvenciákon), akkor változtass a dobozok helyzetén, esetleg tegyél fel falvédőt a nagy, párhuzamos és sima falfelületek közül az egyikre stb.)
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
bkercso
nagyúr
válasz
shalafi66
#26009
üzenetére
"Az utastérnek nem nagyon van frekvenciája"
Állóhullám csak belefér, különféle módusokban, nem?
Amúgy nem kiemel, hanem vág, úgy tudom.Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
bkercso
nagyúr
válasz
shalafi66
#26013
üzenetére
Tényleg kiemel, a szoba is... Érdekes. Én egy nudli alakú kisülőlámpa belső terének állóhullámait szimuláltam, abból indultam ki.
Gondolom erősen elhelyezés- és elhelyezkedés függő, nem?
Mi az a Ratio? Szép ábra, csak nem tudom, mit mértek...[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
bkercso
nagyúr
válasz
shalafi66
#26029
üzenetére
Értem.
Na most a kollégának az volt a baja, hogy volt egy 100Hz kiemelése a szobában, ami nekem állóhullám szagú és nem 12dB/oktávos kiemelés miatt lehet.Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
#26085
shalafi66
veterán
szakibá...
#26082
shalafi66
veterán
válasz
szakibá...
#26082
üzenetére
Nem, szerintem sem az. Ez csak egy Etalonos magas.
Óh, engem már a kisebb-nagyobb jelek eltévesztett iránya az, ami a legkevésbé tud zavarni. Annyi minden más zavarhatna.
Ezt a mélytartományos dolgot már egy másik helyen, másokkal, jó régen megbeszélgettük. De az semmiképp nem tesz jót, ha a szerencsétlen hangszórót beletesszük egy, vagy több állóhullám középpontjába, és a membrán adott frekvenciákon úgy mozog majd, mintha falba lenne építve. Ez ugyanis egyenes forrása a torzításoknak. Nem 100dB-n, jóval alacsonyabb hangnyomás-szinteken is. Eleve van egy olyan sanda gyanúm, hogy a 100dB-t ezek a hangsugárzók nagy kínzások árán lennének képesek csak elérni.
12" 180/280W 8Ω PA hangszóró 98dB@1W https://hangszoro.net/FSL1220 Vifa DX25TG magashangszóró készletről https://hangszoro.net/DX25
-
#26099
szakibá...
senior tag
shalafi66
#26085
szakibá...
senior tag
válasz
shalafi66
#26085
üzenetére
Be kell, hogy valljam, ebből a mélytartományos dologból, amit írtál, egy szót sem értek. Hogy kerül egy sugárzó bármiféle állóhullám középpontjába, egyáltalán, hogy van egy állóhullámnak középpontja? Egy végtelen falba épített hangszóró lenne az ideális, mert nem jönnek létre dobozhangok (most tekintsünk el a Q-tól). Még mindíg nem tudom, melyik Etalon típus alapján vannak kifogásaid és hogy mik azok.
Az EGYENLŐRE nem egyenlő azzal, hogy EGYELŐRE. Még nem!
-
#26111
shalafi66
veterán
szakibá...
#26108
shalafi66
veterán
válasz
szakibá...
#26108
üzenetére
Szerintem ennek megítélését bízzuk inkább valaki olyanra, aki életében megmérte már legalább egyféle hangszóróelhelyezés hatásait diffrakciók és belső állóhullámok szempontjából, és tisztában van a kapcsolódó ismeretekkel is.És szerintem, elég konkrét hiba, ami bármiféle meghallgatás nélkül is teljesen biztosan kijelenthető, ha valaki az előlap középére tesz egy hangszórót, ráadásul azonos frekvenciákon sugárzó hangforrásokat olyan távolságra helyez el, ami jóval nagyobb, mint a lesugárzott frekvenciákhoz tartozó hullámhossz.
Ez pl. nem amatőrség, nem is dilettantizmus, hanem egyszerű hozzá nem értés, de nem tőlem, hanem az állítólagos "tervező" részéről.
Nem tudom egyébként, hogy szólhat jól egy kb. -15dB-es kioltás középtartományban, vagy a mélytartományban a belső rezonanciákhoz tartozó frekvenciákon ugrásszerűen fellépő nagy membránkitérés, és az ehhez tartozó torzítások, de valahol, valaki valamilyen teszten biztosan igazolni tudja, hogy ez neki úgy tetszik. 12" 180/280W 8Ω PA hangszóró 98dB@1W https://hangszoro.net/FSL1220 Vifa DX25TG magashangszóró készletről https://hangszoro.net/DX25
-
bkercso
nagyúr
válasz
#71562240
#26915
üzenetére
Pont ezt írtam: csillapísd, szűnjön meg a dobozhang (javuljon az impulzusátvitel és szűnjenek meg az állóhullámok), aztán amit vesztettél átvitelben, emeld utána elektronikusan. Ezt teszi a Linlwitz-Riley transformation.
Diablo18, Speeedfire: A homokot hangfalnál szendvicsszerkezetű oldallapba a lapok közé lehet tölteni (régen építettem ilyet, jó móka), hangfalállványnál meg oda bele neki.
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
DDL
őstag
válasz
#71562240
#29310
üzenetére
Ott a tévedés, hogy ezt általánosan állítja így bárki. Rezonancia csillapítás érdekében nem merevítünk semmit! Azért már inkább, hogy egyáltalán ne rezegjen (bár ez egyenlő lenne a fából vaskarikával) és/vagy a saját rezonanciájának amplitúdója legyen kicsi a hallható tartományban.
Vagy egyszerűen csak azért, hogy el tudja vezetni a hangszórók rezgéseit és ne legyenek "visszhangok" a dobozfalban tárolódó energiák miatt. Ezért lehet jó pl. minden esetben egy nehéz, akusztikusan "süket" állvány szinte minden doboz alatt.
stb, stb.
De a lényeg a cél. Mégpedig az, hogy a hangszórókat befogadó közeg (doboz/fal stb.) maga lehetőleg ne befolyásolja a sugárzók által keltett elsődleges hanghullámokat. Aztán van aki inkább csillapít, van aki inkább merevít és azt mondja had rezegjen.
Jó kompromisszum pl. két réteg között nagy belső súrlódású csillapító anyag:
fs1 >> fs2 ahol is fs1 lényegesen nagyobb, mint fs2 és nem fel/al harmonikusai egymásnak. Pl. 15mm-es pozdorja + bitumenes csillapítás, 22mm-es HDF közötte 10-12mm apró szemű folyami homok. A HDF van kívül és erre kell szerelni a hangszórókat is...Elég szar megcsinálni de megéri.
8-10l nettó térfogatig 12-15mm-es keményfa rétegelt lemez 6-8mm bitumenes csillapítással.
Megfelelő oldalarányokat nem elfeledve az állóhullámok elkerülése végett.
Üdv: DDL
[ Szerkesztve ]
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
blattida
nagyúr
válasz
ozzy711
#29529
üzenetére
Nem, az hangelnyelés, a kialakult állóhullámok csillapítására való, a rezgéscsillapítónak az a dolga, hogy minél nehezebben jöjjenek rezgésbe a hangsugárzó dobozának falai, illetve minél gyorsabban szűnjenek meg a már kialakult dobozrezonanciák. A kettő összefügg, de nem ugyanaz, de, szerintem, ezt Te is tudod.
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
bkercso
nagyúr
válasz
#25954560
#30596
üzenetére
ahol hangos, oda tegyél bútort, mert ott lehet megfogni a légmosgást, mert ott nagy a leveg sebessége. Ahol halk, ott állóhullámnál a nyomás nagy, azt nem fogod meg.
DDL: a levegőből kicsapódnak zsírok, olajok minden felületre, amibe beleragad a por. 20 év után ez jelentős lehet. Ld. Pl. Szekrényajtó kivetőpántjának alsó felületeit, ha van réűgi szekrényed.
De ha játszik és szépen szól, én se piszkélnám. Ezek az olcsó tisztítókitek úgy vannak/lehetnek megalkotva, hogy ha eddig nem kellett rendszeresen használnod, hát ezután kelljen.
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
kjani18
őstag
válasz
Patice
#31964
üzenetére
Minden szilárd anyagnak van önrezonanciája. Ráadásul ezen frekvencia felharmónikusain is rezonál.
Sőt, bár ezt a kifejezést általában nem használjuk, az alharmónikusokon is megváloznak az akusztikai tulajdonságai. Alharmónikusnak nevezem az adott frekvencia 1/2, 1/4, stb.-részét.
Egy hangfal kompozit ( több féle anyag), Ezeknek különbözik az önrezonanciájuk, a benne lévő üregben kialakuló állóhullámokkal, annak -és az alkotóanyagoknak - a rezonanciái, azok al és felharmónikusai, ill. ehhez még hozzájönnek a különböző interferenciák, alkotják a hangfal akusztikai összképét.
Ez így nagyon csúnyán hangzik, és az is(!) de így sikerült pl. a Stradivari hegedűk csodálatos hangját megalkotni. Hangfalat nem lehet, mert két egyformát sem tud jelenleg az ipar még produkálni, de hajrá, az ideálisat meg lehet közelíteni.
A kérdésedre a választ ebben már megtaláltad, az általad keresett anyag nem létezik...Olvasd el, benne van a megbízhatóságom is! https://logout.hu/bejegyzes/kjani18/uzletszabalyzatom.html
-
tdd587
őstag
válasz
blattida
#35492
üzenetére
A sweet spotban a szoba
állóhullámaitsajáthangját (sorry) viszont a legolcsóbban egy EQ-vel lehet kiszűrni. Legalábbis átmeneti jelleggel, amíg megérkezik a szakértő és el nem kápráztat egy fél millás beruházással (basszuscsapdákat a nappaliban mindenhová). Asszonypajtás meg egy válóperrel... és a pénzt is vinné.Szóval ne becsüljük le egy jó EQ kompromisszum erejét...
[ Szerkesztve ]
Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.
-
tdd587
őstag
válasz
ozzy711
#35627
üzenetére
Állóhullámok. Innen már könnyen levezethető, hogy valójában hifista óvónénik találták ki az egész sarokba állítás büntetést is. Lehetséges, hogy a gyerek basszuscsapdaként is igen hatékonyan működik, ilyenkor érdemes áthívni a barátait is zenehallgatás idejére, hogy minden sarokra jusson egy...
Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.
-
#40501
Patice
nagyúr
tantalkondi
#40498
Patice
nagyúr
válasz
tantalkondi
#40498
üzenetére
"Szoba 16m2, négyzet alakú."
Szerintem itt van a problémád forrása. Kezdheted tologatni a dobozokat, de nem fogsz sokra menni vele. Egy négyzet alakú (alapú) szoba nem éppen ideális választás a zenehallgatáshoz. Folyamatosan állóhullámok keletkezhetnek benne, ami pont hogy a mélyeket vágja tönkre. Búgó, terjengős, lassú/lomha mélyeid lehetnek, és ezért elég nagy valószínűséggel a szoba alakja a felelős!
Eladó: Apple iPad mini 1 (2db)
-
Lompos48
nagyúr
válasz
macera2
#40980
üzenetére
...ha a kábel nem a hullámellenállásának megfelelő ellenállással van lezárva, és nem ezzel van meghajtva, akkor a kábel amplitudó karakterisztikája hullámos lesz.
Bemeneti illesztési hiba amplitúdóvesztést, távoli végi pedig reflexiót jelent. Utóbbi állóhullámokat, amplitúdóvesztést, fázishibát okoz. Az SPDIF egy digitális standard és az adatok nem az audiójelek frekvenciájával közlekednek arrafelé. Ezért az illesztés nagyon javallott.
Azt, hogy a kábel amplitudó karakterisztikája hullámos lesz, felejtsük el.
-
macera2
aktív tag
-
Lompos48
nagyúr
válasz
macera2
#40983
üzenetére
Egyébként az állóhullám arány nem az amplitudó karakterisztika hullámosságát jellemzi?
Nem. Definíciója:
VSWR = (1+Γ)/(1-Γ) és
Γ = (ZL-Zo)/(ZL+Zo)ahol ZL - terhelő/lezáró ellenállás, Zo - forrásellenállás(kábel karakterisztikus impedanciája).
Egyértelmű, hogy tökéletes illesztés esetén a VSWR értéke 1, tehát nincsenek állóhullámok.
Te azt írtad, hogy: ...kábel amplitudó karakterisztikája hullámos lesz.
Az állóhullám nem (csak) a kábel jellemzője, hanem a forrás-kábel-lezárás komplexumé.
-
Auratech
őstag
válasz
schawo
#44795
üzenetére
aham. pár éve játszottam vele... Statikus frekvenciamenetre kiváló, bár, nem egygombos megoldás.
De hasznos, főként, hogy irányt mutat a fizikailag megvalósítható teremakusztikai tuning eredménye felé.
Ha a felfedezett nagy hibákat (állóhullám, kioltás) egy-egy panellel, idommal megoldod, a maradék gondokat nagyságrenddel szebben teszi rendbe a szoft, mint a nagy puklikkal együtt.Én az IK multimedia ARC2 softját használom. A mérőmiksijét eladtam egy 20-ért, így nem volt veszélyes a 230dodó. Az árát már meghozta...
A különbség az időalapú problémák megfogásában a fizetős felé szól. No meg, hogy elég egyszerű használni, vagyis gyors. Jó mókázást!Auratech Field Recording
-
Auratech
őstag
-
#71562240
törölt tag
válasz
#71562240
#50145
üzenetére
Úgyis pangás van (illetve volt eddig, látom most éppen felbolydult a közvélemény), feldobom a labdát a negyedik dimenziós sorozat újabb gyöngyszemével. A körülöttünk levő esetleges elektromos és egyéb erőterekről lesz szó, és ezek esetleges hatásáról a hifi készülékeinkre és a zenehallgató egyénre Közel sem utoljára lesz szó ezekről, Darvas László nagy lépésekkel halad egyre tovább a
leninibelti úton, amely út egyre inkább bevonzza majd őt is és az olvasókat is, de lehet, hogy részben-egészben afféle damaszkuszi útnak bizonyul (?!)...
Mellesleg a későbbiekben lesz majd még szó a vinyl (vinilin, mikrobarázdás lemez, LP...) és hasonlóképpen a digitális hanglemezek körüli különféle varázslatokról is, na az lesz majd még a cifra a "hifi mérnökök" számára...-------------------------
A szóra szót mondó legény
- avagy a 67-es számú sorsjegy
Cikkünket a csodálatos holland grafikusművész, a Negyedik
Dimenziót kedvelő M. C. Escher (1898-1972) rajzai illusztrálják. Néha
az az érzésünk támad, mintha ő is szót szóra mondana nekünk...*
Vagy bolondok vagyunk ("s elveszünk egy szálig"), vagy tényleg a
levegőben lóg egy kisebbfajta hifi-forradalom, éspedig olyan, amely
nemcsak az elektroakusztikában fogja éreztetni hatását, hanem át fog
gyűrűzni a nála lényegesen fontosabb tudományterületekre is.
Mindenekelőtt az egészségügy profitál majd belőle, de a biológusokon
kívül a fizikusokat is üdvös fejtörésre fogja serkenteni. Experimentum
crucisnak, perdöntő kísérletnek ajánlom a lapszemlénkben (az 53.
oldalon) ismertetett varázslatokat; orvos és fizikus ismerőseim
egybehangzó véleménye szerint ezek egészen biztosan "nincsenek benne a
tankönyvben"; sem a fizika-, sem a biológia-tankönyvben.
Legelőször a Hifi Mozaik 4. kötetében meséltünk egy angol
"varázslóról", egy bizonyos Peter W. Beltről, akinek teóriája szerint
mindenféle káros elektromos terek vesznek körül bennünket - ez
önmagában még nem volna új gondolat, csakhogy a Belt elektromos terei
másféleképpen viselkednek, mint az eddig definiált elektromos terek,
és egészen furcsa eszközökkel és módszerekkel lehet redukálni,
semlegesíteni (előjelükben megváltoztatni?) őket.
Hogy a Belt által felfedezett jelenségcsomag valóban létezik-e, az
ma még a brit audiofilek körében is vita tárgya: aki kipróbálta,
többnyire elhiszi - aki nem próbálta, az biztosan nem hiszi. S hogy
vajon én hiszek-e benne? Nos, én a magam részéről nem hiszem, hanem
tudom, hogy ezek a jelenségek léteznek - nagy különbség! Más dolog
azonban tudni valamit, s megint más dolog bebizonyítani azt. Az
auditív hatás, amelyet egy-egy "varázslattal" elérhetünk, önmagában
véve csekély; zenehallgatás közben persze nem megvetendő, de
tesztkörülmények között nem feltétlenül lehet kimutatni, különösen
olyanok előtt, akik egyébként nem szívesen hallgatnak zenét. (Lásd:
Köz- és magánvarázslat, Mozaik 4.) Hívhatok én annyi látogatót,
amennyi csak hajlandó eljönni hozzám, rendezhetek nekik annyi
szeánszot, amennyit csak hajlandóak végigülni - tudományos értelemben
ezzel még semmit sem bizonyítok és semmit sem magyarázok meg. Hogy
bebizonyítsam a PWB-effektus létezését, ahhoz ki kéne találnom egy
perdöntő kísérletet, amelynek révén műszerekkel lehetne mérési
adatokhoz jutni, hogy ezeket az adatokat aztán bármely laboratóriumban
bárki bármikor reprodukálhassa. Ahhoz pedig, hogy megmagyarázzuk a
jelenséget, fel kellene tárni a hatásmechanizmusát. Egyelőre se
kísérlet, se hatásmechanizmus.
Sokat ront a dolgon, hogy a Peter Belt által adott magyarázat
kusza, ködös, a tudomány művelői számára elfogadhatatlan. Ettől még,
persze, a PWB-effektus vidáman létezhet. Mint minden egyéb dolog is,
amelynek eredetét hibásan magyarázzuk.
Egy anekdota hőse tűvé teszi az egész várost egy sorsjegyért: a
67-es számúért. Egy trafikban aztán megtalálja, s lám, nyer is vele
egymilliót. Jönnek az újságírók, kérik: mondja el, hogyan csinálta, mi
a titka. "Hiszek az álmokban. Álmodtam két számot, a kilencest és a
hetest. Összeszoroztam őket, kijött a hatvanhét. Ennyi az egész."
Megdöbbenés köröskörül: de hiszen 9x7 az csak 63! Mire az illető:
"ugyan, mit okoskodnak, maguk nyertek, vagy én?!"
Az élet köznapi dolgaiban ez megjárja, a tudománynak azonban
megvannak a maga játékszabályai, és azokat a tudományos közösség
minden tagjának be kell tartania. Az egyik legfontosabb szabály,
például, hogy vitás kérdésekben szigorúan tilos a nagyközönséghez
(vagy pláne a hatóságokhoz) folyamodni. Hogy ez megnehezíti a dolgot?
Néha csaknem lehetetlenné teszi? Hogy a szakemberek is csak emberek,
tehát megvannak a maguk gyöngéi? Hogy vaskalaposak? Netán féltékenyek?
Meglehet - de ez még nem ment fel senkit a játékszabályok alól: a
kétkedőket tudományos fórumokon, a tudomány módszereivel kell
meggyőzni. (S még így is meg kell várni, míg, a legmegátalkodottabb
kétkedők kihalnak - amint ezt Max Planck, a kvantumelmélet atyja
pedzegette.) A törvény: törvény, és minden tudóst kötelez.
Dehát én nem vagyok tudós. Újságíró vagyok. És miközben
tájékoztatom az Olvasókat, valójában nem is ők azok, akikhez
támogatásért folyamodom. Másféle protekció az, amit keresek.
A High Fidelity hívei, mint már oly sokszor kiderült, afféle
testvériséget alkotnak. Mindenki a tagja lehet, aki szereti a zenét,
így hát vannak közöttünk esztergályosok és építésvezetők, diszpécserek
és bérelszámolók, diákok és tanárok, orvosok és betegeik, ügyvédek és
ügyfeleik. Természetesen fizikusok és biológusok is vannak köztünk. Én
az ő lelkükre szeretném átgörgetni mindazt, ami az enyémet nyomja.
Hátha sikerül megfertőznöm őket, oly mértékig, hogy ne csak mint
hifisták, de mint szakemberek is felvállalják a PWB-jelenséget. Őket
aztán, persze, akkor már kötelezné a tudományos fegyelem. Én magam
azonban, ismétlem, nem szolgálhatok bizonyítékokkal, amelyek
meggyőznek - csak adalékokkal, amelyek meggondolásra késztetnek.
*
És amikor leírom ezt a szót, hogy "adalékok", hirtelen eszembe jut
egy népmese, Benedek Elek gyűjtéséből: a legényről, aki ért a szót
szóra mondás mesterségéhez... A mese valójában két legényről szól,
ezek együtt vándorolnak, és abból élnek, hogy elmondják a legújabb
híreket a nagyuraknak, akik szemben jönnek az országúton.
Pontosabban: csak egyikük mondja a híreket. Hamis híreket mond,
szemérmetlen hazugságokat, olyanokat, amelyeket egyáltalán nem is
lehet elhinni. Nem csoda, hogy a felháborodott uraságok első dühükben
huszonötöt veretnek a hazug legényre. Majd odafordulnak a másikhoz,
hogy: "hát te mit tudsz, hé, te is azt hallottad, hogy...?" Az meg, a
szót szóra mondó legény erre azt válaszolja, hogy ő ilyesmit
természetesen nem hallott, ezzel szemben igenis hallott valami mást...
És előad egy másik mesét, ami akkor sem bizonyítana semmit, ha igaz
volna - viszont roppant erősen kapcsolódik az előbbi állításhoz, s
mintegy alátámasztja annak igazságát. Az urak erre elgondolkodnak, és
fájdalomdíjul (vagy hogy ne menjen panaszra) pénzt dugnak a megvert
legény lajbizsebébe. Ő aztán a pénzt szépen megosztja a cimborájával
(a pálcaütéseket pedig megtartja magának).
Íme a szóra szót mondás művészetének példái:
"Mi hír járja Pesten?" "Az történt, nagyuram, hogy leégett a
Duna!" (Itt jön a verés. Majd, amikor a másikat kérdezik "Hát
tényleg leégett a Duna, hé?!" "Én azt nem tudom, csak azt tudom, hogy
az egész város összes utcája tele van sülthallal." Avagy: "Mi hír
járja Pesten?" "Jaj, az történt, hogy meghalt az Úr Jézus Krisztus!"
(Ezért mégjobban megverik, majd következik a szót szóra mondás "Hogy
meghalt-e, azt én nem tudom, én csak egy égigérő létrát láttam; fekete
ruhába öltözött angyalok járkáltak rajta fel-alá, szomorú arccal."
Ennyi volt a mese - térjünk vissza a hifihez. Nem tudom, jól
keres-e Peter Belt az ő hihetetlen meséivel; a pálcaütésekből
mindenesetre már jócskán kijutott neki. És hát az ő útitársai
feltehetőleg csak az utóbbiakban, ti. az ütlegekben fognak osztozni
vele. Mégis mellé szegődöm, s mondok szót az ő szavaira, amint
következik*, (* Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ebben a cikkben
felsorolt ismeretek többsége még a "PWB előtti időkből" származik.
Némelyikhez ugyan már a PWB-effektus adta az inspirációt - de nem
többet, mint az inspirációt. Időközben szert tettünk ugyan egy teljes
kollekcióra a Peter Belt varázseszközeiből, de ezeket majd csak egy
későbbi kötetünkben fogjuk tesztelni. Az a sok (kellemetlen) motívum
tehát, amellyel a szóra szót mondó legény érvelni fog, lényegében véve
régi és közös tapasztalata az audiofileknek.) akár hússzor is
egymásután:
"Te is azt állítod, hé, hogy elektromos terek épülnek ki nemcsak a
készülékeink, de a közönséges használati tárgyaink, sőt: mi magunk
körül is? És hogy ez a tér észlelhetően megzavarja nemcsak a
hifi-készülékeket, de még az emberi hallásmechanizmust, sőt: egész
életműködésünket is? És hogy ez a jelenség többet nyomhat a latban,
mint a hifi-paraméterek?" (És a többi, és a többi - lásd lapszemlénket
a legutóbbi három kötetben.)
Nem, én ilyesmiről nem tudok. Én csak azt tudom, hogy...
*
1. Ki ne ismerné ezt a nyugtalanító jelenséget? Megvesszük,
hazavisszük, összeállítjuk, beszabályozzuk; végre van egy jó
"láncunk", amelyben minden együtt van. Amely tényleg úgy muzsikál,
ahogy szeretnénk: magasak, mélyek, közepek, fortisszimók és
pianisszimók egyaránt a helyükön vannak.
Ma délután.
Másnap este azonban a hangképet mintha kicserélték volna. Se
teteje, se alja, se húsa, se vére. A pianisszimókban szürke és lapos,
a fortékon durva és fárasztó - elveszítette minden varázsát... Pedig a
készülékeink, a lemezeink most is ugyanazok. Vajon mi történhetett
velük?
A legkézenfekvőbb magyarázat szerint nem történt velük semmi.
Mivelünk történt valami: zaklatottabbak vagyunk, például mert
túlhajtottuk magunkat (vagy mert frontátvonulás van). Racionális
magyarázat, semmi kétség. Meg is győzhet bárkit - kivéve a hifistát. Ő
nem fogja hagyni, hogy ennyire primitív pszichológizálással szúrják ki
a szemét. A szóbanforgó auditív hatás ehhez túlságosan pregnáns.
Ami pedig a frontátvonulást illeti: tudtommal még senki sem
mutatott ki összefüggést a meteorológiai jelenségek és a
magas/mélyhangérzékelés (stb.) között. Tessék vigyázni: a Tudományos
Módszer kétélű fegyver. Ha rám nézve kötelező, akkor rád nézve is
az...
A villamosmérnökök persze csak nevetnek az ilyesfajta naiv
okfejtésen. Ők jól tudják, miért nem állandó a hifi-hangminőség. Azért
nem állandó, mert a készülékeket az elektromos hálózatról tápláljuk,
márpedig a hálózat folyvást változó terhelésnek van kitéve. A 220 Volt
ezért nem mindig 220, mint ahogyan az 50Hz sem mindig 50. És a
hangképpel általában este van baj, éppen akkor, amikor a "fogyasztók"
országszerte bekapcsolnak minden lehetséges készüléket...
Ez a magyarázat azonban még annyit sem ér, mint az előző.
Túlságosan ésszerűnek és szakszerűnek - látszik, s ezért hajlamosak
vagyunk kritikátlanul elfogadni. Holott az égvilágon semmi köze a
valósághoz. Hogy mivel bizonyítom állításomat? Semmivel se bizonyítom.
Egyáltalán nem szorul bizonyításra. Ugyanis amit mondtam, az nem
állítás, hanem kétkedés egy állítás igazságában. Bizonyítani valóm nem
nekem van, hanem annak, aki szerint az elektromos hálózat terhelésének
hatását meg lehet érezni a hangképen - éspedig pontosan úgy és
(nagyságrendileg!) oly mértékben, ahogyan és amilyen mértékben ez a mi
mindennapos tapasztalatunk alapján elvárható! Először mindig a
vendégnek kell köszönnie: előbb jön az "adjon isten", és csak utána a
"fogadj isten".
Marad tehát egy megmagyarázatlan effektus: a hangkép néha szebben
szól, néha pedig (főleg a koraesti órákban) sávhatárolt, nyomott,
idegesítő, fárasztó.
Mintha csak megnövekedett volna körülöttünk valamiféle elektromos
"töltés" összmennyisége...
2. A hangszóróselyemről mindenki tudja, micsoda: akusztikailag
transzparens, tehát hangáteresztő textil- vagy (újabban)
habszivacs-borítás, amely a hangszórókat védelmezi takarítás előtt a
por, takarításkor pedig a partvisnyél ellen. Azonkívül díszíti is a
dobozt; a csupasz hangszórók lehangoló látványát kevés háziasszony
képes elviselni.
A hangszóróselyem persze útjában áll a Zenének. Dehát csupán a
magastartományból nyel el valamicskét, ahogyan ezt már mi is
bemutattuk, oly sok diagramon. Egy-két decibelt veszítünk a legfelső
regiszterben - igazán nem nagy ügy. Alacsonyabb frekvenciákon pedig a
drapéria tökéletesen transzparens, legalábbis az akusztika szabályai
szerint.
Csakhogy aki veszi magának a fáradságot, és kipróbálgatja a
hangdobozát így is meg úgy is, az tanúsítani fogja, hogy a
hangszóróselyem a teljes sávban érezteti hatását! Bizony nem csak a
csilingelést csökkenti: egy kicsit megdögleszti a mélyhangokat és
egyáltalán: a tranzienseket is.
Mintha csak a hangszórók elektromosan is megéreznék, hogy van
valami a közelükben...
3. Megmaradva a hangsugárzóknál, azokon belül is az általunk
használt Spendor BC1-nél: ez egy reflexdoboz, mégpedig a legegyszerűbb
fajtából. A reflexnyílása ugyanis egy szimpla, 5cm átmérőjű lyuk,
amely befelé nem folytatódik csőben. A BC1 meglehetősen csillapítatlan
rendszer, 50 és 80Hz között jó nagyot "üt". Kilenc évvel ezelőtt (lásd
HFM 3.) ezen mi úgy segítettünk, hogy a reflexnyílásba habszivacs
dugót szorítottunk, miáltal a kiemelés csökkent, sőt: ehhez még az az
előny is járult, hogy a legalsó tartományban, 30-50Hz között kevésbé
gyorsan esik a basszushangok szintje. Olyan szép diagramot kaptunk,
hogy csak na! "Ilyen volt - ilyen lett!" Feljebb, 150Hz fölött persze
már semmit sem mutat a diagram.
Azóta is így hallgattam a Spendort, egészen addig, amíg le nem
szedtem róla a hangszóróselymet (ma már csakis csupaszon használom).
Miután így a hangszórókon kívül most már a szivacsdugó permanens
látványában is gyönyörködhettem, kísérteni kezdett a kisördög: vajon
tényleg meg lehet-e hallani a szivacsdugó jótékony hatását?
Kipróbáltam: meg lehet hallani.
Meg lehet hallani, hogy a szivacsdugó enyhén elrontja a hangképet,
éspedig ismét a teljes sávban, tehát akár a legmagasabb regiszterekben
is! Megpróbáltam akusztikai magyarázatokat találni erre a jelenségre -
mit mondjak: egyik erőltetettebb, mint a másik.
Vagy talán valamiféle elektromos tere van annak a dugónak...?* (*
A Spendor BC1 reflexnyílását gyárilag egy vékony habszivacs csíkkal
ragasztják körbe, ennek az a rendeltetése, hogy csökkentse a nyílás
élein képződő légörvényeket. Már amikor ezt a semmi kis csíkot
eltávolítjuk, már akkor is érezhetően javul a hangminőség.)4. Mert PWB szerint a habszivacsnak, mint minden műanyagnak, igen
kellemetlen elektromos tere van. A hangsugárzódobozok, különösen a
reflexdobozok csillapítására használt anyagok - őszerinte -
akusztikailag sem annyira hasznosak, mint amennyire a konstruktőrök
állítják (és amennyire a közönség hiszi), elektromos szempontból pedig
kifejezetten károsak, s ezért az a legjobb, ha eltávolítjuk őket,
mégpedig nemcsak a hangdobozból, de a szobából (!) is.
A Spendor BC1 dobozfalát belülről egy leszedhetetlen bitumenbélés
borítja, fölötte pedig 4cm vastag habszivacs köröskörül. Ha a szivacs
tényleg azt tészi, amit a konstruktőrök állítanak (ti. csillapítja a
mélysugárzó rendszer rezonanciáját, valamint a doboz belsejében az
állóhullámokat), akkor a szivacs eltávolítása után a hangképnek
bummogóbbá, csörömpölőbbé kell válnia. Mintha egy MC-hangszedőt MM-re
cserélnénk.
Ezzel szemben lágyabbá, simábbá, kellemesebbé vált. Mintha az
MM-et MC-re cseréltem volna.
5. Hangszedőkre hivatkoztam: térjünk át a lemezjátszóra. Van neki
egy elengedhetetlen kelléke, amely nélkül még lefényképezni sem lehet,
annyira "bénán" nézne ki. Ez a kellék a plexitető. Játék közben is le
lehet hajtani, hogy megóvja a hanglemezt a portól.
Csak éppen megváltoztatja a hangképet.
Az audiofilek régóta vitatkoznak rajta, hogy a plexitetőt vajon le
kell-e hajtani, vagy fel kell-e hajtani, netalán le is kell szedni a
futóműről? Ha megszavaztatnánk mindazokat, akik már kísérleteztek a
plexitetővel, valószínűleg az jönne ki, kisebb vagy nagyobb
szótöbbséggel, hogy a tetőt bizony jobb leszedni. Ha a tetőt játék
közben lehajtjuk, a hangkép (megpróbálom megfogalmazni) általában
mélyebb tónusú, dübörgőbb, kevésbé élénk, kevésbé csengő.
Hátha ez a nyomottabb hangkép az igazi?! Hátha a plextitető
redukálja az akusztikai visszahatást, és ezért lesz mélyebb tónusú a
hangkép?!
Dehát a diagramokon a visszahatás hatalmas "tüskék" formájában
jelentkezik, 30-50Hz körül éppen ezektől várnánk, hogy mélyítik és
dübörgővé teszik a zenét. És ugyan miért éppen ezek hoznák meg a
magashangokat?!
Mások szerint szó sincs akusztikai visszahatásról. A tetőt
természetesen el kell távolítani, mert a lehajtott plexitető alatt egy
rezonáns üreg képződik, s rezonanciafrekvenciája interferál a
hangképpel. Ez a magyarázat csak úgy csöpög a tudományosságtól. Pedig,
ha kiszámítanánk a szóbanforgó rezonáns üreg frekvenciáját és a
rezonancia energiáját (hangsúlyozom: ezt nem nekem, hanem annak kell
megtennie, aki az üregrezonancia hatására hivatkozik!), nyomban
kiderülne, hogy ezt a hatást egyáltalán nem lehet összefüggésbe hozni
a hangkép elszíneződésével.
Úgyhogy még az is kiderülhet: a plexitető nem akusztikai, hanem
elektromos tekintetben változtatja meg a teret, s ezért kell
felhajtani, sőt leszedni, pontosabban: minél távolabb vinni a
hangszedőtől.6. Hasonlóképpen, sem az akusztikai visszahatás, sem a rezonáns
légtömegek nem magyarázzák annak a módosításnak az eredményét, amelyet
a Hifi Magazin 22. lapszámában javasoltam, nevezetesen, hogy
távolítsuk el a NAD 5120 lemezjátszónak ne csak a plexitetejét, de még
a műanyagdobozát is. (Olyasfajta hatást érünk el vele, mint a
plexitető eltávolításakor: mindenekelőtt megjönnek és feltisztulnak a
magashangok, a mélyek pedig talán fogynak, de lejjebb mennek.) Jómagam
akkoriban a tömegek mechanikai kölcsönhatásával spekuláltam - csak hát
nem világos, hogy miért zavar bennünket ennek a szerencsétlen
műanyagdoboznak a tömege, amely az alsó műanyagtepsi peremére
támaszkodik, tehát nemigen áll a rezgések terjedésének útjába.
De ha a műanyagoknak káros elektromos teret vagy töltést
tulajdonítunk, akkor a műanyagdoboz is zavarhatja a hangszedőt annyira
(alulról), amennyire a plexidoboz zavarta (felülről).
7. A nívósabb lemezjátszók lemezpárnája többnyire nem gumi hanem
egy szimpla filclap. Ennek a filclapnak mindkét felülete tökéletesen
egyforma. Ennek ellenére, az audiofil cégek (elsőnek megintcsak a
Linn, aztán mások is) azt javasolják, hogy játsszunk el egy kicsit a
lemezpárnával: próbáljuk ki mind a két oldalát, mert nem egyformán
szólnak. Előttem ezt egy Linn Sondeken demonstrálták. A hatás igen
enyhe, de észlelhető, és aki egyszer már felismerte, ettől kezdve
biztosan ügyelni fog rá, melyik felére fordítja a filclemezt.
A filc két oldalát szabad szemmel nem lehet megkülönböztetni. Á
filc göröngyössége teljesen véletlenszerűen oszlik el. S még ha az
egyik oldal göröngyei egy hajszállal ritkábban vagy sűrűbben
helyezkednének is el: ugyan miért tenné ez egy kicsit szellősebbé,
illetve nyomottabbá a hangképet?!
De hátha a filc gyártásakor az anyag valamiféle elektromos
tulajdonságra tett szert? Megfordítjuk - s ekkor 180 fokkal
elfordítottuk a körülötte kiépülő elektromos teret. Hátha ezt érzi meg
a hangszedőnk...?
8. És akkor ugyanez tökben. A szíjhatású futóművek gumiszalagjával
is érdemes kísérletezni: kifordítom, befordítom - és nem biztos, hogy
egyformán szól! Pedig a gumiszíjnak mindkét oldala egyformán sima. És
még ha volnának is rajtuk mikroszkopikus különbségek: ugyan mi is
következne ebből?!
Érveimet lásd az előző pontban.9. A különféle kábelel - a készülékeket összekötő "interconnect"ek
éppúgy, mint a hangszóróvezetékek és a hálózati kábelek mind-mind
nagyon különösen viselkednek, s úgyszólván fittyet hánynak az
elektroakusztika klasszikus paramétereinek. Két alaptípusukkal
mindenképpen érdemes próbát tenni: a hagyományos sodrott vezeték
másképpen szól, mint az egyeres. (Lásd-A kábelhüllő, Mozaik 1.) Az
auditív különbség mindig észlelhetően nagy, gyakran drasztikus:
megváltozik a sávszélesség, a frekvenciabalansz, a térhatás, a
dinamika. Erre a jelenségre van ugyan magyarázat; éppen az a baj, hogy
túl sok magyarázat van rá, és egyik sem kielégítő.
(Hatásmechanizmusról ezek alapján még csak nem is álmodhatunk.)
Nem állítom, de nem is tartom kizártnak, hogy az igazi okot a
PWB-effektusban fogják megtalálni, vagyis abban, hogy a sodrott,
illetve az egyeres kábel körül képződő elektromos tér (vagy "töltés")
eltérő mértékben zavarja a környezetet: a készülékeket és mi magunkat.
Ha ez tényleg így van, akkor a Peter Belt módszerei és eszközei
segítségével a kábeleket is "kezelni" lehet, megszüntetve, vagy
legalábbis redukálva a különbséget a sodrott, illetve az egyeres
vezeték között...10. ...és talán a szigetelt/szigeteletlen, az
árnyékolt/árnyékolatlan vezetékek között is.11. Sőt, akkor a kábeleknek talán még az irányhatását is
közömbösíteni lehetne.
Ismeretes, hogy a kábelek nem úgy szólnak odafelé, mint
visszafelé: ha megfordítjuk őket, a hangkép megváltozik (lásd
legutóbbi kötetünk Forró drót című cikkét). Ezt a jelenséget általában
a kábelgyártás technológiájával magyarázzák: a drótot "húzzák", a
húzásnak iránya van, ennek folytán az anyag kristályszerkezetének is
lesz egy kitüntetett iránya. A "kristályszerkezet" szó annyira
szakszerűen hangzik, hogy mindenki megijed tőle, és komolyan veszi.
Pedig abból a tényből, hogy a drót kristályszerkezetének is van egy
kitüntetett iránya, önmagában még az égegyvilágon semmi sem
következik!
Fantáziáljunk. Amikor a drótot keresztülhúzzák azon a szűk lyukon,
hatalmas energiák hatásának teszik ki. Ha ezek az energiák valami
módon rögzülnek az anyagban, akkor a drót talán szert tehet valamiféle
elektromos tulajdonságra, s annak már lehet egy kitüntetett iránya. S
ha ez az elektromos tér vagy töltés valóban képes befolyásolni a
hifi-készülékek működését, akkor talán nem mindegy, hogy (elektromos
értelemben) elfordítjuk-e 180 fokkal eredeti állapotához képest.
12. És hát akkor a "dugóhúzóeffektus": a villásdugó megfordítása a
konnektorban, ez vajon miért változtatja meg a hangképet? Ismét a
tetszetős műszaki locsogás: hát azért, mert az erősítőnek nem mindegy,
hogy a két vezetékszál közül melyik a fázis és melyik a nulla.
Könyörgöm: miért nem mindegy?
S pláne a lemezjátszónak miért nem mindegy? Mit érdekli a NAD5120
motorját (amely így is, úgy is ugyanazt a tányért forgatja, ugyanazon
a gumiszíjon át, hajszálra ugyanazzal a nyávogással), hogy melyik a
fázis és melyik a nullpont?
Ha viszont a fázis és a nullpont felcserélésével valamiféle
elektromos teret vagy töltést forditunk el 180 fokkal, s ha
készülékeink érzékenyek ennek a térnek a polaritására - akkor tényleg
nem mindegy, milyen helyzetben dugjuk a villásdugót a konnektorba.13. A fentiek után a PWB-jelenségkörbe eshet akár az úgynevezett
kettős kábelezés is, vagyis hogy ugyanannak az erősítőnek a
teljesítménykimenetéről külön kábelpárral hajtjuk meg a magas- és
külön a mélyhangszórót. Ezt az eljárást a szakírók egyre inkább
ajánlatosnak tartják. A klasszikus (de teljesen megalapozatlan)
magyarázat szerint ilyenkor a két hangszóró kevésbé intermodulál
egymással. A PWB-elv alapján viszont (mely szintén megalapozatlan) azt
állíthatnánk, hogy a két hangszóró tere így kevésbé interferál.
Méginkább így állhat a dolog, ha a két hangszórót nemcsak külön
vezetéken, de külön-külön végerősítőkről hajtjuk (multiamplifikálás).
Ebbe a mesébe (de talán inkább egy másik fejezetébe) tartozhat még
az a technika is, amely szerint a keresztváltót el kell távolítani a
hangdobozból, s attól minél messzebb kell elhelyezni.14. Némely audiofilek már régóta rebesgetik, hogy a
hifi-készülékeket nem volna szabad összekapcsolni
csatlakozódugók-csatlakozóhüvelyek révén. Úgy vélik, minden kontaktust
forrasztani kell. Mert akkor jobban szól a zene. A magyarázat
megintcsak kézenfekvő: minéljobb a kontaktus, annál szabadabban tud
keresztülfolyni rajta az áram... ugye, ezt mindenki belátja a maga
Józan Paraszti Eszével? Valóban mindenki belátja - és nincs kizárva,
hogy a Józan Paraszti Ész már megint téved.
A PWB-teória kulcsszava: a polarizálás. Peter Belt nem jelöli meg,
milyen fajta polarizációra gondol, pedig sokféle van: elektromos,
mágneses, optikai, dielektromos. A polarizálás általában valamiféle
orientáltságot jelent valamely közegben.
Namármost, a kábelben folyó áram másodpercenként ötvenszer vált
polaritást, körülötte ezért nem alakulhat ki konstans töltés. A
kontaktusoknál azonban bizonytalanságok lépnek fel az áramlásban;
például az oxidáció folytán egyenirányító hatás lép fel stb. Belt
szerint tehát a kontaktusoknál (például a konnektoroknál)
"polarizációs fészkek" képződnek. Ezek volnának a fő zavarforrások,
ezek interferálnának a hifi-készülékeinkkel - és az emberi
szervezettel is.
Megszámolta már valaki, hány kontaktus képződik a lakásban csupán
a hálózati feszültség ide-odavezetgetésekor?15. És a készülékek összekapcsolásakor? Olvasóink tudják, hogy mi
(akik nyilván objektivitásra törekszünk, mi több: akik folyvást
védekezni kényszerülünk a szubjektivitás vádja ellen), fő
munkamódszerünknek a klasszikus AB-vaktesztet választottuk. Ez azt
jelenti, hogy kiépítünk egy (etalon) hifi-berendezést, és ebbe
iktatjuk be felváltva hol a tesztkészüléket, hol a mi
referencia-készülékünket, úgy, hogy magunk sem tudjuk, mikor melyiket
halljuk. Ehhez szükségünk van egy kapcsolóberendezésre,
távkapcsolóval-jelzőlámpákkal, azonkívül sok-sok kábelre,
következésképpen, sok-sok kontaktusra...
És ezeken a vakteszteken a zene lényegesen rosszabbul szól, mint
egyébkor.
16. Ha pedig tényleg nagyon rossz hangot akarunk hallani:
látogassunk el valamelyik nagy hifi-kiállításra. Az Ár/Minőség mutató
ott minden elképzelésünket alulmúlja.
Furcsa dolog, de ahol csak úgy hemzsegnek az extraklasszis
készülékek, zenét hallgatni teljesen reménytelen vállalkozás. Ebben
minden józan szakíró egyetért. Véleményem és szerény tapasztalom
szerint a kiállításokon még olyan bemutatót is alig lehet találni,
amelyen a zene legalább "jól szól". (Ami pedig önmagában még - sajnos
- semmit sem garantálna.) A kiállításokon én eddig sehol sem tudtam
elmerülni a zenében, és soha nem éreztem, mekkora veszteség, hogy nem
vihetem haza a közszemlére kitett szuperlemezjátszókat vagy
elektrosztatikus hangsugárzókat.
Éspedig nem a kiállítótermek-csarnokok gyatra akusztikája miatt.
Őszintén bevallom, hogy én nemcsak a kiállításokon, hanem a zártabb
körű bemutatókon, még a Linn-típusú auditóriumokban is csak fanyalogni
tudok. Bennem volna a hiba?
Ha már megemlítettem a Linn céget, a modern audio-kultúrának
kétségtelenül az egyik úttörőjét, szóba hozom azt az elvét is,
miszerint a lehallgatóteremben csupán egyetlen pár hangsugárzó kaphat
helyet ("single speaker demonstration"). A Linn szerint a hangsugárzók
akusztikusan zavarják egymást.
Peter Belt szerint viszont nem akusztikailag, hanem elektromosan
érzik meg egymás (valamint az összes többi készülék!) zavaró hatását.
És ha PWB-nek van igaza, akkor egyből megvilágosodik előttünk,
miért szól a zene rosszul ott, ahol csak úgy hemzsegnek az
elektroakusztikai átalakítók, a transzformátorok és a motorok. És
miért szól a zene idegenül még akár egy kellemes akusztikájú
bemutatóteremben is, ha annak közvetlen szomszédságában több tucatnyi
hifi-készüléket tárolnak.17. Pedig ezek hatását semlegesíteni lehet. Noha ebben a cikkben
csak ismert tapasztalatokról szerettem volna írni, nem tudom megállni,
hogy meg ne előlegezzek valamit, amit csak néhány oldallal később, a
lapszemle-rovatban tárunk az Olvasó elé. Összekombinálom, amit újabban
a Hi-Fi Answersben és régebben a Hi-Fi Newsban olvastam.
A PWB-teória értelmében (lásd a HFA szemléjét) rövidre kell zárni
a lakásban található összes, használaton kívüli készülék
villásdugóját, a hangsugárzóknak pedig a plusz és mínusz terminál át
kell rövidre zárni (egy speciális módon hurkolt drótdarabkával!), hogy
blokkoljuk (megszüntesssük? megváltoztassuk?) a készülék káros
elektromos terét. A másik lap munkatársai pedig (ezek nem PWB-hívők!)
arról számolnak be, hogy szebben szól a CD-játszó, ha rövidre zárják a
digitális kimenetét, amelyet amúgy sem használunk.
A két eljárás kombinációja: rövidre kell zárni, mégpedig a Belt
által ismertetett hurokformátummal a készülékeink használaton kívüli
ki- és bemeneteit is! Egyet egészen biztosan: LP-játszáskor az erősítő
egyik nagyszintű bemenetét, - CD-játszáskor pedig a fono-bemenetet.
Tapasztalatom szerint a két műsorforrás közül a CD profitál többet a
dologból.
Feltehetőleg azért, mert egy csupasz bemenetnek nincs akkora
zavaró tere, mint egy komplett RIAA-áramkörnek.18. Hogy a telefonkészülék szintén elrontja a hangminőséget (lásd
Mozaik 4.), az szintén régi tapasztalata az audiofileknek. Ezt itt
most azzal egészítem ki, hogy a Peter Belt által ajánlott
rövidrezárási módszer (a speciális hurokkal) a telefonkészüléken is
jól működik. Azon a bizonyos, a szomszéd szobában lévő
telefonkészüléken is!19. Ugyancsak a 4. kötetben írtam róla, hogy az én lakásomban
jótékonyan hat a hangminőségre, ha (a konyhában!) összekötöm egy
drótdarabbal a cirkogejzirt és a hidegvízcsapot.
Ezt a jelenséget mindenekelőtt annak tulajdonítottuk, hogy a fűtés
valószínűleg rosszul van földelve, és valamiféle "kóboráram" kering
benne. Nem mintha ez megmagyarázta volna a Jelenséget, de legalább
spekulálni lehetett volna (mondjuk) rádiófrekvenciás zavarhatásról,
egyebekről.
Kollégáim utólag műszereket hoztak, és bekötötték ama drót
helyére. Semmiféle feszültséget vagy áramot nem tudtak kimutatni.
Ezért úgy érzem, hogy ezzel a kísérlettel, ha valakinek, hát megint
Peter Beltnek mondtam "szóra szót".20. Bevezetőben leszögeztem, hogy ebben a cikkben még nem
foglalkozunk a PWB gyártmányokkal. Nem is foglalkozunk velük, éppen
csak hivatkozni szeretnék az egyikre: a Töltéscsapdára ("Charge
Trap"). Mint a 4. kötet lapszemléjében elmondtuk, ez egy műanyagdarab,
amelyet a lakás "stratégiai pontjain" kell elhelyezni, és akkor
elnyeli a káros tereket (miáltal szebben fog szólni a zene).
Misztikus, nemde?
Amikor első ízben olvastam a PWB jelenségről, és sikerült meg is
idéznem a gonosz szellemeket, magyarázatot keresvén körbejártam az
elektroakusztikusokat, a fizikusokat. Professzortól professzorig,
szakembertől szakemberig szaladgáltam, abban a reményben, hogy valaki
majdcsak hitelt ad a történeteimnek, és - mindnyájunk hasznára - segít
megfejteni a Rejtélyt. Mi tagadás, nem jártam eredménnyel: senki nem
akart tudni ezekről a misztikus dolgokról. (Nem dobtak ugyan ki,
inkább az elmebetegnek kijáró tisztelettel bántak velem). Kivételt
képezett a Szakma Nagy Öregje, ő azt mondta, hogy amit mesélek, abban
nincs semmi misztikus, ő a maga részéről ennél sokkal cifrább
jelenségeket is tapasztalt már. Ennek ellenére, ha valamelyik
kollégája foglalkozni szeretne ezzel a jelenséggel, okvetlenül
lebeszélné, azt ajánlaná, foglalkozzék hasznosabb dolgokkal.
Aztán a ki tudja hányadik szakember, akihez voltaképpen egy egész
más ügyben mentem el, és csak úgy mellékesen említettem neki a PWB
találmányait, köztük a Töltéscsapdát, csak rábólintott: igen, ezt ő is
ismeri.
Meglepetten kérdeztem: hol lehet szerezni ilyet.
"Itt" - mondta, és a kezembe nyomott egy műanyaglapot. Valamint
egy cikkmásolatot a "Műanyag és Gumi" 1987 júliusi számából, amelyből
alább idézek:
"Manapság gyakran hallunk a környezetszennyezés különböző
formáiról, de viszonylag ritkán esik szó annak egy különleges
típusáról, az elektromágneses "szennyeződésről". Ez azt jelenti, hogy
különböző természetes és mesterséges források különböző erősségű és
frekvenciájú elektromágneses hullámokat bocsátanak ki magukból,
amelyek károsan befolyásolhatják érzékeny elektronikai be rendezések
működését." A cikk egyébként különféle, elektromosan vezető műanyagok
gyártástechnológiáját írja le; ezekkel a műanyagokkal el lehet
nyeletni a káros elektromágneses tereket.
Még egy idézet, most a Tudomány (a Scientific American magyar
nyelvű kiadása) 1988 áprilisi számából: "A vezető polimerek el nyelik
a kis rezgésszámú elektromágneses sugárzást is, ezért elektromágneses
árnyékolásra használhatók; megakadályozzák a sugárzás kiszivárgását a
számítógép terminálokból."
A műanyaglapot hazavittem és kipróbáltam. Ha közel tettem a
lemezjátszóhoz vagy a hangsugárzókhoz, eldurvította a hangot.
Nyilvánvalóan kölcsönhatásba lépett a készülékkel.
Nem: a Csapdát valóban a lakás "stratégiai pontjain" kell
elhelyezni. Olvasmányaimból már tudtam, hol keressem a legkritikusabb
pontot: ott, ahol a legtöbb kontaktus található, tehát az előszobában
a biztosítótáblán (a kismegszakítóknál). Ráakasztottam a műanyaglapot
a táblára - és odabenn a szobában finomabbá, szebbé vált a zene.
Ezek a varázslatok, mint tudjuk, általában csak árnyalatnyi
változást hoznak, és ezért nem könnyű demonstrálni őket; nos, a
Töltéscsapda eddig a legeredményesebb varázslatom. A Hifi Mozaik
"hivatalos" szeánszán munkatársaim egyhangúlag felkiáltottak: "hová
lettek a magashangok?" - amikor odakinn levettem a Csapdát a
kapcsolótábláról.
Mégis, önmérsékletre kell intenem magam, leszögezvén, hogy más
dolog az elektromágneses árnyékolás (ez, mint most már tudjuk,
világszerte ismert témája nemcsak a tudománynak, hanem az iparnak
is!), és megint más dolog, hogy ez az árnyékolás miképpen okoz auditív
hatást zenehallgatás közben. Ez az utóbbi jelenség tehát egyelőre
változatlanul misztikus, és az is marad mindaddig, amíg fel nem tárják
a hatásmechanizmusát.
Nem én fogom feltárni.
Dehát, mint bevezetőben elmondtam, nem is az volt a szándékom,
hogy bármit is feltárjak.
Csak hogy szót szóra mondjak.Darvas László
-
#50927
sultansmith
senior tag
Ribi
#50925
sultansmith
senior tag
Tessék.
Ez mondjuk nem egy rossz anyag.Itt azt is megtudod (ami sokkal érdekesebb), hogy miért és hogyan alakulnak ki az állóhullámok, amiknek a kivédésére találták ki az akusztikai csillapítást, és ami miatt egyáltalán a hangfal alá kell tenni valamit. Meg mögé. Meg mellé. Meg a plafonra. Meg a sarokba. A padló is számít.
[ Szerkesztve ]
Babakék is never ever motherfuckin' DIE!
-
Lompos48
nagyúr
Ahhoz, hogy egy USB kábel "hozza" a specifikációban megadott sebességet, az adat-érpárnak teljesítenie kell a 90 ohmos hullámimpedancia feltételt. Ezt a kábel 2 végéhez kapcsolódó elektronikák igénylik. Ellenkező esetben reflexiók, állóhullámok és az ezekkel járó nagyobb csillapítás jelentkezik.
, úghogy inkább hallásra próbáld v,hogy belőni, esetleg valami csillapítás a szemközti falra, mai szétoszlatja a hullámokat és nem veri vissza a hullámforrás irányába, tul. kép elég akár egy négyzetméter felületű pontosan belőtt helyű akármi is.
)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Elektromos autók - motorok
- Sorozatok
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Nem indul és mi a baja a gépemnek topik
- Tuning kezdőknek
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Motorola Edge 30 Neo - wake up, Jr...
- Ukrajnai háború
- OLED TV topic
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- További aktív témák...
- HP Pavilion x360 14-ek Convertible - ÚJ - 14" TOUCH notebook - i5-1235U, 16GB, 512SSD, Win11
- HP Spectre x360 16-aa0775ng - ÚJ - 16"-os OLED notebook - Intel U7 155H
- Apple 96W USB-C hálózati adapter / töltő
- 189 cm-es (75"-es) Ambilight Philips 75PUS7354/12 OLVASD VÉGIG!
- Be Quiet! SHADOW ROCK 3 Processzor Hűtő (venti nélkül) (AMD)
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen