Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a VGA-piac többnyire az őszi hónapokban erősödött meg, azaz a gyártók a fejlesztéseket még karácsony előtt le akarják tenni az asztalra. Nem kérdés, hogy ez most is így lesz, ennek megfelelően az AMD és az NVIDIA komoly frissítést hajt végre a termékskálán. A magas teljesítményre éhes felhasználók az új generációs Radeonokat várják, melyek első hulláma még idén bemutatkozik. A HD 6000-es család friss megoldásai továbbra is a TSMC 40 nm-es gyártástechnológiájára alapoznak. Az AMD a Southern Islands kódnéven emlegetett sorozatot nem helyezi új alapokra, így sokan ráncfelvarrott megoldásokra számítnak. Ez alapvetően igaz is azonban a nagy kérdés a fejlődés mértéke.
Az AMD kellően kiismerhette a TSMC 40 nm-es HP eljárását, így az új termékcsalád esetén hatékonyabban is tudják a technológiát használni. Alapvető elvárás tehát az egységnyi fogyasztáshoz mért teljesítmény növelése. Az információk szerint a grafikus processzor elemeit átdolgozták a mérnökök, de lesznek olyan részek, amelyeket teljesen új alapokra helyeztek. Ezzel kapcsolatban az írható másodlagos gyorsítótár bevezetése valószínűsíthető, ami a DirectCompute és az OpenCL felületen futó programok esetén hozhat jelentős gyorsulást. Ez természetesen a játékok sebességére is kihat, hiszen a jelenleg elérhető DirectX 11-es programok sebessége főleg a különböző post process effektek mellett esik össze, és itt egy újszerű cache-szervezés jelentős löketet eredményezhet. A shader processzorok felépítése is változhat, mivel számos pletyka kering az 5 utas szuperskalár processzor átépítéséről. Az új elgondolás szerint 4 utas feldolgozók kerülnének bevetésre egy speciális végrehajtóval kiegészítve. Ezzel az AMD tranzisztorokat spórolna, miközben a rendszer fajlagos kihasználhatósága alig romlana.
Idén is lesz harc
Fontos funkciókat kínál majd az UVD 3 is, ami az Ultra HD videók gyorsítását is támogatni fogja, valamint kezeli a VP8-as kodeket, mely az internetre betörő WebM és HTML5 tartalmak gyorsabb feldolgozását teszi lehetővé. Arról nincs konkrét információ, hogy ezt a dekódert megkapják-e a Fusion APU-k. Valószínűleg az integrált Radeonok esetében az Ultra HD felbontású videók gyorsításáról le kell majd mondani. Várhatóan az Eyefinity is fejlődik némileg, mivel az új kártyák hátulján két DVI, egy HDMI, és két mini DisplayPort is lehet, vagyis lehetőség a négymonitoros konfigurációk kiépítése. Természetesen a kimenetek esetében a legfrissebb HDMI 1.4-es és DisplayPort 1.2-es felület lesz támogatva.
A partnerektől kiszivárgott információk szerint az érkező termékek végleges mintáit a következő héten küldi ki az AMD, ami azt is jelenti, hogy az október végére pletykált start egyre biztosabb. Idén várhatóan a belépőszinten található drágább megoldások, valamint a középkategória frissül, majd decemberben beeshet az új csúcsmodell, ami a HD 6970 nevet viselheti. A Radeon HD 5800-as sorozat két leggyorsabb modelljét valószínűleg csak 2011 elején váltja le az AMD.
Az NVIDIA sem fog tétlenkedni, ami várható volt, hiszen a Fermi generáció még nem teljes. A GF106 és a GF108 kódnevű lapka van még hátra, és e GPU-kra hat darab asztali, és számos mobil megoldás fog épülni. Az újdonságok közül egyelőre csak a GeForce GTS 450 paraméterei ismertek, és ez annak köszönhető, hogy ez a termék jelenik meg először. Az NVIDIA egyébként egyetlen új asztali VGA-hoz sem készít referenciadizájnt, ami szabad kezet ad a gyártóknak az egyéni megoldások tervezésére. Az Asus ezt ki is használja, és rögtön egy TOP jelzésű megoldással készül a GeForce GTS 450-ből, ami 925, 1850 illetve 4000 MHz-es mag-, shader- és effektív memória-órajelen ketyeg. A gyári tuningnak hála az újdonság, a kiszivárgott eredmények alapján többnyire képes felülkerekedni a 2009 végén bemutatott Radeon HD 5770-en.
Asus GeForce GTS 450 TOP (forrás: XtremeSystems Forum)
A drágább kártyákról egyelőre semmi hír. A feltételezések szerint 200 dollár fölé idén már nem érkezik GeForce, így a felsőházban csak a GTX 480 fog versenyezni. Az NVIDIA engedélyezte is a partnereknek a GF104-re épülő GeForce GTX 460-as kártyák extrém mértékű gyári tuningját, amit két vállalat már ki is használt. Ez a döntés természetesen nem kedvez a 384 aktív CUDA maggal felvértezett GF104 megjelenésének sem. Valószínűleg a problémát a szűkös memória-sávszélesség jelentheti, aminek köszönhetően az esetleges új GeForce 30 GB/s-os hátrányban lenne a Radeon HD 5870 ellen, és ez a magasabb felbontásokban, élsimítás mellett nagyon nem kedvező tulajdonság. A zöldek valószínűleg nem szeretnének olyan termékkel előállni, ami nem éri el a korosodó Radeon teljesítményét.
A jövő a 28 nm-es gyártástechnológia
Természetesen a jelenleg alkalmazott 40 nm-es gyártósorok kihasználása mellett az AMD és az NVIDIA is fejleszti a 28 nm-es generáció első képviselőit. Valószínűleg mindkét gyártó tesztként tekint majd az új lapkákra, így nem a mindent elsöprő teljesítmény, hanem az új gyártástechnológia kiismerése a fő szempont. Számottevő különbség, hogy a vörös oldal nemcsak a TSMC-vel dolgozik a fejlesztéseken, hanem a GlobalFoundries új generációs gyártósorait is ki szeretnék használni. Az AMD mindkét bérgyártónál a HKMG (High-K dielektrikumú fém alapú kapuelektródák) technológiát használná, ám a fejlesztések szempontjából fontos, hogy a tajvani gyártó a gate last, míg az arab partnercég a gate first néven emlegetett megvalósítást szorgalmazza. Nem elképzelhetetlen, hogy a különböző lapkák különböző eljárásokon készülnek majd, mindenféle átfedés nélkül.
Az NVIDIA természetesen a TSMC-t favorizálja, az viszont kérdéses, hogy a HKMG technológiát alkalmazzák-e. A híresztelések szerint a zöldek inkább a SiON/Poly megvalósítást favorizálják, mert az átállás erre az eljárásra sokkal könnyebb. Sőt a TSMC ütemterve szerint a 28 nm-es LP gyártósorok készülnek el leghamarabb, és a GeForce kártyákat gyártó partnerek számára kiemelten fontos tényező lenne a termékek előállítási költségének csökkentése, ami olcsóbban gyártható lapkákkal tökéletesen kivitelezhető. A SiON/Poly alkalmazása persze áldozatokkal is jár, mivel ez a technológia nem éppen a nagyteljesítményű grafikus processzorok igényeihez illeszkedik, ami a mobil piacon folytatott harc részleges feladását eredményezné. A feltételezett stratégia nem életképtelen, de mindenképp kockázatos. A HKMG alkalmazása a jövőben elkerülhetetlen, ám amennyiben az AMD valamilyen problémába ütközik mindkét bérgyártó HP technológiáján, akkor az NVIDIA hasznot húzhat a 28 nm-es LP gyártósorokból. Persze problémamentes átállás esetén az AMD kerül komoly előnybe, így a mobil piacot szó szerint kisajátíthatják.
