Kisebb titkot rejt a Kabini és Temash rendszerchip

Pár nappal korábban mutatkoztak be a Kabini és Temash kódnevű megoldások, melyek gyakorlatilag ugyanarra a rendszerchipre épülnek. Ennek a felépítését több oldalon részleteztük az alábbi cikkben, de van egy apróbb titok, amiről az AMD nem beszélt, ugyanakkor a szoftverfejlesztőknek kiküldött termékek mellett nehéz titokban tartani az apróbb részleteket, főleg a hivatalos bemutató után.

A Kabini és Temash esetében eleve furcsa volt, hogy az integrált grafikus vezérlő négy darab ACE egységet kapott, vagyis kétszer többet, mint a VGA-kra szánt GCN architektúrára épülő dedikált grafikus processzorok. Kiderült azonban, hogy ezek már fejlettebb motorok, illetve konkrétan ezeket építette a cég a Microsoft Xbox One és a Sony PlayStation 4 APU-jába. A felépítés szempontjából négy darab ACE egység jelent négy futószalagot, melyek egyenként nyolc darab bekötött szimultán munkafolyamatot kezelnek. Ezzel a modellel az általános és a grafikai feladatok közötti kontextusváltás rendkívül gyors lehet, illetve a feladatokhoz kapcsolódó utasításfolyamok jól priorizálhatók az ACE egységek soron kívüli feldolgozást engedő out of order logikájával. Ezek az extrák az OpenCL-en belül egy AMD által írt kiterjesztésben már kihasználhatók.

A koncepció lényege egyébként az integrált grafikus vezérlő lehető legjobb kihasználása. A működési elv gyakorlatilag megegyezik az NVIDIA GK110-es lapkájában bevetett Hyper-Q technológiával, vagyis szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a rendszer bármelyik processzormagja képes legyen munkafolyamatot indítani az IGP-n. Ebből a lapka nagyon sokat profitálhat, mivel a korábbi fejlesztések mellett csak egyetlen munkafolyamat lehetett aktív egyidőben, ami a hardver erőforrásinak rossz kihasználásához is vezethetett.

Nagyon érdekes a fentiek fényében a Kabini és a Temash. Olyan extrém tudást zsúfolt bele az AMD, amit eddig csak a csúcskategóriában láthattunk. A logika azt diktálja, hogy a cégnek ezzel terve van, csak az a kérdés, hogy mi. A legjobb magyarázat a Kyoto kódnevű fejlesztés, mely tulajdonképpen az ominózus lapka szerverekbe szánt verziója lesz. Itt a felújított ACE egységekből nyert extra funkciók nagyon jól kihasználhatók. Persze a végfelhasználói és a beágyazott piacra szánt verziók esetében sem kizárt, hogy a fejlesztők hasznát veszik az újításnak.

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés