Egyre több információ derül ki az NVIDIA Maxwell architektúrájáról. A friss adatok alapján nem biztos, hogy az első terméket megkapják a dobozos piacra szánt kártyák, így az év első negyedévében érkező olcsóbb GeForce nagyobb eséllyel épül egy meglévő, Kepler architektúrára épülő GPU-ra, nevezetesen a GK106-os lapkára. A GM107 azonban tényleg létezik, és van esély rá, hogy az OEM-ek még az év első felében bevessék. Megtudtuk, hogy az NVIDIA már számos fejlesztői platformot szállított le, melyek elsődlegesen a CUDA támogatására vannak kigyúrva. Ezzel kapcsolatban az új architektúra megkapta a Compute Capability 5.0-s jelzőt, ami jelzi a korábbi Kepler architektúrához képest a tudásbeli előrelépést. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy a Compute Capability 4.0 mint opció kimaradt, hiszen a Kepler számozása 3.0 (GK107, GK106, GK104), 3.2 (GK208) és 3.5 (GK110). A fejlesztői környezethez mellékelt dokumentáció szerint az NVIDIA az 5.0-s számmal csak ki szerette volna hangsúlyozni a tudásbeli különbségeket. Ez logikus magyarázat, bár túl sok jelentősége a számozásnak amúgy sincs.
Hirdetés
Szintén megtudtuk, hogy a Maxwell az NVIDIA első architektúrája, amit alapjaiban az ultramobil piacra terveztek. A félreértések elkerülése érdekében ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek nagyobb dedikált GPU-k a rendszerre, csupán annyi történt, hogy az energiahatékonyság minden más szempontot felülírt. A hírek szerint ezen a ponton lényeges az előrelépés a Kepler architektúrához képest, azaz a Maxwell GFLOPS/watt mutatója sokat javult. Ezt részben úgy érte el az NVIDIA, hogy a rendelkezésre álló tranzisztorbüdzsét hatékonyabban használják fel, vagyis az egységnyi tranzisztorra levetített teljesítmény is nőtt. Információink szerint ettől a vállalat az architektúra licencelését várja, illetve a HPC szerverek piacán további növekedéssel számolnak, mivel itt igazán számít, hogy a rendszer mennyire működik hatékonyan.
A Maxwell lényeges előrelépés lehet a felhős játékplatformot érintő fejlesztések kapcsán is. Ebben a szegmensben a legnagyobb dilemma az üzemeltetésre való felkészülés. Ha egy hardver hatékonyabban működik, mint a konkurens megoldások, akkor az összességében olcsóbb üzemeltetést eredményez a megadott teljesítményszinten belül. Ennek következtében az adott felhős szolgáltatás több profitot termelhet, aminek a nagyobb megrendeléseknél lényeges szerepe van.
A Maxwell egyébként mindenképp a 20 nm-es node-on fog lényeges figyelmet kapni. A 28 nm-es eljárásra állítólag csak egy lapka készül el. Ez önmagában egy jó döntés, hiszen így ki lehet próbálni az architektúrát egy ismert gyártástechnológián, ami értékes tapasztalatként szolgálhat. A Maxwell mély integrációt megcélzó képességeit szintén a 20 nm-es node-on láthatjuk meg először, erre leginkább 2015-ben kerülhet sor.
