Napjaink legfelkapottabb témája a rendszerszintű integráció, hiszen a termékek méretének és fogyasztásának csökkentése alapvető szemponttá vált a PC-s piacon. Az Intel az Atom processzorokkal már rálépett erre az útra, de a következő évben az integráció egy új fokra emelkedik, hiszen a Santa Clara-i óriás és az AMD két-két lapkával próbálja majd fellendíteni a piacot. Az IGP-vel rendelkező processzorokat APU-nak, azaz Accelerated Processing Unitnak szokás nevezni, bár az Intel inkább a HPU (Heterogeneous Processing Unit) rövidítést szereti. A lényegen persze ez mit sem változtat, hiszen folyamatosan jönnek az elemzések az IGP-s rendszerek térnyeréséről a diszkrét grafikus megoldások kárára.
Az iSuppli is elemezte a helyzetet, és arra a következtetésre jutottak, hogy a 2014-ben leszállított notebookok 82,9%-a IGP-vel rendelkező processzorra fog épülni, ami jelentős növekedés a 2010-re becsült 39%-os értékhez képest. A piackutató cég véleménye szerint a rendszerszintű integráció kisebb és nem mellékesen hosszabb üzemidővel rendelkező masinákat fog eredményezni. A mobil piacon az ultrahordozható – közismertebb néven ultravékony – megoldások terjedése lesz kiemelkedő, így 2014-re a manapság tapasztalt eladások gyakorlatilag megduplázódhatnak.
A diszkrét grafikus processzorok piaca csökkenni fog. Az iSuppli elemzése szerint 2009-ben 73 millió termék kelt el, ám 2014-ben ez az érték 62 millió körül lehet. Az éves visszaesés várhatóan nem lesz teljesen arányos, mivel nehéz megjósolni, hogy a piac hogyan reagál azokra a processzorokra, melyek IGP-je eléri a belépőszintű GPU-k teljesítményét, továbbá rendkívül sok fog múlni e termékek pozicionálásán. Persze a 2009-es adat is problémásnak nevezhető a gazdasági válság szempontjából, azaz az egészséges piaci körülményekhez igazított visszaesés még nagyobb lehet.
A diszkrét GPU-k piacát vizsgáló Mercury Research adatai szerint az év második negyedévében a mobil gépekbe szánt MXM modulok rekordot döntöttek, hiszen 19,4 millió terméket sikerült leszállítani, ami szekvenciálisan 6%-os, míg éves szinten 105,2%-os növekedésnek mondható. Az asztali PC-kbe szánt VGA-k esetében 15,5 millió termék kelt el, ami 12,6%-os visszaesés 2009 második negyedévéhez viszonyítva. A piac tehát láthatóan a mobil megoldások felé tolódik el, így az előző bekezdésben tárgyalt értékek még hízelgőek is lehetnek a grafikus kártyákat gyártó cégek számára. Az integrált grafikus megoldások egyébként már most is virágkorukat élik, mivel a második negyedévben megközelítőleg 87,5 millió IGP-vel szerelt PC talált gazdára, ami jelentősen több a 34,9 milliós GPU eladásokhoz képest.
A piackutatások láttán nem is meglepő, hogy napról-napra felmerül az NVIDIA helyzete, és az esetleges x86-os processzor fejlesztésének lehetősége. A legújabb pletykák szerint a vállalat a Transmeta, úgynevezett code-morphing technológiáját szeretné használni, amivel lehetővé válna a PC-s utasításkészlet támogatása. A gondok a sebességnél kezdődnek, hiszen az emuláció komoly erőforrásigénnyel rendelkezik, ami bizonyos szempontból értelmetlenné teszi az egész elgondolást. Persze a pletykákra nem érdemes alapozni, sőt a napokban maga Jen-Hsun Huang nyilatkozta, hogy az NVIDIA részt vesz a rendszerszintű integráció forradalmában az ARM architektúráira alapozó Tegra chipekkel. A vállalat elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az ARM napjaink legjobban növekvő processzorarchitektúrája, és a Google Android támogatását élvezi, ami napjaink legjobban terjedő operációs rendszere.
Az előbbi nyilatkozat persze nem jelenti azt, hogy az NVIDIA elvetné a code-morphing technológia alkalmazását, hiszen ezzel kapcsolatban nem jelent meg hivatalos cáfolat. Ennek megfelelően egy későbbi Tegra generációban akár fel is tűnhet az x86-ra írt szoftverek futtatásának lehetősége. Jogi akadályokat az Intel gördítheti a zöldek elé, bár a Transmeta már készített ilyen processzort, és azt nem támadta meg a Santa Clara-i óriáscég. Persze nem elhanyagolható tényező, hogy az NVIDIA – a zárt technológiáival – sokkal nagyobb veszélyt jelenthet.
