Bár a főbb részvényesek még nem is szentesítették az AMD és az ATI vezetése által tegnapelőtt nyilvánosságra hozott egyesülési szándékot, a bejelentés óta internetszerte terjednek a spekulációkon és különböző analíziseken alapuló, gyakran tényként kezelt pletykák a többi érintett piaci szereplő – így köztük elsősorban az Intel és az NVIDIA – reakcióját, tervezett stratégiáját illetően. Az egyik ilyen pletyka – miszerint az Intel azonnali hatállyal megvonna bizonyos licenceket az ATI-tól (pontosabban most már az AMD-től) – egy június 24-én kelt, mindössze kétmondatos „hírből” indult útjára, mely a brit The Inquirer bulvárlap hasábjain látott napvilágot.
Több internetes portál ezek után tényként közölte, hogy az Intel az egyesülést követően gyakorlatilag azonnal megvonja a GTL+, illetve AGTL+ processzorbuszok licencét lapkakészleteket is gyártó riválisától, így belátható időn belül megszűnhet az Intel processzorokkal kompatibilis RS400, RD400 és RC410 lapkakészletek gyártása, valamint idő előtt leáll a még meg sem jelent RS600, RD600 és RC610 chipsetek előállítása. Az ATI részéről Phil Eisler alelnök ma egy interjú keretén belül határozottan cáfolta ezeket a pletykákat, kiemelvén, hogy az inteles ATI lapkakészletek előállítása egész biztosan nem fejeződik be a közeli jövőben. Az Intel egyik általunk megkérdezett szóvivője mindemellett már valamivel óvatosabban fogalmazott: eszerint a világelső processzorgyártónál egyelőre vizsgálják az ATI-AMD üzlet lehetséges következményeit, ám addig is minden marad a régiben, azaz az ATI továbbra is rendelkezik az Intel processzoraihoz készülő lapkakészletek előállításához szükséges összes licenccel. Nem kizárt mindazonáltal – bár erről egyelőre semmiféle konkrét utalás nem hangzott el a felek részéről –, hogy az év végén lejáró licencet nem újítja meg az Intel, ez esetben a nagyobb alternatív gyártók közül januártól egyedül az NVIDIA-nak lenne joga olyan lapkakészleteket piacra dobni, melyek Intel CPU-kat kezelnek.
Minderről a bejelentést követő második napon korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, annál is inkább, mivel a részvényesek vétója akár meg is akadályozhatja az egyesülést – még ha ez mégoly valószínűtlen is –, valamint – ahogy arról testvérlapunk, az IT.news ma beszámolt – az sem zárható ki, hogy az Intel ellenséges szándékú felvásárlási ajánlatot tesz a kanadai vállalatra, ezzel próbálván megakadályozni az üzletet – jóllehet ennek valószínűsége még csekélyebb, mint a részvényesi vétóé.
