Perifériák és notebook
Jó régi darab az AOC LM2028 monitorom is. A maga idejében nagyon jónak számított ez az MVA paneles, húszhüvelykes jószág, amire a 2006-os, különösen ajánlott díjjal záruló teszt után esett a választásom. Válaszideje nem éppen játékokhoz való, de el lehet vele lenni – vagy én már megszoktam, ki tudja. Pár éve kapott új hidegkatódos háttérvilágítást, de kalibrálás után még most is nagyszerűek a színárnyalatai. Filmnézésre nem használom, arra van tévém. Egyelőre az 1600x1200 pixeles felbontással is elvagyok, bár nagy esélyét látom, hogy a közeljövőben valami nagyfelbontású, 24-27 hüvelykes, szélesvásznú moDELL váltja fel a jól szolgáló AOC-t.
Havi szinten, csak a Prohardveren megjelenő anyagokban negyedmillió karaktert gépelek bele, ezért szükségem van egy nagyon jó billentyűzetre. Régóta nézegetem a mechanikus megoldásokat, de hozzám rendszerint csak fekete Cherry MX mikrokapcsolós típusok jutottak el, amit túl keménynek találtam, a gépelők által kedvelt barna kapcsolós sem tetszett igazán, a rémesen csattogó kékről nem is beszélve. Aztán kezem közé került egy vörös kapcsolós Corsair Vengeance K60, és azóta nem eresztem. Számomra tökéletes gépelési komfortot biztosít, már annyira megszoktam, hogy gombjait nem csapom le teljesen, így gyorsan, hangtalanul és mindig azonos nyomáserőt használva gépelek. Ráadásul a klavi szép, mutatós, és egy USB csatlakozója is van, amit rengeteget használok pendrive-okhoz.
Eltartott egy ideig, míg rátaláltam a számomra ideális egérre. Anno évekig Microsoft Intelli Mouse Explorer 4.0-t koptattam, de amikor a harmadik (vagy negyedik?) már fél év után hibásan balklikkelt, akkor elpártoltam a megbízhatóból megbízhatatlanná változott modelltől. Kipróbáltam a Logitech, Razer és több más márka rengeteg gamer és nem gamer egerét, míg végül a Revoltec FightMouse Elite-nél kötöttem ki. Formája nagyon bejön, súlya rendben van (súlyozható egyébként, de sosem használtam ezt a részét), kerámia talpai pedig fantasztikusak. A CM Storm HS-M Bette Pad SSK teflonbevonatú egérpadon használom. Két év alatt sem az egéren, sem az alátéten nem látni kopás nyomát, csak az utóbbi sarkát dörgöltem ki egy kicsit a billentyűzettel.
Hang és zene kapcsán az utóbbi években kicsit alábbadtam az igényekből. Érzem, hogy az alaplap integrált hangkeltője szerényebben szól, mint a korábbi Audigy hangkártyám, de annak eltört a kimeneti jack csatlakozója, és az évek során a normális drivertámogatás is megszűnt hozzá. Így aztán ideiglenesen maradt az alaplapi, és ez az állapot tart máig is. Talán majd egyszer az optikai kimenetre támaszkodva bővítek, de egyelőre nem érzem ennek igényét. Hangszóróként egy Edifier R1600 T Plus sztereó párt használok, ami bőven elég a 18 négyzetméteres „irodába”, és mellett van egy nagyszerű és kényelmes Sennheiser HD 555-ös fejhallgatóm, illetve utazáshoz egy Sennheiser CX300 agybadugósom.
Apropó utazás. Ha úton vagyok – például a tesztlaborba vagy sajtóeseményre – akkor egy ThinkPad X60-as notebookot használok. Közel három évesen, használtan, de újszerű állapotban jutottam hozzá a gyári árának harmadáért – azóta már egy közepes tablet árán mérik az ilyen gépeket. Menet közben jegyzeteléshez, cikkíráshoz, internetezéshez bőven elég a benne lévő Core 2 Duo hardver, ha kell, képet is lehet szerkeszteni vele, bár a 12 hüvelykes, 1024x768 pixeles, ma már elég sötétecske kijelző nem túl jó partner ebben. Ellenben billentyűzete kiváló, az SSD révén fürge is és nem vinne anyagi csődbe, ha leejteném vagy elhagynám valahol (utóbbira Tajvanon volt is példa). Most, életének nyolcadik évében már meglehetősen leharcolt, de van belőle itthon még egy alig használt tartalék.
rudi
