Kormány és pedál

Nagyjából három évvel ezelőtt találkoztunk először a SimHouse csapatával és autószimulátorukkal, később az Oculus Rift megismerésében is a segítségünkre voltak. A csapat hosszú évek óta foglalkozik közös szenvedélyükkel, az autószimulátorokkal a lehető legmagasabb szinten. Évek óta már nem csak saját szórakoztatásukra készítenek ilyen gépeket, hanem rendezvényeken jelennek meg velük, sőt rendelésre is építenek.

Tavaly év végén komoly mérföldkőhöz értek, hosszas előkészítő munka után elkészült legújabb gépük, az S1M One. Szinte még meg sem száradt a festék a prototípuson, máris élesben kipróbálhatta a nagyközönség 2015 őszén PlayIT-Veletech rendezvényünkön. Mi nemrégiben, a fejlesztők bázisán, nyugodtabb körülmények között ismerkedtünk meg alaposabban ezzel a különleges szerkezettel.

Miért olyan érdekes a S1M One? Azért, mert ez a gép megtestesíti a SimHouse minden tudását és a legújabb fejlesztéseket. Most alakultak úgy a körülmények, hogy minden korábbi elképzelést meg tudtak valósítani kompromisszumok nélkül: beérett a több éves fejlesztés során összeszedett tapasztalat, emellett az időbeli és anyagi erőforrások is végre maradéktalanul összeálltak. Időrendben utolsónak lett készen a legérdekesebb irányítószerv, a kormány.

A berendezés a nyílt OpenSimWheel projekt alapján épült, ami egy közvetlen meghajtású, tehát áttétel nélküli ipari motort illeszt be a számítógépes szimulátorok világába. A felhasznált Mige 130ST-M10010 motor laikusok számára is mellbevágó paramétere 11,5 kilogrammos súlya. Egy kilowattos maximális teljesítménye sem akármi, 20 Nm-es csúcs forgatónyomatékával a legdurvább, szervorásegítés nélküli versenyautók kormányrendszerének bika erejét is könnyedén szimulálni tudja. Mindeközben percenként 1000 fordulat a csúcssebessége, így nem csak erős, hanem félelmetesen gyors is.

Ez persze magában csak a motor, amihez kell áramellátás és teljes vezérlés is. Erre egy külön, 600 wattos tápot és 14 bites, nagy dinamikatartományú szervovezérlőt építettek. A karlecsavaró bestia a széria szimulátorkormányoknál el sem képzelhető pontosságra tett szert, Attila, a szimulátor vezetőtervezőjének szavaival élve kifinomultan brutális a szerkezet. A motorra a versenysportból ismerős, vaskos gyorszárral került rá a nagyszerű MomoMontecarlo kormány, de bármilyen más modell is felszerelhető.

Mögé szénszálas műanyag vázra jó néhány, versenyzés közben hasznos gombot és kapcsolót telepítettek, és ebből az anyagból készültek a mágneses érzékelős váltófülek is. A hozzájuk tartozó elektronikát 3D nyomtatóval gyártott, egyedi burkolat rejti. A spirálos adatkábellel együtt az egész szerelvény úgy néz ki, mintha egyenesen valami agyontuningolt utcai járgányból vagy versenyautóból emelték volna át.

A S1M One legdurvábban túlméretezett része mégsem a kormány, hanem a pedálsor – az utóbbi években hatalmasat változott. Már 2013-ban is elég robusztus volt, csak néhány alkatrész maradt benne az eredeti Logitech G27-ből, ám a legújabb modellben utolsó csavarjáig egyedi, vaskos rozsdamentes acéllemezekből, minőségi golyóscsapágyakkal megépített, több mint 15 kilogrammos szörnyeteget taposhatunk. Fékpedálja mögött 200 kilogrammig állítható load cella dolgozik, ez bőségesen elegendő a Formula 1-es autók betonkemény fékjének szimulálásához is. Természetesen beépítési szöge és helyzete állítható.

Váz, ülés és hardver

Nem is gondolná az ember, hogy egy szimulátorváznak mennyi különböző igénynek, elvárásnak kell megfelelnie. Fontos, hogy stabil alapot adjon az egyes alkatrészeknek, és azokból lehetőleg minél többfélével kompatibilisnek kell lennie. Legalább ennyire lényeges a testre szabhatóság, de a kompaktság, szállíthatóság is érdekes kérdés. Az S1M One esetében egy masszív, hajlított csövekből és acél taposólemezekből álló megoldás készült el, ami 160x80 centiméteres alapterületűre összecsukható, és a rászerelt kerekek segítségével könnyen szállítható.

Feltéve, hogy nem túl nagy megjelenítőket tesznek rá. Autós szimulátorra ugye három kijelző illik, hogy mindenféle oldalra néző gombok nyomogatása nélkül is lássuk a versenytársakat magunk körül. A SimHouse-nál a negyven hüvelykes, Full HD felbontású modelleket találták a legmegfelelőbbnek, mert ezekkel kiválóan lefedhető a pilóta látótere. Persze kérésre egyetlen 4K-s monitorral vagy bármilyen más, akár hajlított tévéket használó konfigurációval felszerelik a gépet, de minden, beépítésre szánt képernyőnél vizsgálják a késleltetést (input lag), és csak olyat használnak fel, aminél a szimulátorozáshoz megfelelően kis értéket mérnek.

Korábbi modelleknél láthattunk egy olyan megoldást is, amivel a váz hátsó széle oldalra tudott farolni. Az új változatból ezt az elemet kihagyták, mert nem adott használható visszajelzést az útról és az autó viselkedéséről: az oldalanként 12 centiméteres elmozdulás, amit el tudtak érni, nem elég ahhoz, hogy a hátsó rész kitörését hitelesen szimulálja, messze az alul- vagy túlkormányozottság határa alatt van. Most először került viszont biztonsági öv a vázra, ami még közelebb hozza a valódi versenyautós érzést azáltal, hogy nem hagyja elmozdulni a sofőrt az ülésben, ezzel jelentősen felerősíti a mozgás által okozott erőhatásokat.

Egyenesen a versenysportból jött az S1M One ülése, ami egy nagyobb méretű Racetech kagylóülés. Kérésre viszont más, lényegesen olcsóbb ülések is ráilleszthetőek a csuklókarra, ami a pilóta súlyát viseli. Az ülésmozgatás technikáját az elsők között dolgozták ki a SimHouse-nál: két lineáris aktuátort használnak a mozgatására, melyek maximális sebessége 400 mm másodpercenként, vagyis a kormány motorjához hasonlóan nagyon gyors eszközről van szó, ami természetesen precíz vezérlést kapott.

Bár szériaalkatrészekből épül fel, nem éppen hétköznapi a az S1M One meghajtására szolgáló PC sem. A központi processzor kompakt vízhűtést kap, a kipróbált példányban egy Core i7-5820K processzor volt 16 GB DDR4 memória, SSD és egy ezerwattos táp társaságában. A grafikáért egyetlen GeForce GTX 980 Ti felelt, de kérhető SLI-s felállás is. A számítógép egyetlen fix eleme egyébként a ház. Azért választották a Cooler Master HAF XB-t, mert kétszintes kialakítása révén marad benne hely a kormány tápjának és vezérlőelektronikájának, és ezzel megtöltve is megfelelő hűtést lehet kialakítani az alkatrészeknek. Nem mellesleg pedig szépen elfér a középső monitor mögött, ahonnan egy nagyobb torony már kilógna.

Hosszas próbálgatás és tesztelés után arra jutottak a SimHouse-nál, hogy jelenleg a középső kijelző alá szerelhető hangprojektorral vagy fejhallgatóval tudják legpraktikusabban megoldani a hangzást. Ez elsősorban rendezvényeken, bemutatókon fontos szempont, mert ilyen helyeken körülményes 5.1-es rendszert kiépíteni. Aki viszont fix helyre szánja saját gépét, annak a több hangszóróból álló megoldást javasolják, mert azzal jön ki legjobban a körülöttünk mozgó további versenyautók hangja.

Próba

Meg kell hagyni, látványnak sem utolsó a SimHouse S1M One. A fehér váz nagyszerűen kiegyensúlyozza a jobbára fekete komponenseket, az egészet pedig felpezsdíti a biztonsági öv és az ülésmozgatók vörös színe. Egy ötletes megoldásnak köszönhetően nagyon könnyű beszállni a szimulátorba: egy bicikliről kölcsönvett fékkar meghúzása után állítható az ülés távolsága a kormánytól, ami akkor nagyon fontos, ha különböző termetű pilóták váltják egymást például egy rendezvényen. Aki otthon vagy tréningközpontban egyedül akarja használni, kicsit több csavarozással minden komponens pozícióját milliméterre és fokra a saját méretéhez és ízléséhez szabhatja.

Balra, a fehér vázon látható beszállást segítő fékkar

Első blikkre viccesnek tűnhet a feszesre húzható biztonsági öv egy szimulátorban, de a testet szinte magába szívó, profi üléssel együtt hihetetlen, milyen extra atmoszférát ad a dolognak, még egy lépéssel közelebb visz a valósághoz. Több, szimulátorok terén tapasztalt, valódi autóversenyző is próbálta már az új masinát, őket is meglepte, hogy sisakban, komplett versenyfelszerelésben mennyire meg tudja közelíteni a valódi autó érzését. Mondjuk mi még gokartnál nagyobb autót nem vezettünk sisakban, így kipróbálásnál maradt az utcai ruházat. A szimulátor nyújtotta élmény leginkább talán úgy érzékeltethető, ha megosztjuk saját benyomásainkat, épp ahogy azok értek minket.

Az első komolyabb féktávnál úgy szakadt rám a virtuális BMW túrautó, hogy csak remélni tudtam, a bennem lévő kisgyerek sikítása nem hallatszott ki. Az érzés szinte leírhatatlan. Amikor már láttam, hogy túl gyorsan jön szembe a kanyar, befeszültem a közepesre állítva is edzőtermi lábtoló gép szintjén dolgozó fékpedál és a hátulról érkező kagylóülés közé. A vörös szíjaknak „köszönhetően” oldalra sem tudtam menekülni szorult helyzetemből. Aztán bamm, odacsapott a kormány, amikor megérkeztem a falba. Még jó, hogy annak is visszavettek az erejéből. Na, a következő kanyarban már akkor fékezni kezdtem, amikor még csak a térképen látszott.

Eleinte úgy féltem az autóban, mint múltkor a szűk kis Cessna kabinjában. Minden hibát azonnal – sőt egy kicsit még annál is korábban – bosszult meg az erő-visszacsatoló és rázó rendszer. A régi sakkedzések emlékei tolultak elő tudatomból, amikor a mester már a katasztrófa beütése előtt szólt, hogy kész, vége innen már öt lépésben matt. Szóval a becsapódások, piruettek előtti pillanatokban már csak utas voltam, beavatkozási lehetőség nélkül.

Aztán Attila kalauzolásával (úgy-ahogy) megtaláltam a helyes sebességeket és fokozatokat, és ekkor egy új szintű szórakozás kezdődött. Frenetikus élmény volt teljes gázzal átrongyolni olyan kanyarokon, amiket a valóságban, sokkal szerényebb menetteljesítményű autókkal szerzett tapasztalataim alapján lehetetlen volt ilyen tempóban bevenni. Mindeközben csak itt-ott éreztem, hogy nem valódi autóban ülök, hanem egy szimulátorban. Dolgozni, küzdeni kellett a kormánnyal, pedálokkal, az ülés visszajelzései is nagyszerűek, kiváló kiegészítője a kormányon érkező erőhatásoknak. Az élmény intenzív, épp úgy bele lehet fáradni testileg és szellemileg, mint egy komolyabb autózásba.

Mire használható?

Most akkor le lehet ülni, tessék megkapaszkodni, opcionálisan egy pohár vizet is bekészíteni, jön a vételár! Az S1M One alap változata Core i5-ös konfigurációval, a speciális kormánnyal, pedállal, alap kijelzővel és hangrendszerrel nettó 15 000 euróról indul, ez a hazai áfával közel hatmillió forintot tesz ki. Ez bizony egy olyan összeg, amit az átlag magyar valódi autóra sem szokott kiadni, de hát az S1M One nem is egy átlagos dolog. A hétköznapi ember rendezvényeken találkozhat vele, ahol komoly tömeget tud odacsábítani mondjuk egy kiállítási standra, és jó dolog, hogy ott bárki ingyen kipróbálhatja.

Két S1M One a Slovakiaringen, a WTCC futamán

Mivel nagyon hitelesen imitálja a valódi autó viselkedését, segítségével be lehet gyakorolni a határszituációkat, vészhelyzetekre reagálást, amit valódi autóval meglehetősen költséges és legalább ennyire veszélyes akár csak egyszer-egyszer kipróbálni is. A SimHouse SH1 szimulátora megkapta a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyét, így hivatalos GKI oktatóeszközként használható.Begyakorolhatóak vele az autóvezetés alapmozdulatai, de akár a hosszú járművekkel, vontatmánnyal manőverezés vagy a vészfékezés is, továbbá kipróbálható, hogyan viselkedik a jármű alul- és túlkormányozottságnál, eltérő útviszonyok mellett.

GKI oktatásra hitelesített SimHouse SH1

A következő szintet az autóversenyzők képzése jelenti. A helyes kanyarodási, korrigálási vagy driftelési technika alapjait sokkal olcsóbban és biztonságosabban el lehet sajátítani egy ennyire jó szimulátorban, mint a valóságban. Aztán amikor az ember már tudja az alapokat és mehet élesben, akkor kisebb lesz a valószínűsége, hogy az első fél órában lenullázza a technikát olyan költségeket teremtve, amelyek meghaladják a szimulátor árát.

Alessandro Mariani a gyári Honda WTCC csapat vezetője - Hungaroring - fotó: Hárfa Zsolt

Komoly pénzek és idő spórolható meg azzal is, ha a pilóta úgy érkezik egy számára új, ismeretlen versenypályára, hogy azon már sok-sok kört megtett virtuálisan, és ehhez nem feltétlenül kell megvenni a szimulátort, bérelni is lehet. Több hazai autóverseny-istálló visszatérő vendég a SimHouse bázisán, láthattuk a gépüket a magyar Formula 1 közvetítés pályabejáró betétjében is, ahol Michelisz Norbi kalauzolta körbe a nézőket virtuálisan az aszfaltcsíkon.

Balra Tiago Monteiro, jobbra Michelisz Norbi

Az utóbbi években szoros kapcsolatot építettek ki a FIA WTCC, vagyis túraautó-világbajnokság sorozatában induló, gyári Honda csapattal. Az idei WTCC szezonban két S1M One gépükkel ott lesznek minden európai WTCC futamon a Honda csapat hivatalos partnereként. A látogatók a Fan Village részen, egy külön sátorban próbálhatják ki virtuálisan a Honda Civic versenyautó vezetését, ráadásul nem tét nélkül, mert a legjobb szimulátoros időt futó látogatót körbeviszik a pályán egy Honda versenyautóval. A nézők mellett maguk a pilóták és a versenyistállók tagjai is gyakori vendégek a szimulátoros sátorban. Legutóbb például a Hondánál versenyző Michelisz Norbi és Tiago Monteiro töltött náluk több órát, a legendás Nordschleife pályát gyakorolták, amin május végén versenyeznek majd.

Jelenleg a SilverKartnál állomásoznak a SimHouse gépei

Az élmény annyira meggyőző, hogy van, aki nem bízta a véletlenre a következő lehetőséget a gyakorlásra: a WTCC 2012 bajnoka, Rob Huff – aki jelenleg Michelisz Norbi csapattársa a Hondánál – rendelt egy S1M One-t, amit néhány hete szállítottak le, és további érdeklődők is vannak a versenysportból. Aki személyesen szeretné kipróbálni a SimHouse szimulátorait, Budapesten, a SilverKart gokartpályán teheti ezt meg. Ha éppen nincsenek rendezvényen, itt állomásozik négy szimulátoruk hálózatba kötve, így akár egymás ellen is meg lehet mérkőzni valamelyik híres aszfaltcsík virtuális másán.

rudi