Vélemény: plazmatévék vesszőfutása 1.

Amennyiben megvalósulna az a kifejezetten reálisnak tűnő forgatókönyv, hogy egy földönkívüli landolás után azon nyomban a PROHARDVER!-t kezdené el olvasgatni, akkor a hozzászólások alapján könnyedén szűrhetné le azt, hogy a piaci részesedést tekintve a plazma és LCD képalkotási eljárás nagyjából fej-fej mellett áll. Ehhez képest a keserű (vagy édes, attól függ, honnan nézzük) valóság az, hogy mostanra minden egyes eladott plazmatévére húsz darab LCD jut. És ez az arány a jövőben még inkább eltolódik majd, hiszen a Panasonic, mint a plazmatechnológia legnagyobb támogatója, a pletykákat megerősítve hivatalosan is bejelentette, hogy felhagy az ilyen típusú televíziók fejlesztésével és gyártásával.

Számos oka van annak, hogy mára az LCD annak ellenére tudta kifilézni a rivális eljárást, hogy a plazmáknak a világon mindenfelé rengeteg rajongója akad, és a nyomtatott és internetes szakmai magazinok jó része mindig is kiállt a technológia mellett.

Gazdasági tények, fogyatkozó gyártók

A kétezres évek elején-közepén az előállítási költségek 42-47 hüvelykes képátlóig az LCD technológiának kedveztek, ennél nagyobb méretben viszont már jobban megérte plazmákat gyártani. Viszont akkoriban a nagy készülékek még drágábbak voltak, mint manapság, így jóval nagyobb kereslet mutatkozott a kisebb modellek iránt.

Ennek következtében – bár eleinte minden nagy piaci résztvevő kínálatában megtalálhatóak voltak a plazma modellek – az évek során egyre többen szabadultak meg ettől az üzletágtól és tették le voksukat kizárólag az LCD mellett. Így például a Sony, a JVC, a Thomson és a Toshiba mellett a technológia ősatyjának számító Philips is ezt az utat járta. A Pioneer pedig, mint a plazmák másik kivont kardú védelmezője, a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva bedobta a törölközőt, és bombajó Kuro tévék ide vagy oda, kivonult az egész iparágból. Ez pedig egyrészt azzal járt, hogy csökkent a plazma panelek iránti igény, magyarul a kívánatosnál kevesebbet kellett gyártani, ami nem tette lehetővé az árak megfelelő ütemű csökkentését. Másrészt azt eredményezte, hogy a boltokban jelentősen megcsappant a plazma készülékek száma, hiszen mindössze három gyártó maradt talpon, a Panasonic, az LG és a Samsung. Utóbbi két cég ráadásul soha nem csinált titkot abból, hogy a plazmák csupán kiegészítő szerepet játszanak életükben a fősodornak tekinthető LCD készülékek mellett.

Ez sok vásárló számára azt jelentette, hogy a plazmatechnológia kezd eltűnni, mégpedig azért, mert ezek a televíziók elavultak, rosszabbak. Ráadásul erre sokszor a nem eléggé szakképzett vagy ilyen-olyan módon befolyásolt eladók is rátettek egy lapáttal, akiknek egy része a pletykák szerint előszeretettel sulykolta Magyarországon is a vásárlók fülébe ezt a téves nézetet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!