Külső

Nemrég járt nálunk a HTPC-nek nagyszerű, de elég drága Acer iDea 511. Utána találkoztunk a kisebb, olcsóbb, de kevésbé okos Asus P20 mini-PC-vel, amely még mindig elég ügyes volt akár multimédiás szórakoztatóközpontnak is, de árával még mindig nem voltunk maradéktalanul megelégedve. Mai tesztalanyunk, az MSI Titan 700 aprósága – most tessék megkapaszkodni – feleannyiba kerül, mint az Asus P20, tehát valamivel kevesebb mint 70 000 forintért megkapható. Hogy csinálta ezt az MSI? Mi a kis titán trükkje?

Több is van neki. Az első az Asushoz képest szerényebb külső formaterv. A kisméretű rendszerek világában jártasak azonnal kiáltják is: Mini-ITX! És igazuk van; az MSI Titan 700 egy teljesen szabványos Mini-ITX házban lakik, amilyenből rengeteget gyártanak – legfeljebb nem ezzel az előlappal –, így sokkal olcsóbb tud lenni, mint egy egyedi, konkrét kisgéphez vagy HTPC-hez tervezett burok. Az elsősorban munkára, iparba szánt házikó festése nem trendi, csili-vili, viszont meglehetősen masszív fémből készült. Oldalán nagyobb, tetején kisebb szellőzőrács van.

A tükrös, műanyag előlapra két ajtócska, két LED és egy fémnek látszó, de tapintásra inkább műanyagnak érződő gomb jutott. A fölső fedél mögött hagyományos, tálcás notebookos meghajtó rejtőzik, amely ismét pár ezressel olcsóbb a látványosabb, tálca nélküli (slot-in) változatoknál. Az alsó ajtó mögé két USB és két hangcsatlakozó bújt, FireWire-t vagy esetleg kártyaolvasót hiába kerestünk.

Hátulról látszik a legjobban, hogy a házikó szabványos kialakítású, mert itteni panelje pontosan ugyanolyan, mint amilyet bármilyen alaplapnál megszokhattunk. Van rajta egeres és billentyűzetes PS/2 aljzat, egy D-Sub és egy S-Video kimenet a képnek, Ethernet és két USB csatlakozó, valamint két régi stílusú soros port és három jack aljzat a hanghoz. Egy kicsivel távolabb, a jobb szélre került a tápadapter csatlakozója.

Alulra semmi érdekeset, csak négy vaskos gumilábat tettek, melyek elnyelik a belül dolgozó alkatrészek keltette rezgéseket, vibrációt.

A mellékelt állvánnyal élére is állíthatjuk a 240 x 185 mm alapterületű masinát. Ezenkívül már csak egy telepítőlemezt, a közepes méretű külső tápot és egy használati útmutatót találtunk a dobozában.

Belső

Jól látszott az útmutatón, hogy ezt a masinát eredetileg barebone, tehát félkészre szerelt formában árusítják, ugyanis részletes leírást találtunk arról, hogyan kell behelyezni a memóriát, merevlemezt és optikai meghajtót. Az idehaza forgalmazott masina viszont már készre szerelve kapható. Belsejéhez – két csavar meglazításával – a felső részen keresztül vezet az út, akárcsak egy átlagos fekvő házba. Az emeleten találjuk a meghajtókat, elöl a notebookos optikait, hátul pedig szintén a hordozható gépekre jellemző, 2,5 colos merevlemezt.

Ahogyan a ház, úgy az alaplap is mini-ITX formátumú. Ahogyan a ház, úgy ez a komponens is tömegesen készül különböző felhasználásra, ezért sokkal olcsóbb lehet, mint egy egyedi megoldás. A ház eleje és az alaplap között látható picike nyomtatott áramkör állítja elő az egyes komponensekhez szükséges feszültségeket abból az áramból, amit a külső táptól kap.

Első látásra passzívnak tűnhet a gépben látható hűtés, de van egy kis ventilátora. Nem szoktuk szeretni az ilyen apróságokat, mert normális légáramlat keltéséhez nagyon kell forogniuk, akkor pedig eléggé zajosak.

Mint a mini-ITX-es alaplapok többségén, az MSI Titan 700-ban találhatón is VIA processzor és VIA chipkészlet dolgozik. Az alábbi képen balra látható a picike processzor, középen a hozzá képest hatalmas, integrált grafikus magos északi híd, mely szintén kap a hűtésből, jobbra pedig a déli híd. Fölöttük látható az egyetlen DDR2 memóriafoglalat és az IDE csatoló. Jobb szélre került egy PCI csatlakozó, amit a Titan 700, házának formája miatt, nem használ ki, pedig egy alacsony Wi-Fi kártyát beletehettek volna. A hátlapi csatlakozók és a chipkészlet között zsúfolódik a hangot, hálózatot és videokimenetet kezelő, valamint a különböző funkciókat monitorozó áramkör.

Mostanában mindenki az Intel Atomjáról beszél, amely kétségkívül sok újdonságot hoz majd, de már az Intelnek is van pár éve hasonló feladatokra befogható, kis méretű és fogyasztású CPU-ja. Hát még a VIA-nak, amely egy ideje már kizárólag csak ilyen processzorokat készít! Tesztgépünkben az Esther kódnevű C7-es család legerősebb tagja dolgozott. Egészen pontosan C7-D-nek hívják a 2 GHz-es apróságot, ugyanis a sima C7-tel ellentétben már megfelel a RoHS előírásoknak. 2006 szeptemberében mutatták be, 90 nm-es csíkszélességgel készül, 128 kB másodszintű gyorsítótára van, rendszerbusza pedig a 200 MHz-es alapórajelet négyszerezi. TDP-ben megadott maximális fogyasztása 20 watt, szóval annyira azért nem kevés. Az Intelnek már több hasonló étvágyú, kétmagos mobil processzora is van. A CN700 északi hídban UniChrome Pro grafikus chip dolgozik, amely hardveresen gyorsítja az MPEG-2 videók lejátszását, de ma már nem számít valami komoly vasnak. Meglehetősen régi darab a VT8237R Plus déli híd, először valamikor 2004 végén találkoztunk vele.

Platform – CPU, RAM, VGA, HDD

Azt már tudjuk, hogy 2 GHz-es VIA C7-D processzor, CN700 északi és VT8237R Plus déli híd van a kevesebb mint 70 000 forintos gépecskében. Ehhez 1024 MB DDR2-533 memória, 120 GB-os Western Digital Scorpio SATA merevlemez, valamint Optiarc AD-7530B super-multi DVD-író tartozik még. Hangrendszere nyolccsatornás VIA Envy24PT, hálózati vezérlője pedig gigabites. Mivel a ház Mini-ITX-kompatibilis, egyszerű volt megalkotni az AMD 690G chipkészletes Titan 690-et, amely tetszőleges AM2 foglalatos processzorokkal működik, és állítólag nyáron érkezik az atomos változat is.