Az X99-es platform

Augusztus végén érkezett meg az Intel legújabb asztali csúcs platformja, mely a már általunk is kipróbált Haswell-E processzorok köré épül. A korábbi X79-LGA2011 kettősének leváltására hivatott megoldás megújult foglalatot és lapkakészletet hozott, melyek az új processzorok, illetve a kor (és a közeljövő) igényéihez lettek szabva.

A Haswell-E által hozott újításokhoz (pl. DDR4) már elengedhetetlen volt egy módosított foglalat, és ezzel együtt a lapkakészlet cseréje is. Előbbi a kissé furcsa, LGA2011-v3 elnevezést kapta, míg az X99 két ugrást sejtet az előd X79-hez képest.

[+]

Ennek ellenére az X99 PCH által nyújtott szolgáltatások inkább hasonlítanak a Z87/Z97 lapkakészletek funkcióihoz. A legnagyobb különbség a SATA portok számában rejlik, ami az X99 esetében összesen 10 darabra rúg. Bár a fenti diagramon nincs feltüntetve, de utóbbiak mellett a SATA Express, illetve az M.2 támogatása is megoldható, bár ezek nem igényelnek különösebb extrát néhány PCI Express sávon, illetve alaplapi UEFI támogatáson felül. A processzor legfeljebb 40 PCIe sávjának kiosztása többféle módon konfigurálható, így bizonyos alaplapok esetében akár az 5 x 8 kiosztás is lehetséges. A CrossFire és az SLI támogatása természetesen most sem maradt ki.

A foglalat ránézésre ugyan nem sokat változott, de a kiosztásokat és kivezetéseket módosította az Intel, amire elsősorban a DDR4-támogatás miatt volt szükség. Ezzel együtt talán célszerű lett volna még további három érintkezőt hozzáadni a 2011 darabhoz, így LGA2011-v3 helyett akár LGA2014 névre is keresztelhették volna a foglalatot.

Az LGA2011-v3 foglalat [+]

Az érintkezők nagy része a négycsatornás memóriavezérlés miatt szükséges, ugyanis minden egyes csatorna kicsivel több mint 100 kivezetést kíván meg. Ezen felül még ott van a 40 PCIe sáv, mely szintén nem kevés, a tortára a habot pedig a QPI linkek teszik fel, bár ahogy említettük, ezek csak többprocesszoros konfiguráció esetében aktívak. Ennek ismeretében nem is csoda, hogy az ilyen foglalattal szerelt alaplapokhoz legalább nyolcrétegű nyák szükséges, ami igencsak megdobja ezen termékek előállítási költségét.

[+]

A processzor felőli érintkezőknél semmi különöset nem figyelhetünk meg. A szokásos SMD szekció középen helyezkedik el, ahogy azt a korábbi Intel megoldásoknál már megszokhattuk.

ASRock Fatal1ty X99M Killer

Az első versenyzőnk az ASRock Fatal1ty X99M Killer nevű üdvöskéje. Az X99 utáni "M" jelölésből talán már sokan kitalálták, hogy ez egy microATX formátumú modell, ami viszonylag ritka ebben a kategóriában. 2010 decemberében az ASRock úgy döntött, újjáéleszti a Fatal1ty márkanevet, melynek első gyermeke a Fatal1ty P67 Professional alaplap volt. A név azóta is jelen van, amit a szóban forgó Fatal1ty X99M Killer Professional alaplap is alátámaszt.

[+]

A kis doboz nem túl sok tartozékot tartalmaz, ugyanis a következő kiegészítők lapulnak az alaplap mellett: rövid használati útmutató, hátlapi takarólemez, egy pár SATA adatkábel, egy darab SLI híd, illetve egy egyedi SATA tápkábel.

[+]

A Fatal1ty X99M Killer fekete színű NYÁK-ra alapoz, míg a slotok piros színt kaptak. A tápellátás hűtéséről két különálló, közepes méretűnek mondható, hőcsővel összekötött borda gondoskodik, míg az X99-es hídon egy kisebb darab kapott helyet.

[+]

A felső bordákat viszonylag egyszerűen, néhány csavar eltávolítása után sikerült leszednünk, ezután jobban szemügyre vehettük az alatta húzódó tápellátást. A rendszer 12 fázissal operál, melyek mindegyike egy Ultra Dual-N MOSFET-ből és egy tekercsből épül fel. Ezen felül három különböző kondenzátor (DIP solid cap, POSCAP és MLCC) gondoskodik a zajszűrésről, mely a gyártó szerint hatékonyabb működést eredményez. Mindehhez nyolctűs csatlakozón keresztül kell eljuttatni a tápegység felől a 12 voltos feszültséget.

[+]

A microATX formátumból adódóan mindössze három, teljes hosszúságú PCI Express slot kapott helyet az alaplapon. Ezek közül a legfelső, illetve a második a 3.0-s szabványnak megfelelő, azaz a processzor vezérlőjéhez csatlakozik; segítségükkel x16-x16 sávkiosztással akár SLI vagy CrossFire kétkártyás VGA-rendszert is kiépíthetünk. A legalsó slot az X99-es hídhoz csatlakozik, és csupán négy 2.0-s sávot tartalmaz. A két felső PCI Express között található az Ultra M.2 slot, megy egyaránt támogatja a PCIe és a korábbi SATA adatsávra épülő SSD-ket is. Előbbi típusúakhoz egyenesen a processzortól érkezik a négy darab 3.0-s sáv, amivel a később megjelenő leggyorsabb megoldások támogatása is biztosított lesz. A foglalat egyaránt képes a 30, 42, 60, 80 és 110 milliméteres kártyák fogadására.

A különféle PCI-ok alatt egy kiegészítő molex tápcsatlakozóval indul a sor, ami egy nagyobb étvágyú, kétkártyás rendszer esetén jöhet kapóra. Ezt öt tűsor követi: egy darab audiocsatlakozó, három pár USB 2.0 és egy PWM-es ventilátorcsatlakozó. Bal oldalon a Purity Sound 2 névre keresztelt alaplapi hangrendszer látható. A rendszer alapvető működéséről a Realtek ALC1150-es kodek gondoskodik, mely 115 dB-es jel/zaj viszonyt kínál. A chip mellé kettő, Texas Instruments NE5532-es műveleti erősítő társul, melyek a differenciál- és a fejhallgató-erősítő szerepét töltik be, utóbbi 600 ohmos termékek kezelésére is képes. Emellett a tervezők megpróbálták minél alaposabban elszeparálni a hangkeltő szekciót az alaplap többi komponenstől, illetve a különféle részegységek alumíniumházat is kaptak az esetleges zaj további csökkentése érdekében.

[+]

Szokás szerint közvetlenül a déli híd mellett helyezkednek el a SATA csatlakozók, melyekből az X99-es lapkakészletnek köszönhetően összesen tíz darab natív áll rendelkezésre. SATA Express ezen a modellen nem kapott helyet. Mellettük/alattuk láthatunk még egy power és egy reset gombot, míg fent a négytűs HDD Saver csatlakozót. Ide a mellékelt SATA tápcsatlakozót lehet bepattintani, amivel az arra kötött, legfeljebb két meghajtó áramellátása szoftveresen szabályozható, azaz lekapcsolható.

[+]

A RAM slotok környékén egy USB 3.0-s tűsoron, a POST CODE kijelzőn, illetve három ventilátorcsatlakozón kívül más említésre méltó nem kapott helyet.

A hátlap egy kombó PS2 billentyűzet/egér aljzattal nyit, ami felett egy pár USB 2.0 helyezkedik el. Mindezt egy egy CMOS reset gomb, egy újabb pár USB 2.0 és egy eSATA port követi. Utánuk két ugyanolyan csatlakozó húzódik, melyekben egy-egy Gigabit Ethernet, illetve 2-2 USB 3.0 található, de míg az elsőt az Intel I218V megoldása hajtja meg, addig utóbbit a Qualcomm Atheros Killer E2200 chipje. A sort a Realtek ALC1150 audiochipjének digitális és analóg csatlakozói zárják.

ASRock Fatal1ty X99M Killer UEFI

Az ASRock Fatal1ty X99M Killer UEFI-je is tartalmazza a tavaly bevezetett újításokat, azaz közvetlen internetkapcsolat segítségével akár egy gombnyomással frissíthetjük, aminek során megkeresi, majd le is tölti a szükséges fájlt a rendszer. Ezenkívül akár hibajelentést is írhatunk, majd elküldhetjük az ASRock ügyfélszolgálatának, amennyiben bármilyen kérdésünk vagy problémánk lenne, illetve a menürendszer Full HD felbontású megjelenítése is támogatott.

Egy gyors tuningkísérlet keretein belül természetesen most is vetettünk egy pillantást az alaplap túlhajtási képességére. Ehhez a korábbi tesztünkben már bevetett Intel Core i7-5960X processzort használtuk. A CPU feszültségének és szorzójának emelésével csupán 4000 MHz-ig jutottunk, ami bizony nem sok. A stabil működéshez itt pontosan 1,3 voltos CPU magfeszültséget kellett beállítanunk. A rendszer magasabb órajelen és/vagy feszültség mellett már instabillá vált.

ASUS Rampage V Extreme

Az ASUS az igazi nagyágyújával, a Rampage V Extreme nevű modellel képviseltette magát jelen tesztünkben. A Rampage IV Extreme egy LGA2011-es alaplap volt, melynek az örökségét magával hozta a legújabb ROG lap.

[+]

A doboz a már ismert, bőrönd kialakítást kapta, melyben két külön szekció van. Az egyikben maga az alaplap, míg a másikban a tartozékok lapulnak, melyek száma most is meglehetősen nagy.

[+]

A leírás, a hátlapi takarólemez és az 5 pár SATA kábel mellé még miénk lehet három SLI és egy CrossFire híd. Ezeken felül kapunk egy X-Socket II nevű hátlapot, amit a mellékelt csavarkulccsal felszerelve könnyebben rögzíthetjük kedvenc folyékony nitrogénes (LN2-) vagy szárazjeges tartályunkat. Az előlapi kapcsolók és LED-ek csatlakoztatását hivatott megkönnyíteni az egy pár Q-Connector kiegészítő, melyek mellé három hődiódában végződő kábel jár, amit a gép tetszőleges pontjaira helyezhetünk el, majd így monitorozhatjuk az egyes hőmérsékleti értékeket.

Mindezeken felül egy 3T3R rendszerű Wi-Fi kiegészítőt is tartalmaz a csomag, ami amellett, hogy kezeli a legújabb IEEE 802.11ac szabványt, legfeljebb 1300 Mbps-os maximális elméleti tempóra képes. További extra az OC Panel, ami több komponensből áll(hat). Az egység kétféle, Normal és Extreme módban használható. Előbbi esetben a gépház egyik 5,25"-os helyére kell beépítenünk a panelt, míg utóbbinál gyakorlatilag külső egységként funkcionál. A vérbeli tuningosok minden bizonnyal inkább az Extreme módot fogják alkalmazni, amivel a legfőbb órajeleket, illetve feszültségeket monitorozhatjuk és módosíthatjuk, mindezt természetesen menet közben.

[+]

Az ASUS ROG alaplapoknál továbbra is a piros-fekete színvilág hódít, és nincs ez másképp a Rampage V Extreme esetében sem. Ennél az alaplapnál négy-négy DDR4 memóriafoglalat kapott helyet, amelyeket színig megtöltve maximum 64 GB memóriából gazdálkodhatunk, melyek maximális órajele a gyártó állítása alapján legfeljebb 3300 MHz lehet.

[+]

Az alaplapon összesen négy kisebb-nagyobb borda látható, melyek közül kettő felel a tápellátás hűtéséért. Ezeket hőcsővel kapcsolta össze az ASUS. Ezen a ponton megjelent a VGA-król már jól ismert DirectCU hűtés, melynek jelen esetben is az a lényege, hogy a hőcső közvetlenül érintkezik a hőleadó felülettel, ami gyorsabb hőátadást eredményez.

[+]

A tápellátás is átesett egy alapos frissítésen, így az új modell esetében már nyolcfázisú Digi+ IV rendszerről beszélhetünk. A MOSFET-ek szerepét PowIRstage elnevezésű alkatrészek vették át, míg a tekercsek helyén mostantól MicroFine komponensek találhatóak. Utóbbiak lényege, hogy a komponensek belsejében található szemcsék kisebbek, méretük egyenletesebb, illetve a köztük található légréteg vékonyabb. Az ASUS elmondása alapján mindennek csupa pozitív hozadéka van a tápellátás teljesítményét tekintve. Az áteresztőképesség magasabb, a hiszterézisveszteség, illetve az egyéb veszteségek mértéke kisebb, míg ennek együtteséből következően a rendszer hőmérséklete alacsonyabb. Végül, de nem utolsósorban a memóriák tápellátásának üzemi frekvenciája akár 1000 kHz-re is emelhető, ami szintén pozitív hatással van a modulokhoz befutó egyenáram minőségére. Az esetlegesen megnövekedett teljesítményigény stabil kiszolgálására a 8 tűs tápcsatlakozó mellé egy további 4 tűs aljzat is felkerült az alaplapra.

Korábban már említettük, hogy a processzor szabványos foglalatához is hozzányúlt az ASUS. Az így megszületett OC Socket egy tucat extra érintkezővel egészíti ki az LGA2011-v3 már amúgy sem kevés réztűjét. Az ASUS legfőbb érvként a nagymértékű tuning során tartható stabilabb feszültséget, illetve a kedvezőbb DDR4 túlhajtást hozza fel; utóbbi konkrétan alacsonyabb feszültség melletti magasabb órajelet takar.

[+]

PCI Express aljzatokból összesen hat darab került fel a NYÁK-ra. Ebből a négy piros kompatibilis a 3.0 szabvánnyal, illetve ezen felül bármelyik képes x16-os módban meghajtani a kártyát. Természetesen ez mindaddig igaz, ameddig nem három vagy négy VGA-t használunk SLI vagy CrossFire konfigurációban, ugyanis három kártyánál már "csak" x16/x8/x8, míg négynél x16/x8/x8/x8 beállítással gazdálkodhatunk. A teljes hosszúságú szürke slot négy sávot kapott, míg a alsó x1-es értelemszerűen egyet. Az aljzatok mellett húzódik a SupremeFX hangkeltő, míg alattuk egy kiegészítő molex tápcsatlakozó látható, ami több grafikus kártya esetében a stabilabb tápellátását segítheti. Tovább haladva két egyforma EEPROM chipet láthatunk, melyek a dual-BIOS funkció szerepét segítik, a sor végén pedig egy USB 3.0-s tűsort láthatunk.

[+]

A PCH mellett összesen 12 darab SATA port került ki az alaplap szélére, melyekből kettő egy ASMedia kontroller által meghajtott páros. Amennyiben a rendelkezésre álló két SATA Express aljzatot is ki szeretnénk aknázni, akkor 2-2 sima SATA portot fel kell áldoznunk, így ezeket leszámítva további 8 darab portból gazdálkodhatunk. Ezek mellett az M.2 aljzat sem maradt le, ahova az ASRock megoldásához hasonlóan négy 3.0 sávot vezetett ki az ASUS. Az ebbe illeszthető, függőlegesen elhelyezhető kártya 60, 80 vagy 110 milliméter lehet. A különféle SATA portok mellett többek között két ventilátorcsatlakozót, két USB 2.0 tűsort és egy, a két UEFI közötti váltásra hivatott nyomógombot találhatunk, illetve a ROG_EXT nevű tűsorra itt csatlakoztathatjuk a már említett OC Panel nevű kiegészítőt.

[+]

Az egyik csoport RAM slot mellett összesen öt darab PWM-es ventilátorcsatlakozót találtunk. A legfelső pontra egy POST CODE kijelző is jutott, ami egyes esetekben szintén igen hasznos lehet. Beljebb haladva egy már szokásosnak nevezhető START/RESET párossal találkozhatunk. Az alatta helyet foglaló DIP kapcsolóval a négy piros PCI Express slotot lehet lekapcsolni, míg a memOK! gomb a félrekonfigurált memóriabeállítások esetében lehet jó segítség. A NYÁK-on található Safe Boot gomb megnyomására a rendszer azonnal újraindul, és tiszta lappal kezdődhet az újabb tuningkísérlet. A ROG ReTry gomb hasonló mankó. Bizonyos esetekben a rendszer képes annyira "beállni", hogy még a resettel sem lehet újraindítani – ekkor csak az áramtalanítás segíthet, ami bizonyos esetekben időigényes. A ROG ReTry erre nyújt megoldást, ugyanis képes a rendszert bármennyire "megmerevedett" helyzetből egy gombnyomással visszahozni. Közvetlenül a 24 tűs ATX tápcsatlakozó tövében kapott helyet, a ProbeIt szekció, mely most is feszültségmérési pontokat takar, bár a korábbi csatlakozók helyett már csak egyszerű forrasztási pontokat láthatunk. Ezzel a VIN, CORE, CACHE, SA, RAM_AB, RAM_CD, PCH és PCH_IO feszültségeket mérhetjük ki. A felsorolás végére két további kapcsoló maradt, melyek a folyékony nitrogénnel való túlhajtás esetén lehetnek hasznosak, ugyanis aktiválásuk kemény mínuszok mellett is bootképessé teheti a rendszert.

A hátlap két kapcsolóval indít, melyek közül az elsővel a CMOS tartalmát törölhetjük, míg a második az OC Panelhez szükséges. Ezután egy kombó PS/2 billentyűzet/egér aljzat jön, ami alatt egy pár USB 2.0 helyezkedik el. Következik kétszer 4 darab USB 3.0 port, amit egy újabb pár USB követ. Utóbbi felett az Intel I218V vezérlője által meghajtott Gigabit Ethernet port található. A tartozékok felsorolásánál már említett, IEEE 802.11a/b/g/n/ac és Bluetooth v4.0 vezeték nélküli kapcsolatok kiépítésére szolgáló Wi-Fi modul következik, mely után az integrált audiochip különféle ki- és bemenetei zárják a sort.

ASUS Rampage V Extreme UEFI

Az ASUS az idén megjelent alaplapjaihoz némileg átdolgozta az UEFI felületét. A GUI egy fokkal animáltabb lett, de ezt igény szerint akár ki is kapcsolhatjuk. A beállítási lehetőségek tárháza szinte végtelen. Egy komolyabb áttanulmányozás órákat, az összes funkció kipróbálása napokat, sőt akár heteket is igénybe vehet.

A gyors léghűtéses tuningkísérlet az ASUS esetében sem maradhatott el, melynek keretein belül 4400 MHz-et értünk el 1,3 voltos feszültség mellett. Az eredményt valószínűleg itt már processzorunk és/vagy hűtésünk limitálta.

Gigabyte X99-GAMING G1 WIFI

A Gigabyte alaplapja is a játékos felhozatalból érkezett, akárcsak az ASRock és az ASUS előzőekben bemutatott egy-egy modellje.

[+]

A méretes dobozban jó néhány tartozék lapul. A kötelező kellékek mellett helyet kapott három pár SATA adatkábel, három különféle SLI híd és egy CrossFire híd, amit egy PCI Express tápátalakító (2x6->2x8 pin) egészít ki.

[+]

Az alaplap fekete színben pompázik, amit csak itt-ott tör meg egy kis szürke és piros. A Gigabyte megoldását is nyolc DDR4-es DIMM slottal szerelték, így ebbe is bepakolhatunk 64 GB RAM-ot.

[+]

Miután leszedtük a hűtést, azt láttuk, hogy a bordák az alaplaphoz gyakorlatilag csak a foglalat felett a tápellátás komponenseinél, valamint a chipsetnél érintkeznek, ergo itt vesz át hőt a rendszer. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az alaplap bal felső és középső részén található bordázat a hőleadó felület növelését szolgálja, ami tuningnál még jól jöhet.

[+]

Az X99-GAMING G1 WIFI tápellátása nyolcfázisú, vezérlése pedig teljesen digitális. A rendszer PowIRstage DirectFET-ekre, Cooper Bussmann tekercsekre és Durable Black kondenzátorokra épül. A szükséges feszültséget egy 8 tűs csatlakozón keresztül lehet, illetve kell biztosítani.

[+]

Összesen hét PCI Express slotot láthatunk a Gigabyte alaplapján. A négy teljes hosszúságú aljzat a processzorhoz kapcsolódik, amivel megfelelnek a 3.0-s szabványnak is. CrossFire vagy SLI kiépítés esetén x16/x16, x16/x16/x8 vagy x8/x8/x16/x8 formában kerülnek kiosztásra a sávok, amennyiben az alaplapba helyezett processzor 40 sávot oszthat ki. A három x1-es slot a PCH-hoz kapcsolódik. A két középső, teljes hosszúságú slot között helyezkedik el a két M.2 aljzat, melyből az egyikben a IEEE 802.11a/b/g/n/ac és Bluetooth 4.0 szabványra képes Wi-Fi modul kapott helyet, ami legfeljebb 867 Mbps átviteli tempóra képes. A másik, SSD-k számára kialakított M.2 a PCH-hoz kapcsolódik, így a 2.0-s PCIe szabványnak megfelelő 2 sávot vezet ki. Amennyiben a Wi-Fi kártya be van építve, akkor ide csak 60 vagy 80 milliméteres SSD rögzíthető.

A különféle slotoktól balra az AMP-UP névre keresztelt integrált hangkárya látható, ahol a vezérlést a Creative Sound Core 3D chipje végzi. A rendszer Nichicon kondenzátorokat kapott; az erősítés mértékét két kapcsolóval állíthatjuk, melyekkel 2,5x és 6x értékeket lőhetünk be. A hangkeltő körül egy csík húzódik a NYÁK-ban, mely bekapcsolt állapotban piros színben pompázhat. A Ti Burr Brown OPA2134 műveleti erősítő egy foglalatban kapott helyet, így az igény szerint cserélhető. A NYÁK alsó részén két PWM-es ventilátorcsatlakozó található, melyek mellett két USB 2.0 és egy USB 3.0 tűsor látható.

[+]

A Gigabyte megoldásán összesen 10 darab SATA port helyezkedik el, melyekből kettő osztozik az egyetlen SATA Express aljzattal. A SATA Express, a SATA 4 és 5 port, valamint az M.2 egyazon időben nem használható. Ezek felett egy SATA tápcsatlakozó látható, mely a teljes hosszúságú PCI Express aljzathoz nyújthat pár többletampert. A NYÁK alján még egy USB 3.0 tűsor és egy PWM-es ventilátorcsatlakozó húzódik meg.

[+]

Az ATX-es tápcsatlakozó környékén elhelyezkedő két darab PWM-es ventilátorcsatlakozó mellett néhány nyomógombot és kapcsolót láthatunk. A bekapcsoló és a reset gomb mellett a két UEFI közötti váltásra hivatott, kétállású kapcsolót (BIOS_SW) fedezhetjük fel. Utóbbi szomszédságában magát a Dual BIOS funkciót lehet letiltani vagy éppen engedélyezni, míg a DTB elnevezésű gomb megnyomása után a rendszer a következő újraindulásnál egyenesen az UEFI menübe navigál minket. A Gigabyte alaplapja is kínál lehetőséget a különféle feszültségek közvetlen monitorozásához. A NYÁK-on elhelyezett mérőpontok segítségével a VRIN, DIMM_A, DIMM_B, DDRVTT_A, DDRVTT_B, VPP25_A, VPP25_B, valamint PCHV értékeket lehet nyomon követni. Mindezek szomszédságában helyezkedik el a már jól ismert POST CODE kijelző.

A hátlap egy kombó PS2 billentyűzet/egér aljzattal nyit, ami felett egy pár USB 2.0 helyezkedik el. Az ezt követő O.C. feliratú gomb a gyors tuningot engedélyezi, míg az "F" jelzésűvel a gyorsabb rendszerindítást lehet bekapcsolni. A sort követő négy darab USB 3.0 portból az alsó fehér a Q-Flash Plus funkciót is támogatja, ami abban a szerencsétlen esetben lehet mentőöv, ha véletlenül mindkét BIOS chip tartalmával probléma lenne, ugyanis az ide csatlakoztatott pendrive-ról a rendszer képes helyreállítani az EEPROM-ok tartalmát. A dupla USB 3.0-val megfejelt LAN portból kettő is van. Az elsőt a Qualcomm Atheros Killer E2201 vezérlő hajtja meg, míg a másodikat az Intel kontrollere kezeli. A sort az integrált audiochip különféle ki- és bemenetei, illetve a 2T2R Wi-Fi antenna csatlakozói zárják.

Gigabyte X99-GAMING G1 WIFI UEFI

A Gigabyte UEFI DualBIOS nevű felülete némi bővítést kapott a Startup Guide felülettel, de egy gombnyomással visszaléphetünk a korábbi felületre. A beállítási lehetőségek tárháza itt is meglehetősen nagy, gyakorlatilag minden fontosabb opció megtalálható az egyes menükben.

A tuningképességet természetesen ennél a modellnél is próba elé állítottuk. Az i7-5960X processzor feszültségét és szorzóját emelgetve 4400 MHz-ig jutottunk. A stabil működéshez ebben az esetben is 1,3 voltnál járt a magfeszültség.

Teszteredmények

Néhány mérés erejéig azt is megnéztük, hogy egymáshoz viszonyítva mit tudnak az alaplapok fogyasztásban, valamint hogyan kezelik a processzort, azaz milyen hatást gyakorolnak azok számítási teljesítményére.

Corsair DDR4 RAM-ok a helyükön [+]

A fogyasztás mérését most is konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel végeztük, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk. A méréseket az alaplapok gyári alapbeállításai mellett végeztük el.

A mérések alapján itt az ASRock lapja volt a legjobb, ami 2-16 wattal kért magának kevesebbet a Gigabyte megoldásánál.

Az egyes alkalmazásokban kapott eredményekben most sem láttunk túlságosan kiugró, számottevő különbségeket.

Értékelés

Tesztünk végéhez érkezve megpróbáljuk röviden összefoglalni, majd értékelni a látottakat.

Az ASRock Fatal1ty X99M Killer személyében egy jó elrendezésű, szimpatikus microATX formátumú alaplapot ismerhettünk meg. Szerintünk már ez a modell is képes kiszolgálni a legtöbb vásárló igényeit, ezért potenciálisan jó választás lehet azoknak, akik egy kisebb méretű, LGA2011-v3 foglalatos masinát terveznek összeállítani. Bár mindezek fényében az ASRock 74 000 forintos alaplapja tetszett nekünk, de a túlhajtás során tapasztalt, a másik két versenyzőhöz mért meglehetősen nagy, 400 MHz-es lemaradást már kissé soknak találtuk.

Az ASUS Rampage V Extreme alaplapja teljesen más kategóriát képvisel. A gyártó megoldása egy minden hájjal megkent darab, melynél a tervezők meglehetősen sok funkciót zsúfoltak össze, és akkor még ott az OC Panel is. Mindezek elsősorban a komoly tuningosoknak jöhetnek jól, de szerintünk a három vagy négy VGA-t tervező vásárlóknak is ajánlott lehet az ASUS alaplapja. Mindez természetesen csak abban az esetben áll, ha valaki hajlandó megfizetni az igen borsos, 130 000 forint körüli árat, amit a komoly felszereltség, illetve az X99-es platform alapvető felára indokol.

A Gigabyte X99-GAMING G1 WIFI az ASUS-hoz hasonlóan egyaránt épít a játékosokra és a tuningosokra. Bár az alaplap nem vonultat fel annyi extrát mint az ASUS, de bizonyos esetekben képes többet nyújtani, így például három grafikus kártyával x16/x16/x8 PCIe sávkiosztást is alkalmazhatunk, illetve az integrált hangkeltő is többet kínál. Az árazást tekintve a Gigabyte alaplapja valamivel olcsóbb, mint az ASUS, mert az X99-GAMING G1-et nagyjából 108 000 forint körül kaphatjuk meg, így ez a modell szintén az ajánlott kategóriát gyarapítja.

ASUS Rampage V Extreme alaplap Gigabyte X99-GAMING G1 WIFI alaplap	ASRock Fatal1ty X99M Killer alaplap

Oliverda

A tesztben szereplő alaplapokat az egyes gyártók képviseleteitől kaptuk kölcsön.