Mobil Skylake

A mondhatni feles ötödik generáció után idén augusztusban teljes pompájában indult hódító útjára az Intel Core i processzorcsaládjának hatodik, Skylake kódnevű generációja. Ezúttal nem a notebookokkal, hanem visszatérve a hagyományokhoz, az asztali csúcsmodellekkel kezdtek, melyeket követett a többi asztali változat, majd szeptemberben érkezett a mobil kínálat. Októberben pedig a munkaállomásokba való Xeonokról is fellebbent a fátyol, és nagy meglepetésre olyanok is akadtak köztük, amelyeket notebookokba szánnak.

A GPU rész kétszer, sőt akár háromszor ekkora is lehet

A hatodik generáció, tehát a Skylake ugyanazzal a 14 nm-es, második generációs Tri-Gate tranzisztorgyártási technológiával készül, mint az előd Broadwell, viszont most szokásától eltérően az Intel nem adta ki az egyes verziók lapkaméretét és tranzisztorszámát leíró adatokat, illetve a továbbfejlesztett mikroarchitektúráról sem tudtunk meg túl sokat. Az viszont ismert, hogy az utóbbi generációkhoz hasonlóan most is a mobil felhasználáson volt a hangsúly, így elsősorban az energiahatékonyság és a grafikus alrendszer fejlődött.

Utóbbi már a kilencedik generációba lépett, ezért Gen9 néven emlegetik. Pontos felépítésével az asztali verziót bemutató cikkünkben foglalkoztunk, majd később még további részletek is kiderültek róla. Leglényegesebb újítása, hogy ugyan az alap számolóegységek az előző generációból származnak, azokat már nem a DirectX 11, hanem a DirectX 12 igényeinek megfelelően szervezték össze a többi komponenssel, végeredményben egy olyasmi architektúrát kapva, mint az AMD Radeonjaiban használt GCN, ami a jövőre nézve mindenképp biztató.

A feszültségszabályozó (FIVR) két generáció után ismért kiköltözött a proceszorból az alaplapra

Nem csak tudásban, hanem számokban is fejlődött az Intel IGP-je. A korábbi 12, 24 és 48 mellett akár 72 számolóegység is lehet bennük, az viszont egyelőre még nem tiszta, hogy a számolókat adattal etető setup motort hogyan alakítják. Egyelőre úgy tudni, minden verzióhoz csak egy jár majd, de ez a későbbiekben akár módosulhat is. Mint a Boradwellnél, ezúttal is GT1 jelöli a 12 számolót, GT2 a 24-et, GT3 a 48-at, a legnagyobb, 72 számolós pedig a GT4 nevet kapta. A GT3 és a GT4 elérhető lesz 64, illetve 128 MB integrált eDRAM memóriával is. Memória kapcsán még egy fontos információ, hogy a Skylake processzorok a legkisebb Core M-ek kivételével támogatják a DDR4 memóriát, ami még egy löketet adhat a CPU-val közös RAM-ból gazdálkodó IGP-nek.

Intel Gen9 grafikus mag felépítése GT2 kiszerelésben

Nevezéktanban is van némi változás. A GT1-es modelleket HD Graphics 510-nek hívják, a GT2-esek a HD Graphics 515, 520 és 530, attól függően, milyen az alap és turbo órajelük. A GT3 már Iris névvel és 540-es vagy 550-es számmal jön ki, ugyancsak órajelbeli eltéréssel. Az eddig bejelentett processzorokban minden Iris 540 és 550 mellett 64 MB eDRAM is csücsül. Egyelőre még csak elvi síkon volt szó a GT4-es csúcsverzióról, amire Iris 580 néven hivatkoznak. A technikai leírása ismert, 72 számolóegysége és 128 MB eDRAM-ja lesz, de egyelőre az Intel nem jelentett be ilyennel felszerelt, konkrét processzort.

Processzorok

Óriási skálában érkeznek a mobil Skylake processzorok, ekkora átfogást eddig még sosem kínált az Intel, még mobil munkaállomásokba szánt verziók is vannak. A hatossal kezdődő típusszámú mobil lapkák között a csúcsot az úgynevezett Skylake-H jelenti 45 wattos TDP-vel. Ez a vonal a 14 nm-es gyártástechnológia bevezetésénél fellépő nehézségek miatt teljesen kimaradt a Broadwellnél, tehát itt a Haswelleket váltják az új chipek. A legerősebbek a négymagos, nyolcszálas Core i7-esek, és velük lényegében azonosak a E3-1500 v5 családba tartozó Xeonok, csak az IGP-jük kapott egy P betűt, ami szervereknél lényeges tanúsítványbeli kiegészítést jelent.

Az egyes Skylake verziók összesítése

Újdonság, hogy a 45 wattos Core i5-ök az asztali modellek gyakorlatához hasonlóan immár valódi négymagosok, Hyper-Threading támogatás nélkül. A négy magra szokás szerint a típusszám végén lévő Q betű utal, vásárláskor erre kell majd figyelni. A H-s Core i3 továbbra is kétmagos, Hyper-Threading lévén négy porgramszálat tud egyidejűleg futtatni, és nem támogatja a Turbo Boost órajelemelést. Egyelőre minden bejelentett Skylake-H processzor GT2, tehát 24 számolós grafikus maggal jön, de várható 72 számolós GT4-es óriás is 128 MB eDRAM-mal, ráadásul négy CPU-mag mellé teszik majd.

Valószínűleg a korábbi gyakorlathoz hasonlóan most is a 15 wattos TDP-vel rendelkező Skylake-U termékcsalád lesz a legsikeresebb. Ez a vonal nem változott túl sokat a Broadwellhez képest, a Core i7, i5 és i3 modellek is kétmagosak Hyper-Threading támogatással, de órajelük 100-200 MHz-cel nőtt. Grafikus magjuk GT2-es, tehát 24 számolós. Mivel elsősorban vékony notebookokba szánják őket, a központi processzort és az alaplapi vezérlőt a Broadwell gyakorlatához híven egy tokozásra tették, ezzel rengeteg hely spórolható meg az alaplapon.

A Skylake-U család érdekesebbik felét GT3-as, tehát 48 számolós IGP-vel szerelték, ezek a modellek 15 vagy 28 wattos TDP fogyasztási értékűek lehetnek. Előbbieknél a két CPU-mag 2 GHz körüli alap és 3 GHz körüli Turbo Boost órajellel bír, Iris 540 az IGP neve és a számozás 60U-ra végzőik (kivéve a 6650U-nál, ahol a babonás 666-ot akarták elkerülni). A 28 wattosaknál már az alap CPU-órajel is a 3 GHz-es tartományban van, az IGP Iris 550 néven szerepel, a típusszám pedig 67U-val zárul. Jó hír, hogy mindkét esetben kapunk 64 MB eDRAM-ot.

Egyelőre még csak egyetlen Pentium van a Skylake-U családban, ennek számozása nem hatossal kezdődik, IGP-je ugyan fizikailag GT2-es, de a felét letiltották, így lett belőle 12 számolós GT1, HD Graphics 510 névvel.

Végül, de nem utolsósorban itt vannak az extra alacsony fogyasztású Skylake-Y, vagyis Core M modellek, melyek nevében a nagyok i7, i5, i3 alternatívájaként m7, m5, m3 jelzi az egyes teljesítménybeli szinteket. Két processzormagjuk és Hyper-Threading támogatásuk van, alap órajelük alacsony, 1 GHz körüli, de ez turbóval 3 GHz környékére felmehet. Grafikus magjuk GT2-es, ezért a felső táblázatban találhatóak. Fogyasztásukra 4,5 wattos TDP érték jellemző, ez megfelelő dizájn (hűtés, szellőzés) mellett felmehet 7 wattra, de 3,5 wattra is csökkenthető. Mint korábban említettük, ezek a modellek a többi Skylake-től eltérően csak DDR3 memóriát támogatnak, DDR4-et nem.

CPU-teljesítmény

Az egyik legerősebb hatodik generációs Core i7, a 6700HQ járt nálunk az Asus felső kategóriás, multimédiás VivoBook Pro N552 notebookjában, amiről később külön tesztben írunk. Most a 45 wattos TDP kategóriába besorolt, négymagos, nyolcszálas központi egységre koncentrálunk, aminek 2,6 GHz-es alapórajele egészen 3,5 GHz-ig felszaladhat. Grafikus alrendszere GT2 kiépítésű, tehát 24 számolóegységes. Mivel az előző, Broadwell családban nem volt ilyen erős CPU, az i7-6700HQ-t elsősorban a Haswell-alapú i7-4710HQ-val lehet összemérni.

A kétmagos, Hyper-Threading révén egyszerre akár négy programszálat futtatni képes kínálatból a Core i5-6300U illetve Core i7-6500U került górcsőalá. A 2,4 GHz-es alapórajelről 3,0 GHz-ig felpörögni képes Core i5-6300U a Fujitsu Lifebook E746 laptopba szerelve járt nálunk, amiről rövidesen külön tesztben osztjuk meg tapasztalatainkat. A Core i7-6500U-t pedig Lenovo Yoga 900-ban kaptuk, amiről szintén készül külön teszt. Ennek a konfigurációnak az érdekessége, hogy nem DDR4, hanem még DDR3L memóriával szerelték. Összehasonlítási alapnak Broadwell bázisú Core i5-öt használtunk.

Tesztünkben szerepelnek az alacsony fogyasztású, mindössze 4,5 wattos TDP értékkel bíró, mégis kétmagos, négyszálas, Turbo Boost révén bőven 2 GHz fölé felpörögni képes Core m processzorok is. A csúcs Core m7 mellett a középkategóriás Core m5-öt is sikerült megmérni, előbbit az Asus Transformer Book T302-ban, utóbbit a Dell XPS 12 legújabb verziójában.

Az Asus jól megépített notebookjában nem korlátozta a hűtés az izmos, négymagos Core i7-6700HQ processzort, ezért a tesztek többségében 3,1-3,5 GHz között pörgött, közelítve az asztali csúcs Skylake-ek frekvenciáját. Persze ugyanezt tudja a két generációval ezelőtti Haswell is, és mivel a CPU-részen évek óta már csak magával versenyez és finoman fejleszt az Intel, ezen a téren elég kicsi az előrelépés. Az egyes, lebegőpontos egységet próbára tevő teszteknél látható közel 20%-os előrelépés mellett viszont nem lehet szó nélkül elmenni.

Ez az FPU-tesztes differencia jelen volt a kétmagos modelleknél is, ahol a Skylake-alapú Core i5-6300U közvetlenül broadwelles elődjével, a Core i5-5300U-val csatázott, vagyis ez az előrelépés a Skylake architektúra fejlesztéseinek tudható be. Szintén jelentős eltérést mértünk az AIDA64 képszerkesztő (PhotoWorxx) résztesztjében és videókonvertálásnál (AGknot). Komolyat villantott a DDR4-2133 memória is, több mint valószínű, hogy a gyors RAM-kezelésnek köszönhető az imént említett két teszt gyorsulása.

Erre utal a Core i7-6500U méréssora is, amit DDR3L memóriával végeztünk. A tesztek többségében az órajeléből adódó, 10% körüli mértékkel gyorsabb a Core i5-6300U-nál, de ahol a Core i5 a DDR4 memória miatt elhúzott, a DDR3-as Core i7 lemaradt mögötte, a szintén DDR3-as Broadwell előd sebességét hozta. Érdekes részlet továbbá, hogy a Core i5-6300U-nak lényegesen magasabb (2,4 GHz) az alapórajele, mint az i5-5300U-nak (1,8 GHz). A Core i3-aknál már nincs ilyen nagy órajelbeli különbség, így a Skylake alapú jellemzően 7-15%-kal gyorsabb elődjénél.

Most először van négymagos, de Hyper-Threading nélküli, tehát csak négyszálas processzor a mobil kínálatban. A Core i5-6300HQ nagyszerűen mutatja, hogy négy valódi mag azért jelentősen többet ér, mint az U-ra végződő modellek virtuális négy magja: jellemzően sokkal közelebb teljesített a 4/8-as Core i7 chipekhez, mint a 2/4-es alacsony fogyasztású társakhoz. Azt is meg kell jegyezni, hogy nagyobb TDP keretből gazdálkodik, így órajele is magasabbra felfuthat ennek a 4/4-esnek, mint a 2/4-eseknek.

Elődjéhez hasonlóan a Core m-nél most sem a maximális teljesítményre, hanem az alacsony fogyasztásra koncentráltak, hiszen ezeket a chipeket gyakran vékony, passzív hűtésű tabletekbe szerelik. Az átlagos felhasználásra jellemző, rövidtávú terheléseknél viszont ezek a lapkák is fel tudnak pörögni 3 GHz környékére, hozva a 15 wattos Core i5-ök sebességét. Ilyen viselkedés látható a Core m7-6Y75 méréssorán, amit az AIDA64 memóriatesztjeivel kezdtünk, aztán jöttek a CPU, végül az FPU tesztek – az egész folyamat néhány perc alatt lezajlott.

A kezdeti RAM és CPU Queen tesztekben 3 GHz körül ment a Core m, itt tényleg annyit tud, mint a Core i5-6300U. A következő, PhotoWorxx tesztben már csak 2,5 GHz-et számolt, le is maradt az i5 mögött, innen pedig már 2 GHz-re lassított, és ennek megfelelően a Core i3-nál valamivel szerényebb tempót futott. Fürge volt a Core m7 a rövidebb 7zip és AGKnot tesztekben is, a Cinebench egy és több CPU szálas mérésénél viszont látni, hogy ha több magját terhelik, akkor bizony keményen visszavesz az órajeléből. Ráadásul nagyon sok függ a CPU gyári hangolásától. A Core m5-6Y57 például konzervatív beállítást kapott a Dell XPS 12-ben, ezért 2 GHz-nél nagyon ritkán ment feljebb, így viszont a teljesítménye Core i3 szintje alatt maradt.

Az utóbbi időben sokféle Skylake processzoros notebook járt nálunk különböző méretben és konfigurációval, így már van némi fogalmunk arról, hogyan alakul a fogyasztásuk. A négymagos, 45 wattos TDP-vel bíró chipeket használó, különálló grafikus kártyás, 15,6 hüvelykes notebookok nyugalomban 7-10 watt között, kis terhelésen – például videolejátszásnál – 12-15 watt közötti fogyasztást produkálnak, teljes CPU terhelésen 50-70 watt közötti érték a reális náluk a kijelző típusától függően.

A takarékosabb, 15 wattos Skylake processzoroknál a nyugalmi, minimális fogyasztás 4 watt körül mozog, ezt tudták az előző szériás Broadwell chipes laptopok is. A 6-8 wattos alacsony terheléses energiaigény sem különleges, és az alaposan megterhelt laptopok 20-30 watt közötti fogyasztása is az előd szintjén mozog. Abban, hogy lényegében nincs előrelépés, szerepet játszik az is, hogy ma már egyre több notebookot tisztességes felbontású, gyakran IPS paneles kijelzővel szerelnek, az pedig többet fogyaszt a mezei, 1366x768 pixeles TN-eseknél. Ennek hatása leginkább a Dell XPS 12-nél volt érezhető, aminek 12,5 hüvelykes kijelzője 4K felbontású, így hiába a mindössze 4,5 wattos Core m5 és a passzív hűtés, nyugalomban sem tudott 4 watt alá kerülni, videózásnál pedig 7,5 wattot igényelt.

A GPU képességei

A Gen9-es grafikus alrendszer vizsgálatánál igazán érdekes dolgokat tapasztaltunk. Igaz, az előző két generációnál csak kétmagos CPU-val tudtunk mérni, de ezen a téren a grafikus végrehajtó egységek száma a meghatározó, ezek a szerény IGP-k két maggal is jól kihajthatóak. Így aztán az i5-6300U mellett az i7-6700HQ is reálisan összemérhető az i5-5200U-val: mindháromnak 24 számolóegysége van, az i5-4200U pedig 20 számolós.

A különálló, notebookba szánt grafikus vezérlők közül a GeForce 940M-et vetettük be, aminek számai azért érdekesek, mert ez a legkisebb, tényleg használhatónak nevezhető grafikus alrendszer az aktuális kínálatban. A vetélkedőbe betettük az asztali Radeon HD 7750-et is, ami 512 számolóegységével a Radeon R7 M370 szintjén teljesít, de az AMD csúcs Kaveri és Carrizo APU-iban dolgozó grafikus alrendeszer is hasonló tudásra képes.

Jól dolgoztak az Intelnél az elmúlt években, a Skylake gyakorlatilag állva hagyta elődjét, ami pedig ugyanezt csinálta a maga elődjével. Az Intel néhány év alatt lényegében megduplázta IGP-je teljesítményét, ráadásul szoftveres téren is komolyat lépett előre, így értelmetlenné tette a belépőszintű mobil grafikus chipeket. A néhány éves játékok lazán elfutnak rajta, és ehhez többnyire nem is kell a végletekig lebutítani a grafikát. Persze az olyan címekkel, mint mondjuk a Far Cry 4, nem tud mit kezdeni, de például a Metro Last Light 1280x720 pixelen, legalacsonyabb beállítás mellett 25 fps-t hozott, a Tomb Raider pedig ezen a felbontáson normál beállításon is picivel 35 fps fölött fut.

És itt most az alap, GT2-es felépítésről beszélünk! Ha jól megcsinálták a többi részt – különösen a setup motort –, akkor a kétszer ennyi számolós, eDRAM-mal támogatott GT3 igazán érdekes lehet, már a sokat ígérő, de mobil fronton keveset mutató AMD APU-inak is lesz mintől félnie. Ha a GT3 képes lesz 50%-kal nagyobb teljesítményre a GT2-nél, akkor az Intel IGP már a GeForce 940M nyakában fog lihegni.

Visszaugorva az alvégre, az alacsony fogyasztású Core m-hez, itt ugyanaz a kettősség látható, mint a CPU-tesztekben az előző oldalon. Ha nem fojtják vissza annyira az órajeleket, akkor már vállalható, Broadwell i5-ös szintű teljesítményre képes, ami persze a mai játékok többségéhez kevés, nosztalgiázni viszont megteszi. Ha viszont drasztikusabb az órajelek fékezése, akkor elveszhet az amúgy sem valami acélos teljesítmény negyede, sőt akár harmada is. Azért annyi jó van a dologban, hogy a Core m mellé rendszerint forrasztott memória kerül két csatornával.

Mivel a Core i5-6300U adja majd a Skylake notebookkínálat gerincét, és ezekbe a modellekbe gyakran csak egy memóriamodult tesznek, megnéztük, milyen hatással van a RAM sávszélességének felezése a 3D-s teljesítményre. Alapvetően kétféle eset van. Olyankor, amikor a grafika túl egyszerű az IGP kihajtásához (pl. Starcraft 2), vagy annyira megterhelő, hogy nem a RAM sávszélessége, hanem a számolóegységek jelentik a szűk keresztmetszetet (pl. Far Cry 4), akkor nincs komolyabb visszaesés.

Amikor viszont középtájon mozgunk, tehát a grafikus alrendszer terhelése kiegyenlített, akkor egy memóriacsatornával a teljesítmény negyede, sőt akár harmada is elveszhet. Ez pedig érzékenyen érinti a néhány éves játékokat, amelyek két memóriamodullal még épp játszhatóak alacsony felbontáson, minimális részletesség mellett, de eggyel már kieshetnek a még elfogadható tartományból. Jó hír viszont, hogy a második memóriacsatorna kiesése már nem jelent akkora csapást, mint korábban, amikor gyakran a virtuális lóerők fele is elveszett.

Értékelés

A feles ötödik után most egy teljes hatodik generációt kaptunk az Inteltől mobil vonalon. A notebookokba szánt Skylake processzor óriási fogyasztási tartományt fog át, hiszen a Core M 4,5 wattos és mai tesztalanyunk, a csúcs Core i7-es 45 wattos fogyasztása között egy nagyságrendbeli különbség van, a párhuzamosan futtatható programszálak száma 2-8 között mozog, a grafikus magnál pedig 12-72 számolóegységes verziókat ígérnek.

Teljesítményben nem okozott meglepetést az egyik legerősebb verzió, a Core i7-6700HQ. Az Intel hosszú ideje már csak önmagával versenyez CPU-sebességben, így most sem fejlesztett sokat, a legtöbb esetben alig észlelhető az előrelépés a kettővel ezelőtti, Haswell generáció négymagosaihoz képest, bár egyes FPU tesztekben jól lemérhető az előrelépés. Érdekes újdonság a négymagos, de csak négyszálas Core i5, ez a konfiguráció asztali vonalon nagyon kedvelt. Teljesítményben gyakran megközelíti a négymagos, nyolcszálas Core i7-et, ugyanis a Hyper-Threadingből nem minden alkalmazás profitál, ára pedig kedvezőbb a csúcsmodellekénél.

Több mint valószínű, hogy a Core i5-6300U lesz a legtöbbet használt notebookos Skylake, ennél szépet javult a memória sávszélessége, aminek pozitív hatása van a memóriaintenzív feladatok sebességére. Legtakarékosabb változata, a Core m, bár teljesítményben szintén fejlődött valamennyit, továbbra is erősen kompromisszumos megoldás. Ha a kisebb fogyasztásra és ezáltal a csekélyebb melegedésre fókuszálnak, akkor rövid távon is csak Core i3 alatti tempót fut, ha pedig úgy állítják be, hogy rövid távon hozza a 15 wattos Core i5 tudását, akkor melegedésre lehet számítani. Ráadásul előre sosem tudni, hogy egy-egy modellnél milyen működést választottak.

Hatalmasat ugrott előre a grafikus alrendszer mind sebességben, mind az egyelőre még lényegesebb grafikus API, a DirectX 12 támogatásában. Bár nálunk az alapnak számító, 24 végrehajtó egységes GT2 verzió járt, már ezen is elfutottak a néhány éves játékok visszavett beállításokkal, így értelmetlenné téve az alsó kategóriás, különálló grafikus kártyákat. Mostmár az AMD IGP-inek is van komoly félnivalója. Ha sikerült jól megszerkeszteni az arányokat, és nem fut bele valamilyen szűk keresztmetszetbe, akkor a 48 számolós és eDRAM-os GT3 már a középkategóriás mobil grafikus kártyák létjogosultságát is megkérdőjelezheti. Továbbra is érvényes viszont, hogy az IGP mellé két memóriacsatorna kell, mert bár a veszteség mérséklődött, a sebesség negyede-harmada is odaveszhet egy memóriamodullal.

Egyelőre ígéretesen alakul az Intel hatodik Core i generációja, de láttunk már hasonlóan parádés start után kevésbé fényes folytatást is. Az előd Broadwell esetében az igazán érdekes, GT3-as IGP-vel felszerelt és megvásárolható laptopokat egy kézen meg tudtuk számolni, ráadásul sebességben sem azt hozták, amit ígértek. A különösen alacsony fogyasztású Core M esetében pedig a túlmelegedés miatt elvesző teljesítmény zavarta össze a képet. Summázva, a Core i7-6700HQ CPU-ereje nem igazán változott, de gyorsabb IGP-je elnyerte tetszésünket. A négymagos Core i5-6300HQ érdekes újdonság, jó elegye a teljesítménynek és kedvező árnak. A Core i5-6300U-val és i7-6500U-val általánosan meg vagyunk elégedve, de célszerű DDR4 memóriát tenni melléjük, míg a Core m továbbra is egy erősen kompromisszumos, ráadásul készülékszinten kiszámíthatatlan megoldás maradt.

rudi

Az Asus N552VX notebookot az Asus hazai képviselete, a Fujitsu Lifebook E746 notebookot a Fujitsu hazai képviselete a Lenovo Yoga 900-at a Lenovoshop webáruház bocsátotta rendelkezésünkre.