Bemutatkozás

A Gigabyte, amióta világ a világ, élen járt az innovatív megoldások terén. Volt már eddig is pár érdekes ötletük, mint például a két GeForce 6600 GT chipre épült 3D1, mellyel megalkották a világ első SLI-technológiára épülő, kétchipes VGA-ját, vagy a dupla GeForce 6800 GT chipes 3D1-68GT is, amely – az Asus hasonló termékével ellentétben – nem két 6800 GT nyákot tartalmazott „összehegesztve”, hanem egy teljesen új kártyát terveztek, amely normális méretekkel rendelkezett. A 2005-ös Computexen tűnt fel először tesztünk főszereplője, a Gigabyte RAMDISK, mellyel a tajvani gyártó ismét valami újat tett le az asztalra; a később i-RAM névre keresztelt eszközt fogjuk közelebbről is megismerni.

Mindig olyan gyors a számítógép, amilyen gyors a leglassabb elem – szól a mondás. Hiába veszünk veszett gyors processzort, memóriákat és VGA-t, a rendszer mégis a merevlemezről fut, márpedig napjainkban ez a legtöbb esetben szűk keresztmetszetet jelen. Vannak próbálkozások ennek ellensúlyozására, asztali PC-k esetében ilyen a Western Digital Raptor nevű, percenként 10 000-et pörgő merevlemeze, de ha komoly előrelépésre vágyunk, akkor trükközni kell RAID-tömbökkel, vagy próbálkozhatunk a SCSI vagy a SCSI-RAID otthoni használatával, ami viszont nem éppen költséghatékony megoldás. A Gigabyte erre gondolhatott, amikor kitalálta, hogy készít egy RAMDISK-et (avagy RAMDrive-ot), az i-RAM-ot. Az az igazság, hogy a Gigabyte nem találta fel a spanyolviaszt, hiszen már jóval korábban is léteztek RAMDISK-ek, már az SDR-SDRAM korszakában is, de ezek nem terjedtek el a magas ár és a memóriamodulok kis kapacitása miatt.

A koncepció a következő: a memória sokkal gyorsabb tárolóeszköz, mint a merevlemez. Építsünk egy olyan eszközt, mellyel adott mennyiségű memória a számítógép számára merevlemezként láttatja magát. Már a DOS óta léteznek szoftveres RAMDISK-megoldások, mellyekkel a rendszerben található memória egy részét használhatjuk fel ezzel a módszerrel.

Csomagolás [+]

A Gigabyte i-RAM csomagolása elsőre teljesen olyan, mintha egy videokártyát látnánk. A dobozon látszik, hogy valami mással van dolgunk, de csak akkor lehetünk ebben teljesen biztosak, ha megnézzük a doboz mindkét oldalát. A hátoldalon a Gigabyte egy szabványos ATA HDD-hez képest Windows XP betöltési időben 1,2-szeres, Sandra 2005 benchmarkban 2,8-szoros, WinBench 99-ben 8,7-szeres, PCMark04 alatt pedig 17-szeres gyorsulást ígér. Ez tényleg nagyon meggyőzően hangzik, de mi lesz a valós alkalmazásokkal? Erre csak később fogunk választ kapni. A kártya mellé (merthogy mostanra már kiderült, hogy egy bővítőkártyáról van szó) egy felhasználói leírást, egy driver CD-t és egy SATA-kábelt kapunk, semmi mást.

Gigabyte RAMDISK i-RAM specifikációk:

Gigabyte i-RAM [+]

Az i-RAM nem más, mint egy PCI foglalatba illeszkedő bővítőkártya. Külsőre semmi különös nincs benne. A specifikációk szerint maximálisan 1,5 Gb/s-os átviteli sebességgel rendelkezik, ebből kitalálható, hogy első generációs SATA-port található rajta, ezen keresztül kommunikál a rendszerrel, a PCI csatlakozón keresztül csak az áramot veszi fel. A kék nyákon összesen négy DDR-memóriafoglalat található, ezek maximum négy darab 1 GB-os DDR-modult képesek fogadni, tehát a RAMDISK-ünk mérete maximum 4 GB lehet. Hoppá, itt van az első buktató! Mire elég manapság 4 GB? Túl sok mindenre nem éppen... A NYÁK jobb szélén egy akkumulátor látható, mely azt a célt szolgálja, hogy amikor a számítógépet teljes mértékben áramtalanítjuk, adataink megmaradjanak. És íme, megérkeztünk a RAMDISK-ek második legkényesebb pontjához, az adatvesztésről eddig nem esett szó. A szoftveres RAMDISK csak addig tárolja az adatot, amíg a számítógép be van kapcsolva, azaz a memória áram alatt van. Az i-RAM ebből a szempontból korszerűbb, hiszen az eszköz a PCI foglalatból áramot tud felvenni még akkor is, ha a számítógépet kikapcsoltuk, de nem áramtalanítottuk. Ha áramtalanításra kerül sor, akkor az i-RAM az akkumulátor töltöttségi szintjétől függően 10-16 órán át képes az adatok tárolására. Ha addig nem sikerül lementenünk az adatokat róla, akkor buktuk az egészet. A töltöttségi állapotot négy LED jelzi a kártya bal szélén (lásd jobb oldali kép). Fontos tudnunk, hogy az i-RAM rendelkezik délihíd-kompatibilitási listával, tehát elvileg nem ismeri az összes létező déli hidat, mérete pedig vetekszik egy GeForce 7900 GT-ével.

Főbb komponensek [+]

A NYÁK-on a memóriafoglalatok felett található az a chip, amely azért felelős, hogy az alaplap az i-RAM-ot egy egyszerű SATA merevlemezként lássa. Egy Xilinx Spartan FPGA (Field Programmable Gate Arrays - programozható logikai áramkör) áramkörről van szó, hasonlót láthattunk már a CrossFire képességekkel felvértezett Radeon kártyákon is. Ennek köszönhetően az i-RAM elvileg szinte minden alaplappal kompatilis lehet, de azért vegyük figyelembe a gyártó listáját is a vásárláskor. Ezenkívül ennek a chipnek köszönhető az is, hogy i-RAM meghajtókat akár RAID-tömbökbe is rendezhetünk.

Az 1700 mAh lítiumion akkumulátor maximum 16 óráig képes a memóriákat árammal ellátni, ami jól jöhet azokban az esetekben, amikor például a rendszert bővítjük, és ki kell szedni az i-RAM-ot a gépből.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!