Szerelés

Általánosan jellemző a kicsi házakra, hogy a nagyoknál sokkal nehezebben szerelhetőek. De még szerelés, sőt alaplapvásárlás előtt figyelembe kell venni egy fontos dolgot, különösen azoknak, akik léghűtésben gondolkodnak: vannak olyan Mini-ITX alaplapok (a mi tesztpéldányunk is ilyen), melyeknél a CPU-foglalat és a PCI Express csatoló olyan közel van egymáshoz, hogy a grafikus kártyától egyszerűen nem férnek be a szokványos processzorhűtők közül a közepes darabok sem, és valami egzotikusabb, jellemzően drágább modell után kell nézni. Szerencsére, a modernebb kis alaplapokon ez már egyre ritkábban jelentkező hiba.

Visszatérve a Define Nano S-hez, az alaplap és a táp becsavarozása után azt gondoltuk, hogy itt nem kell majd különösebben vívni a szereléssel, de az előlapi panel és a táp kötegeit az alaplapi helyük felé irányítva rájöttünk, hogy lesz itt is munka bőven. Világos, hogy a legtöbb, ATX házakhoz méretezett tápköteg hosszú lesz, aki teheti, ezeket rövidítse le. A Mini-ITX alaplapok atipikus elrendezése is okozhat némi meglepetést, nálunk például a memóriamodulok teljesen használhatatlanná tették az alaplap vonala előtti kábelező nyílásokat, így a 24 tűs tápkábelt és az előlap kötegeit is felülről húztuk be.

Ez aztán hátul elég komoly kereszteződéseket okozott. A helyzetet az ide telepített merevlemez és SSD sem könnyítette meg. Szerintünk nem szerencsés dolog az SSD-t az alaplap fonákjára tenni, oda, ahol a CPU hőjének egy része is lecsapódik, különösen nem úgy, hogy erre a területre semmi nem hajt friss levegőt. A légáramlatból az elöl lévő merevlemez sem kap semmit, ami talán még nagyobb baj, hiszen arra nem csak operációs rendszert és programokat, hanem fontos személyes adatokat is tennénk.

Ha pedig a táp elé szereljük a merevlemezt, akkor szembesülnünk kell azzal a kellemetlen ténnyel, hogy majdnem hozzáér az előtte lévő lemezhez, ventilátort csak fölé tehetünk. Azért itt elérhető egy olyan légáramlati kialakítás, hogy a ház tetejében és hátuljában lévő, kifelé fújó ventilátor alulról, a merevlemez környékén is beszívja a levegőt, így biztosítva szellőzést az adattárnak, illetve tehetjük a winchestert az alaplap elé, ilyenkor egy vékonyabb 120 mm-es ventilátor még befér elé. Bár nem próbáltuk, de több mint valószínű, hogy nem csak az alsó, pumpának való konzollal, hanem a folyadékhűtés tartályához előkészített sínekkel is fel lehet fogatni ide az adattárat.

Érdemes egy pillantást vetni a tetőre, alulnézetből. Innen kiderül, hogy hátra, az alaplap fölé nagyon szűken fér el egy 140 mm-es ventilátor, pereme ütközésbe kerülhet a felső kábelező nyílásokon át érkező kábelkötegekkel. 120 mm-esek lapátkerekek vagy akár folyadékhűtéses radiátor berakása már könnyebbnek tűnik. A hozzájuk tartozó furatok 35 mm-re vannak az alaplaptól, ebbe a közepes VRM hűtés és a memóriabordák is beleférnek. Processzorhűtőből egyébként 160 mm magas tehető az oldalablakos Define Nano S-be, a teli oldalúba pedig 162 mm-es fér.

Némi tülekedés lesz a grafikus kártya és táp környékén is. Mivel csak két kártyahelynyi tér áll rendelkezésre, a táp kitakarhatja a dupla (vagy tripla) grafikuskártya-hűtés egyes ventilátorait. Érdemes olyan modellt választani, ami a legtöbb referencia VGA-hűtéshez hasonlóan a ház elejében szív be és hátrafelé fúj ki. Ezek gyakran hangosabbak a több ventilátoros megoldásoknál, de a Define Nano S elég jól hangszigetelt. Grafikus kártyából egyébként legfeljebb 335 mm hosszú fér be, ha tervezünk elé ventilátort is, akkor 12-20 mm-t kell még rászámolnunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!