Új hozzászólás Aktív témák

• #24 demagóg aktív tag

  Új Válasz 2013-10-01 14:23:02 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  demagóg

  aktív tag

  Csak pár szót fűznék néhány hozzászóláshoz, sok jó tipp lett leírva. Néhány hsz viszont láthatóan hosszabb gondolkodás nélkül született.

  -A felhasználás mellett lehet érv a szélesebb hőmérséklet tartomány ami az SSD esetében valamivel szűkebb.
  -További ok lehet a szélesebb magasság tartományban garantált működőképesség (pl. tengerszint alatt is).
  -A 800G (kikapcsolt állapotban) elérése hosszú fejlesztés eredménye, de nem lehetetlen. Ez az érték egy szabványosított mérési elrendezés eredménye (amelynek nem része a kátyúkon való áthajtás vagy a földhöz vágás pl.). A téves következtetések oka lehet az is, hogy a PH munkásai sem vették eddig a fáradtságot, hogy körbejárják ezt a témát, de írtak már le korábban olyat egy cikkben, hogy ha nekifutásból vágja földhöz a tárolót akkor sem éri el azt az értéket amit akkor ahhoz a cucchoz megadott a gyártó. Jeleztem az értelmezési problémát, de akkor sem volt érdemi reakció. De most itt minden tisztelt érdeklődőnek: A megadott shock érték (G) mellé mindig (!!!) tartozik egy paraméter általában milisecundumban, hogy az a gyorsulási érték mennyi ideig áll(-hat) fenn. Jelen esetben ez 1 msec (a 800G-hez, több érték párt is megadnak esetenként). Üzem közben ez az érték 300G (2ms). Továbbá megadják a mérés során alkalmazott gyorsulás lefutási formát is, ami jelen esetben (mint általában) mindössze (!) egy darab fél szinusz hullám. Ehhez a tárolóhoz is megadnak egy másik nagyon fontos paramétert, a vibráció maximális értékét (szintén az üzemi és a kikapcsolt állapothoz is). Ehhez is jól definiált mérési elrendezés tartozik. Ez lehet random vagy meghatározott frekvencia tartomány is. Na itt már a valós élethez közelebbi értékeket láthatunk, ami pl. esetünkben 3G max. (10-500 Hz tartományban, működés közben).

  Ha pontosan ismerjük a körülményeket, a pontos paramétereket ahova szánjuk az eszközt, akkor ezek a laboratóriumban mért értékek többnyire jól adaptálhatók a gyakorlati felhasználásra, de egy az egyben nem használhatóak az alkalmasság megitélésére.

  -Ez a tároló (mint mindegyik) tartalmaz akár több shock detektort. A detektálás pillanatában még van idő a fejszerelvényt kicsapni a parkoló rámpára és a mechanikára kritikus érték elérésekor a fej már nincs veszélyben sem a felületre, sem önmagára. Ez nem új dolog, már régóta alkalmazzák magát az elvet.

  Magáról az eszközről. Nehéz megállapítani, hogy ez most mennyire piacképes. Ipari, és/vagy mostoha körülmények között (tehát nem szerver vagy desktop alkalmazás) nem minden felhasználáskor egyértelmű az SSD előnye. Az SSD-re inkább jellemző, hogy gutaütésszerűen pusztul el úgy, hogy semmit sem lehet utólag levadászni róla. Hiába figyelik esetleg okos programok a kondíciót, a SMART értékeket. Egy HDD esetén többnyire hosszabb lefutású egy mechanikai elhalálozás és többnyire van idő a mentésre (vagy csupán a nem tervezett rendkívüli karbantartásra) a vég eljövetele elött. Aki már beleszaladt pofonba SSD miatt pl. egy gyártósor vezérlő rendszerében, az már inkább mérlegeli a tulajdonságokat és nem bízik vakon az SSD-ben.

  -De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...

• #29 demagóg aktív tag Jim Tonic #28

  Új Válasz 2013-10-01 21:53:15 #29

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  demagóg

  aktív tag

  válasz Jim Tonic #28 üzenetére

  Nekem sosem volt gondom SSD-vel...
  Nekem sem eddig, bár nem is használtam mostanáig, elég volt az adatmentésre beérkező elrettentő példákat látni. De már megtörtem, mert a sebessége lenyügöző mivel nem létezik a seek time. Amúgy tényleg jött vissza vélemény ügyféltől, hogy SSD-t ő soha többé. De ez igaz NAS-ra és bármilyen más romlékony adathordozóra is. Szóval ebben nincs köztünk semmi vita szerintem. Mindegyik eszközt a maga helyén kell kezelni. De talán jelent valami stabilitást, hogy most is jönnek még 20 évesnél idősebb HDD-k. Most éppen egy 1991-es ST351A/X van a kezemben. És most látom, hogy a matrica büszkén hírdeti rajta a 70G értéket (igen, nagy G-vel van írva itt is.)

  ...HDD-k egyre gyengébb minőségben készülnek, tapasztalataim szerint.
  Szerintem is, ennek lehet oka a technológiai határokat súroló megoldások egyre nagyobb száma is.

  Jeleztem is, hogy néhány kiragadott paramétere valamivel jobb mint amit SSD-re garantálnak. Persze a shock resistance pont nem az, csak alulról nézegeti egy SSD értékét.

  ...terepautózás közben mennyire van ideje az elektronikának...
  Hát eléggé szűken, de beleférhet ha nem túl kemény a helyzet. Az első extrém érték érzékelésekor (pl. a gyorsulás első félhullám felfutó szakaszán) a fejet több mint 100km/óra sebességgel tudja kivágni a parkoló rámpára (természetesen parkolás elött már fékezve). Ez iszonyú nagy sebesség. Ez arra már éppen elég, hogy mire az "állandósult" rázkódás következtében a rezonanciák és a mechanikai torzulások miatt a belső rész elkezdené magát leamortizálni, addigra a fej már biztonságban van. Egy gond marad, amit nagyon nehéz kezelni, erős behatásra a forgó lemez belever a parkoló villába ami a lemez fölé nyúlik.

  ...G az gravitációs állandó, míg a g az nehézségi gyorsulás..
  Igaz, legyünk pontosak. Csak copy-paste volt innen. Ja meg lestem innen is. Ha lapozgatok, gyakran hasonlókat látok, nagy G-vel. Persze van kivétel is (ha nem írják ki).

  -De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...

Új hozzászólás Aktív témák