Nem lenne hülyeség, ha az innovatív dolgok mellett nem felejtenék el az eddigi fejlesztések tanulságait..sűrű borda csak nagy légszállítású ventivel hoz jó eredményt..az meg minden, csak nem halk.
Másrészt jó lenne már a nanoszénszálas cuccokat látni OCZéktől..
★ 162+ ★ http://href.hu/x/hjiv ★
a gallium sűrűsége 5.9-6. ötvözéssel se hiszem, hogy sokkal ez alá lehet vinni. a motornak megintcsak van súlya. mennyivel jobb ez, mint a heatpipe, amiben nincs mozgó alkatrész, csak "üres" cső?
fajhője 0.37J/gK, tehát igen erősen melegszik (a vízé 4.19 összehasonlításként).
ha jól látom, ötvözték a heatpipe-os hűtők (gépházon belül a hőfelvevő és hőleadó felület) és a vízhűtés (folyadék, amit mozgatni kell, extra súly) hátrányait...
ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto
kiváncsi vagyok h a folyékony fém mit takar......mert higanyt azt biztos nem mert elég nehéz lenne mivel nagy a sűrűsége
Ati VGA tulajok baráti klubja topik. Dєsιɢnєd ву Λρρʟє ιn Cαʟιғoяnια.(*) powered by: AMD platform :)) Eyefinity.<3
Nem az a lenyeg, hogy mivel aramlik es fem, ezert gyorsabban viszi el a hot, tehat a bordak jobban melegszenek, vagyis nagyobb a homersekletkulonbseg a levego es a bordak kozott, amitol gyorsabb a holeadas? Mivel kicsi a mennyiseg a fajho tul sokat nem szamit szerintem, amugy is ha terfogatra nezem, akkor 50% alatt van az egysegnyi hore bekovetkezo homersekletvaltozas kulonbsege.
Ahogy látom: ez a cucc jó drágán megcsinálja pont ugyanazt, amit a heatpipe olcsón ![;]](/dl/s/v1.gif)
Ilyen hírek olvastán valahogy mindig eszembe jut az űr-golyóstollra vonatkozó anekdota.
[ Szerkesztve ]
Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
Ennek ekkora méretben nem sok értelmét látom.
Egyszer "láttam" (neten) már hasonló folyékony fémes hűtést, de az valami különleges katonai szerver volt, ahol az elektromágneses pumpa miatti megbízhatóság fontos szempont volt. Annak azonban egy rendes radiátora volt, ilyen kis méretben viszont nem tudom, mennyire lesz hatékony, talán még egy jobbfajta egyszerű heat-pipe-os rendszer (pl. Ninja vagy TRUE) is túlszárnyalja.
Különlegesnek különleges, de én sem látom sok értelmét. Meg valszeg jó drága is lesz A vérpistiknek viszont jól jön, hogy nem mezei víz vagy levegő hűti a procijukat, hanem fém 
"Amúgy a lekvár leszedésre jobb módszer is van: le kell nyalni... elképzelem, ahogy egy nagy PH!-s procitesztben fLeSsék nyalogatják a procikat" by Male (Hűtőpaszta vs. lekvár 2. rész)
(#8) tupacamaru
Azért súly biztosan lesz rendesen.
Hello, a nevem Inigo Montoya! Megölted apámat, készülj a halálra!!!.................... De figyelmeztetlek, letollak titeket mint a szaros gatyát. by Terry Collins........... Na mi lesz??? Ijessz!!!
kíváncsian várom az eredményeket, méréseket.
de hogy ha venti kell erre is...
akkor már a ninja.. és gondolom az ehhez képest még mindig féláron lesz
Én szívesen kipróbálnám, hogy mit tud.
Mielőtt megkövezzük az új jövevényt, adjunk neki egy lehetőséget a bizonyításra.
zsír, várjuk a boltokba
Az önbizalom egyszerűen az a nyugodt, magabiztos állapot,ami pofára esés előtt eltölti az embert. "bár a két legismertebb tesztprogram, a Prime95, meg a world of warcraft hiba nélkül lefut" xD by Soni84
-Milyen az az elektromágneses pumpa ami nem tartalmaz mozgó alkatrészt? 
A gallium folyékony szobahőmérsékleten?
Ha nem az van benne, mi jöhet még szóba?
Képzelj el egy tekercset. A folyadék valószínűleg mágnesezhető, tehát kb. olyan, mintha egy elektromágnes hajtaná a folyadékot a mágneses mező segítségével.
A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívűl másra is lőhetnek!
Ilyen hírek olvastán valahogy mindig eszembe jut az űr-golyóstollra vonatkozó anekdota
beírod?
Fasiszta vagyok, megmondták ...éltem a választói jogommal
The melting point of Gallium is 29.78 ºC
Higany jöhetne még szóba, ami nem radioaktív.
Filtörd teknúz sztrím: http://twitter.com/erdoke
Ezek szerint egy 20 fokos lakásban kikapcsolt gép mellett megszilárdul a hűtőben lévő fém?
Ez érdekes lenne... nem nyomná szét a csöveket, vagy ilyesmi?
A gallium olvadáspontja ~30°C, ezért ideális erre a célra az adott körülmények mellett, bár szvsz hasznosabb lehet, ha olyan fémet használnak erre a célra, amely a működési hőmérséklet alsó végén is folyékony, így a halmazállapot változás miatti térfogatváltozás nem okoz problémát. Igaz, mint tudjuk a nyomás is befolyásolja ezt, tehát lehet, hogy egyszerűen alacsonyabb az olvadáspontja az által, hogy nagy nyomás alatt van (bár kétlem, csúnya balesetek lehetnének).
Ott van a higany, ami -39°C-on olvad, a cézium (28°C), francium (27°C) és a rubidium (39°C).
A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívűl másra is lőhetnek!
Magas nyomáson éppen magasabb az olvadáspont...
Ötvözéssel viszont csökkenthető.
Si vis pacem, para bellum.
a gallium 29-30 °C-on olvad, de ötvözve ez lentebb vihető.
ahoz, hogy elektromágnesesen lehessen mozgatni, nem kell, hogy mágnesezhető legyen, csak vezesse az áramot (és ezzel együtt alakuljon ki "benne" elektromágneses tér). annak idején sokat szórakoztunk azon, hogy mágneses keverőre alumíniumlemezt tettünk, és a forgó mágneses tér ezt megforgatta, holott az alumínium nem mágnesezhető. thát elég a motorban a mágneses teret mozgatni, hogy mozogjon a fém.
ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto
csak a víz térfogata nagyobb jégként!
Fasiszta vagyok, megmondták ...éltem a választói jogommal
NASA-kutatók kifejlesztettek egy olyan tollat, ami ír gravitáció nélkül, fejjel lefelé, víz alatt, és majdnem minden felületen, valamint fagypont és 300°C között bármilyen hőmérsékleten. Mindez egy évtizedbe és 12 milliárd dollárba került. Az oroszok ceruzát használtak. 
Asus P5E X38. C2D E8400. (4,2Ghz) 4x 1GB DDR2 1066Mhz Kingmax. Sapphire 4870 Silent Efficy. Samsung 2TB + 2x500Gb + 160Gb. Samsung SyncMaster BX2450L . Chieftec 650W. Aerocool AeroEngine 1
A Cézium133 stabil elem, ha jól látom, ahogy a Rubidium 85 is. A francium mondjuk egyfelől nagyon ritka, másfelől eléggé sugárzó izotóp...
A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívűl másra is lőhetnek!
Ez egy urban legend.
1.: Nem a NASA fejlesztette ki, hanem a Fischer nevű cég, és valóban több millió dollárt költöttek a fejlesztésre.
2.: A Fischer "űrtollait" használják az oroszok is jelenleg. ^^
3.: A NASA költségvetése akkoriban évi 500 millió dollár volt. Elég irreális a 12 milliárdos összeg, nemdebár?
A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívűl másra is lőhetnek!
urban legend, de jópofa 
Fasiszta vagyok, megmondták ...éltem a választói jogommal
Jobb a hővezetése mint a vízé(és még áramlik is ).
Nem melegednek jobban a bordák. Ha jobban melegednének több hőt (hőmennyiséget , energiát ) adnának le időegység alatt ez csak úgy lehetséges ha a proci jobban fűt. De nem fűt jobban.
Jó cucc csak nehéz drága mérgező és szvsz ez falun pár embernek erős látáscsökkenést okoz
cirkuláltassák a fémet egy nagy külső bordában nem?
mod: kivettem egy sort ami nem hülyeség de nincs kedvem magyarázni
[ Szerkesztve ]
-Tehát kizárólag ebben az egy esetben mondhatjuk egy pumpáról,
hogy mozgó alkatrészt nem tartalmaz,mivel maga a hűtő folyadék is a
pumpa szerves része.
-Nem csoda ha a mindennapi életben nem igen találkozunk vele. 
Ha ez igaz lenne, akkor nem tudnánk példáúl korizni se.
A kettő hogyan függ össze?
Si vis pacem, para bellum.
Úgy, hogy a korival nem a jégen siklassz. A kori éle alatt megnő a nyomás, így a jég megolvad, és ezen osonsz tovább. A hőmérséklete 0 celsius alatt marad, és ahogy tovább illansz, a nyomás ismét lecsökken, és megint jég lesz.
Nagy nyomáson az olvadáspont lefelé mozdul el, a forráspont fölfelé. Azért, hogy a kuktában tudjunk 110 fokos vízben főzni.
Úgy gondolom, hogy teljesen felesleges ilyen procihűtővel kísérletezni. A modern CPU-k (legalábbis 2 magig bezárólag, Intel vonalon) olyan kevéssé melegszenek (illetőleg a hűtések mérete olyan brutálisan nagy - lásd Ninja), hogy szinte 0 zajjal (5-600 RPM-es ventivel) megoldható a hűtés. Vga-nál (majdnem) dettó (S1). Egy halk gépben a zaj 60%-át a vinyók teszik ki (legalábbis ha nincsenek hangszigetelő, 5.25-ös házban).
"Az élet túl rövid ahhoz, hogy szar borokat igyunk..."
Megtaláltad a kevés kivétel egyikét... Mondjuk a gallium is ilyen anyag.
[ Szerkesztve ]
Si vis pacem, para bellum.
A bizmutra nem jutott eszembe példa.
Bocsi! 
ez a legkisebb kényszer elve. ha a jeget "összenyomjuk", akkor az összenyomott körülményeknek megfelelő (kisebb térfogat) állapotba megy át, megolvad. viszont ha egyhűlés hatására térfogat-kontrakciót szenvedő anyagra nyomást gyakorolnak, akkor az attól nem fog megolvadni. különösen akkor, ha itt nem olyan nyomások vannak, mint korizás esetén, mikor pár négyzetcentire több-10 kg nyomás esik. a csöveknek valszeg akad némi rugalmassága, különösen, mert hajlítottak, tehát nem ridegek.
forrásnál is hasonló a helyzet, csak a forrás mindig térfogat-növekedéssel jár.
[ Szerkesztve ]
ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto
Nem tudom ki az, aki tudja de ez is egy részben magyar találmányra, Szilárd Leó és Albert Einstein közös szabadalmára alapul. 
"1926-ban kezdődött mintegy hétéves együttműködése Einsteinnel mozgó alkatrész nélküli hűtőszekrények kifejlesztésére. Az ötletet az ihlette, hogy olvasták az újságban, hogy egy többgyermekes anya gyerekeivel együtt meghalt, mert egy gázos hűtőgép elkopott mechanikai alkatrészei miatt katasztrófát okozott. Megalkották és szabadalmaztatták az elektromágneses szivattyút. Ebben az volt újszerű, hogy nem tartalmazott könnyen meghibásodó forgó alkatrészt vagy dugattyút, hanem a folyékony fém elektromágneses továbbításával történt a hűtés. Az AEG-nél végeztek sikeres kísérleteket, de alacsony hatásfoka miatt sosem lett belőle termék. Jóval később azonban ezt a - Szilárd- Einstein- - elvet hatékonyan használták az Amerikai Egyesült Államokban az úgynevezett gyorsneutronos tenyészreaktorok hűtésére."
forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal
További linkek:
wikipedia
eredeti szabadalom
Lenz-törvénye
"Danger! Avoid death!"
MHD-pump néven találni azt a jelöltet, ami szerintem a legvalószínűbb. Lényege röviden: a mozgó töltéshordozók mágneses térben eltérülnek. Ha egy vezető folyadékot tartalmazó csőben keresztirányban áramot keltesz, az áramra és a csőre egyaránt merőlegesen pedig odateszel egy mágnest, akkor a folyadék valamerre meg fog indulni a csőben.
Ui.: meg itt is
Uiui: HMD-drive néven is fut, meg aki akar, még videókat is találhat róla...
[ Szerkesztve ]
Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
az adszorpciós hűtő, és az elektromágneses mozgatás elég távol áll egymástól.
ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto
na nekem ezt nem sikerült megtalálni, hogy hogyis hívják ezt angolul
annak idején fizika tanárunk beszélt nekünk ilyenekről
a linken is látható "elemes cuccot" ki is próbáltam és nagyon cool látvány 
Mod:
igen, angolul kicsit mást hívnak Szilárd-Einstein-hűtőnek 
bocsi
[ Szerkesztve ]
"Danger! Avoid death!"
Az árára kíváncsiak vagyunk gondolom mindannyian ... Ha drága lesz akkor bukós, ha elfogadható akkor még lehet belőle valami ...
http://jatek.alkupiac.hu/s/C8LDbM
Csak akkor adnanak le tobb hot a melegebb bordak, ha ugyanannyi levego menne el koztuk. Szal ha ugyanannyira akarod huteni a procit, akkor ez kevesebb levegovel (pl. venti nelkul, mint a kepen) is meg tudja tenni, mivel a jobb hovezetes miatt jobban felfuti a bordakat (vagy ha ugy jobban tetszik, kisebb homersekletesest tud a proci es a bordak kozott). Masik esetet nezve ugyanolyan bordaval/ventivel alacsonyabb homersekleten tartja a procit.
[ Szerkesztve ]
HI!
anyam abszoruzo hutogep, hu de eklelt tudni a korfojjamatat vmikor, ma ma csak a nevere emlexem:- ))) /na me ghogy a kiolikban azok votlak/
udv
neduddki
p.s. kosoznm nem kell megkeresni nem izgat:- )))
a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni
Azért nem egészen urban legend csak a számok nem stimelnek.
Egyébiránt ha 500 millió volt az éves NASA költségvetés, akkor miért került a holdprogram 1961-1973 között 49 milliárdba? (elöszőr 25 milliárdot irányoztak elő, de ezt túllépték rendesen)
[ Szerkesztve ]
"A világ bármely hazugságát ki lehet rakni véges számú igaz állításból. "
Nálam ezek kiestek, mivel olvadáspontjuk a galliuméhoz nagyon hasonló. Persze ötvözetben akár lentebb is vihetik, de nem hiszem, hogy 20-30 fokkal.
Filtörd teknúz sztrím: http://twitter.com/erdoke
igaz, csak azt se feledjük el, hogy az űrben a ceruza használata a lepattogzó mikroszkópikus fa és grafit részecskék miatt fokozottan tűz és robbanásveszélyes
a Nasa ezért fejlesztett tollat
True Success is Blonde
Végülis jah, nem urban legend, csak nem a NASA, hanem a Fischer fejlesztette ki, és nem 12 milliárdból, mindössze csak pár millió dollárból. Majdnem minden stimmel. ^^
1961-ben volt 500 millió dollár a NASA költségvetése, mikor a Fischer a fejlesztésen elkezdett dolgozni. 1965-ben kb. 5,5 milliárd volt az éves költségvetése, ez a dátum azért fontos, mert ebben az évben fogadták el a Fischer szabadalmát az AG-7 "űrtollra". 1968-ban használták először az űrben, az Apollo-7 személyzete.
A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívűl másra is lőhetnek!
A filctoll túl snassz lett volna?
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
Lehet, hogy azt a 12milliárd dollárt aktuális árfolyamon számolták, nem az akkori összeg volt 12milliárd, hanem az akkori fejlesztés költsége aktuális dollár árfolyamon kerülne 12milliárba.
-Értem a dörgést mindösze nem találkoztam hasonlóval a hétköznapokban.
A színezéshez meg zsírkréta:
Legyen minden, sokszor.
Ennyi sok vándorfizikust már rég láttam egykupacban
Szereztetek nekem pár vidám percet a kommentjeitekkel.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
