Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • zoltanz

    nagyúr

    válasz PapaMaci #40 üzenetére

    "De visszatérve a szubjektumokhoz.
    Olvashattuk a rákészülést a zenehallhatásra. Amíg kiválasztasz egy lemezt, felteszed, leülsz, és elkezded hallgatni, már is egy sor emocionális dolgon mentél keresztül. Ráadásul kézben tartod a borítót, olvasgatod, nézegeted a képeket, ha még füzet is van hozzá, akkor azt olvasgatva töltöd azt a 20-30 percet, ami után felállsz, rituálisan megfordítod a lemezt, megtakarítod, és újra felteszed a tűt a korongra."

    Igen, főleg ugye akinek nyugati lemezei vannak. Magyar, és keleti nyomású lemezek borítója is általában a pénztárcához igazodott akkoriban. (pl nincs széthajtogatható, insertekkel, fóliázott borító csak papír.)
    Egyrészt ezért is van az, hogyha egy zenekar egy USA kiadóval (egyéb országokból való) is készített lemezt akkor az számít az első kiadásnak. (mondjuk ennek is van visszája, így nem kell babrálni annyit a korongokkal) :DDD

    [ Szerkesztve ]

    Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Új hozzászólás Aktív témák