Új hozzászólás Aktív témák

• #375 TESCO-Zsömle félisten Reset Elek #373

  Új Válasz 2008-08-06 19:18:52 #375

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  TESCO-Zsömle

  félisten

  válasz Reset Elek #373 üzenetére

  No akkor lássuk csak!

  Mi van akkor, ha kettő vagy több kiegyenlítő tartályt építek be?

  A szivattyú nyomócsonkjától az első tartályig nyomott lessz a rendszer, az utolsó tartály és a szívócsonk között szívott lessz a rendszer a többi tartály között pedig a víz hirdosztatikai nyomása mozgatja a folyadékot.

  Mi van akkor, ha nem is építek be kiegyenlítő tartályt?

  Ez esetben a hidrosztatikai nyomás-veszteségtől el kell tekinteni. Nem lessz se szívott se nyomott része a rendszernek, mivel a két erő együttesen győzik le a rendszerben fellépő ellenállásokat.

  A szivattyú önmagában se nem szív se nem nyom, hanem nyomáskülönbséget állít elő, és ez hajtja a közeget. A nyomáskülönbség mindig olyan, hogy a szívócsonktól (nulla) a nyomócsonk (pozitív) felé mutat, tehát a szivattyú mindig növeli a közeg nyomását, azt csökkenteni, szívni nem tud.

  A szivattyú valóban nyomás-különbséget hoz létre, ezt a nyomást pedig a barometrikus nyomáshoz, vagyis az uralkodó légnyomáshoz viszonyítjuk. A szívócsonkban uralkudó nyomás alacsonyabb, mint a barometrikus nyomás, ezért a vizre nehezedő levegőoszlop nyomása belenyomja a vizet a szivattyúba. A szivattyú nem a közeg nyomását növeli, hanem annak energiáját.

  Na jo, lebuktam. A szivattyú csak nyomni tud.

  Ez esetben légy szives konzultálj a nagyobb szivattyú-gyártókkal, hogy ne adják meg a szivattyúk szívó-magasságát (szívó-nyomás= szívó-magasság*9.81), mivel félrevezetik a hozzám hasonló tanult embereket...

  Alkalmazzunk villamos analógiát a könnyebb érthetőségért!
  A szivattyú ez esetben egy feszültség-generátornak felel meg, a blokkok különböző értékű ellenállásoknak. A szívócsonk a nulla/föld, a nyomócsonk a pozitív pólus . A csövek, csatlakozók kb. a villamos vezetékeknek felelnek meg, így ezeket elhanyagoljuk most (amúgy nagyon is sokat számítanak!!!). Szóval az egyes elemek ellenállása határozza meg, hogy rajtuk mekkora feszültség esik, és a rendszer eredő ellenállása határozza meg a rajta átfolyó áramerősséget. Az analógiát visszafordítva a feszültség-különbség a nyomás különbségnek fele meg, a áramerősség pedig a térfogatáramnak. Így már látható, hogy a körben nem lesz soha a szívóncsonkon lévő nyomásnál kisebb nyomás illetve hogy a nyomócsonktól a szívócsonk felé haladva fokozatosan csökken a nyomás.

  Villamosság nem a legjobb párhuzam.
  Villamos analógia tekintetében a szívócsonk a negatív pólus, a nyomócsonk a pozitív pólus, a kiegyenlítő-tartály (avagy a pont, ahol a rendszer levegővel érintkezik) pedig a föld.
  A körben valóban nem lessz a szívócsonkon mérhető nyomásnál alacsonyabb nyomás, ez azonban nem egyenlő a légköri nyomással.

  Aztán van még itt egy másik érdekes dolog, ez a statikus nyomás, a dinamikus nyomás és az össznyomás fogalma. A dinamikus nyomás a közeg áramlásával arányos, az össznyomása pedig az áramlásban a megállított folyadékrészecske nyomása (ezt kicsit nehéz értelmezni, de a Prandtl-cső kb. ezen az elven működik). A statikus nyomás az össznyomás és a dinamikus nyomás különbsége. Szivárogni akkor szokott a rendszer, ha a külső (csőfalon kívüli) nyomás és statikus nyomás nem egyenlő. A szivárgás iránya értelem szerűen a nyomáskülönbség irányával egyezik meg.

  Amit leírtál, az többé-kevésbbé helyes. Anyit tennék hozzá, hogy a külső-belső statikus nyomás-különbségnek nagyobbnak kell lennie, mint a szivárgás 'helye' által kifejtett áramlási ellenállásnak.

  A szivattyú mindig a rendszer össznyomását növeli. Áramló közeg esetén pedig a dinamikus nyomás értékével csökkentve kapjuk a statikus nyomást.
  Nos, szivárgásvizsgálat esetén a nyugvó közeg nyomásához hozzá kell adni a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, le kell belőle vonni az egyes blokkok nyomásveszteségét, le kell belőle vonni az áramlásból származó dinamikus nyomást és a kapott értéket kell összehasonlítani a külső nyomással. Tömítetlenség esetén ez adja meg a szivárgás irányát. A rendszer elején a statikus nyomás a külső nyomásnál nagyobb lesz, a rendszer vége felé, közel a nyomócsonkhoz pedig kicsi. Ez azért van, mert a sok blokk meg miegymás felemészti a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, s még ugye a dinamikus nyomást is le kell belőle vonni.

  Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a blokkok és a cső ellenállása is dinamikus nyomás-veszteség formájában jelentkezik. Ezen nyomás-veszteségeket kivonva a rendszer össz-nyomásából a statikus nyomást kapjuk.

  Ha a szívócsonk előtt a csőbe beleszúrsz egy vékony injekciós tűt, azon levegőt fog szívni a rendszer

  Pedig én azt hidtem, a szivattyú nem tud szívni... Akkor mi csináll ott negatív nyomást??

  Hogy a jelenség hol fordul meg, azt elsőre nehéz megmondani, de nagy-nagy tévedésben él az, ai biztos benne, hogy a kiegyenlítő-tartálynál.

  Dehogynem...

  S hogy mégis akkor miért szívja föl a vizet a lavórból?
  Nem, nem szívja föl. A külső légnyomás nyomja fel a vizet.
  De ennek is vannak feltételei...

  LOL Y-háború! Az, hogy vmi szív, vagy nyom, csak viszonyítás kérdése. Ez olyan, mintha vitatkoznál vkivel, hogy a torony felől felétek haladó autó most hozzátok közeledik, vagy a toronytól távolodik...

  Ez a szivattyú-nyomattyú elmélet továbbra is baromság.

  Tessék elolvasni ezt a három könyvet:
  Épületek Fűtő és Légtechnikai Berendezései
  Épületek Vízellátása, Csatornázása
  Épületgépészet Géptana

  S legközelebb induljunk ki abból, hogy a fűtési rendszereknek semmi közük a számítógép-vízhűtésekhez.

  Én nem tudom mi a különbség a kettő között. Mind két esetben hőt kell "elvinni" ,,A"-pontból ,,B"-be, és mindkét esetben ugyanagok a fizikai szabályok érvényesek.

  De légy oly kedves sorold fel, mi különbség van a kettő között áramlás-technikai szempontból.

  [ Szerkesztve ]

  Sub-Dungeoneer lvl -57

Új hozzászólás Aktív témák