Új hozzászólás Aktív témák

• #317 fsb1000 nagyúr fsb1000 #316

  Új Válasz 2008-06-29 21:52:19 #317

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  fsb1000

  nagyúr

  válasz fsb1000 #316 üzenetére

  A peltierről általában konyhanyelven és rövid pontokba szedve:

  Kezdjük azzal hogy az általános vélekedés szerint a peltier nem alkalmas számítógépek hütésére (értsd ezalatt homePC CPU+VGA)
  Ezt a vélekedést én is osztam, csak valamilyen cél érdékeben érdemes megépíteni folyamatos mindennapi használatra költséges és túl sok energiát fogyaszt.

  A feladat: A hőtermelő alkatrészről elvonni a hőt. Ezt a peltier energia bevitellel oldja meg amely szinte teljes egészében szintén hővé alakul.

  Ebből adódóan a meleg oldalon el kell vezetni a CPU_hő + Peltier_hőt
  A peltier üzemi grafikonja igen érdekes, ugyanis a petáplált energiával nem arányosan nő az elvonható hő.
  

  Ebből adódik az az egyszerű tapasztalat hogy a a névlegesnél alacsonyabb feszültségen, azaz töredék energia bevitellel lehet hatékonyan üzemeltetni a peltiert.
  Erre jó példák a topic elején winx topictárs adatai és számításai.

  Az ábrából az is leolvasható hogy hiába lenne végtelen energia erőforrásunk (nagy táp) egy bizonyos mérték után csökkenne a hőelvonás hatékonysága.

  Ma a leggyakrabban kapható peltierek 60-500W tartományban 15-18V max vagy névleges feszültséggel üzemeltethetők. 4-30A Imax-val.
  De ha max. feszültségen történik az üzemeltetés, akkor iszonyatos hőt kell elvezetni a meleg oldalról.

  Tipustól és hőelvonás mértékétől függően 5-12V tartományban érdemes öket üzemeltetni.
  Ekkor kb 2-20 ampert vennének fel ha a táp birja. (durva becsléssel 12V-on a névleges áram 50-70%-át)

  1.
  Ebben a tartományban nem egyszerű, de már megoldható a táplálás.
  A "házi" szabályozásra egy egyszerű ON/OFF áramkörrel megoldható. De akár szabályozás nélkül mehet, ha valahogy beáll a hőegyensúly (valamilyen hőpufferrel - radiátor)
  "Gyártói" ajánlás szerint a hidegoldal azonos fokon tartásához vagy a peltiert kell szabályozni vagy a melegoldal hőfokát. Léges hütésnél ez egyszerű, mert a ventit kell kapcsolgatni.
  

  2.
  Ha már van megfelelő táp, akkor a következő probléma a hűtőteljesítmény optimális szinten tartása.
  Sajnos ez függ a melegoldali hőfoktól is. Legegyszerübb túlméretezni a melegoldalt, mert akkor legalább azt tudjuk hogy körny. hő alá nem fog menni. Hőcsöves hűtésnél pedig elég közel lesz a hőfelvevő rész (talp) hőmérséklete a lemellákhoz. ismerve a környezeti hőfokot megbecsülhetjük a melegoldalt. A peltier melegoldalát!! kb 25-40fok. Ezt ki is mértem a kisérleteimben.
  A hideg/meleg oldal közötti hőfok különbség (deltaT) legegyszerübben gyártói táblázatokból határozható meg. A névlegesnek megadott 69 vagy 72 fok csak a maximumot mutatja. A gyakorlatban (60%-os táplálásnál) ez nem több mint 20-40 fok.
  Esetünkbem a pontos tervezés nagy akadálya, hogy nem ismerjük az alkalmazni kivánt számítógépes hűtők paramétereit. Igy becslésekre és kisérleti mérésekre kell hagyatkozni.

  3. probléma hogy a peltier a teljes felületén adja/veszi a hőt. A gyártók réz adaptert ajánlanak processzoros megoldásokban, de nyilván minden hőleadót és felvevőt a teljes felületre kell méretezni. Ez egy 400W-os peltiernél 50x50 a nagyobaknál 62x62 mm
  

  4. probléma a deresedés avagy párakicsapódás.
  Mivel a rendszerein ált. szobahömérsékletüek, már 10-15 fokos hűtésnél is megjelenik a pára.
  Nem csak a peltier környezetében, de a hideg oldal minden levegővel érintkező felületén.
  Szigetelni kell. Ez nem egyszerű egy CPU blokknál. De még a peltier kürülszigetelési is szükséges, mert érzékeny lehet a nedvességre.

Új hozzászólás Aktív témák