- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- Az alaplapgyártókra hárítja az Intel az egyes Core CPU-k stabilitási gondját
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- iPad topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Gaming notebook topik
- OLED TV topic
- Telekom TV SmartBox: szolgáltatói set-top box alacsony korlátokkal
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
Hirdetés
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Új Beats fej- és fülhallgatók jelentek meg
ma Frissítette a Solo termékcsaládot az Apple házi audiomárkája.
-
Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
ph Az ASTRIA 600 ARGB ráadásul a hűtési teljesítmény szempontjából sem szégyenkezhet.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Nowhereman
őstag
Azért, mert szerintem csak úgy szórakozásból csavarta el a fejem, aztán mikorra totál rákattantam, közölte, hogy nem vagyok olyan menő mint az akkori csávója(aki láthatóan az idegeire ment, és később le is cserélte egy hasonlóra). Azóta meg minden nőben csak őt keresem(röviden, a magánéletem katasztrófa). 10 év után hidd el, baromira örülnék, ha igaz lenne, hogy 3 év után magától eltűnne a bűvölet, de még egy 3 éves felezési időért is odaadnám az egyik kezemet...
hogy is van a nóta: szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem...Utánam a kondenzcsik!
-
Tim82
nagyúr
válasz Nowhereman #602 üzenetére
Tudok egy-két jó pszichológust...
"You're going to negotiate with a girl, who thinks she's a space station? - When you put it like that, it does kinda sound crazy." - Audio-GD NFB-11.32 DAC/fejeserősítő eladó - https://tinyurl.com/Tim82HA
-
cherilady
tag
én 10 évig voltam szerelmes az egyik általános oszt társamba. Aztán mikor 1x összemelegedtünk (semmi sex), akkor utánna elmúlt a varázs. Érdekes dolgok ezek
Anbaransu na Kiss wo kawashite Ai ni chikazuke yo Kimi no namida mo kanashii uso mo Boku no kokoro ni nemure
-
Leeza
tag
válasz cherilady #604 üzenetére
Szép dolog a plátói szerelem, főleg az ilyen általános iskolai.
Ezeknél talán jobb is, ha megmaradnak plátói szinten, lehet rájuk emlékezni, jókat mosolyogni rajtuk. Ilyenkor az ember belelát egy csomó mindent, ami benne sincs, felruházza a kiszemeltet mindenféle nemlétező tulajdonsággal. Ha meg is valósul, sokszor tényleg elveszik a varázs.
"Szerintem az téveszti meg, hogy amikor begépeled a szöveget, akkor lefelé nézel... :)" - elmoraan
-
hszabcsi
csendes tag
válasz Nowhereman #602 üzenetére
tíz éve már?
az sok -
Fitzgerald
veterán
"Ilyenkor az ember belelát egy csomó mindent, ami benne sincs, felruházza a kiszemeltet mindenféle nemlétező tulajdonsággal. Ha meg is valósul, sokszor tényleg elveszik a varázs."
Uzent az idon tulrol:
Annyira nem szep szerintem.
Nekem van egy ilyen tortenetem, 15+ eve tart.
Nem hittem volna, hogy meg 30 felett is velem marad ez a dolog.
De ugy tunik, ez egy vegtelen tortenet.Egyebkent nagyon jol megfogalmaztad az egesznek a lenyeget, magam is sokat agyalok ezen.
Sokat gondolkodom azon, hogy vajon mi valtozna meg az eletemben, ha egyutt lennek ezzel a lannyal.
Arra jutottam, hogy akkor konfrontalnek onmagammal, amikor ez megtortenne.
Egyszercsak a tudat szintjen is vilagossa valna, hogy ezt a karaktert en teremtettem.
Sajat magamat keresem benne.
Viszont nehez eldonteni, melyik a jobb:
1.
Konfrontalni a helyzettel, es megismerni a lanyt. Megtudni hogy ki is o valojaban. Ebben eleg hatarozottan benne van a csalodas lehetosege, es ez felelmet kelt bennem.
2.
Tovabb lebegni a sajat magam altal felhuzott alomvilagban, amig lehet....mert ezt sem lehet orokke.
Egyszer mindenkeppen konfrpntalnom kell a helyzettel.Es hogy miert nem egyertelmu, hogy mit kell tennem?
Azert, mert az evek soran talalkoztam nehanyszor ezzel a lannyal, es beszelgettunk.
Es megfigyeltem, hogy sok mindent jol lattam vele kapcsolatosan...ergo ez a lany reszben az a lany, aki 15 eve minden nap itt van velem, belul. -
Fitzgerald
veterán
válasz Fitzgerald #608 üzenetére
*uzenet, reszben en teremtettem, konfrontalnom
-
greenity
aktív tag
Örök szerelem? Létezhet, csak a megfelelő ember kell hozzá.
Nem mindig jó a hosszú távú szerelem, vagy szerelem érzés, főleg akkor nem, ha az egész egyoldalú. mindenféle viszonzás nélkül. Amikor bármi történik visszatérsz ahhoz az emberhez, aki nem viszonozza még csak észre sem vesz. Az ilyen hosszútávú szerelmeknek kéne okosan véget vetni.
Ha viszonzott, és hosszútávú, akár örök, az a legjobb dolog. Van ilyen látom, tapasztalom"Egy mosolynál jobb a több"
-
Fitzgerald
veterán
válasz greenity #610 üzenetére
Bar gyorsan veget lehetne vetni az ilyesminek. De sajnos a szerelem maga csak felig tudatos dolog.
Eppen ezert csak bizonyos hatarokon belul kepes az ember kontrollalni.
A viszonzott, hosszutavu szerelem lehet hogy nem is kell az ilyen embereknek.
Tobben irtak itt is, hogy csak addig tudtak megelni a szerelmet, amig az platoi volt.
Ha beteljesedett, akkor elvesztette a varazsat.
Bennem is megvan ez a felelem. Viszont egy ilyen helyzetben en pl. a baratsagra sokkal nyitottabb vagyok, mint egyeb esetben. Miert?
Mert ha baratkent kozelitesz, akkor is megkaphatod azokat a valaszokat, amelyek segitsegevel megfejted sajat magadat. Mert ugye rolad szol az egesz, nem a masikrol.
Viszont igy talan nem olyan elviselhetetlen a csalodas, amikor konfrontalsz magaddal.
Baratkent egyszerubb.
Nekem most kicsit nehez, mert a lany par eve Norvegiaba koltozott, es nem tudom, hogy mikor talalkozunk legkozelebb. Azt tudom hogy talalkozunk meg. Csak azt nem, mikor.
Valoszinuleg majd akkor, ha ez szuksegszeru lesz.[ Szerkesztve ]
-
rushty
senior tag
válasz Fitzgerald #611 üzenetére
a lany par eve Norvegiaba koltozott, es nem tudom, hogy mikor talalkozunk legkozelebb.
Mi volt az előzmény? Mi alapján ő stb. Nem látom hol írtad ezt le.Revolut meghívó pü-ben
-
greenity
aktív tag
válasz Fitzgerald #611 üzenetére
Ebben igazad lehet.
Nálam pont fordítva. Szeptembertől megint naponta fogunk találkozni. Eddig szó sem lehetett bármiről, már csak azért sem, mert nem olyan volt a munkahelyi viszony, ez mondjuk változik. Én félek lépni bármit, mert ha balul sül el, hogy dolgozunk együtt tovább?
Talán valóban a barátság felé kéne nyitnom vele kapcsolatban.
Köszönöm."Egy mosolynál jobb a több"
-
Fitzgerald
veterán
Nem írtam le az egész sztorit, mert nem tartottam lényegesnek.
De ha tényleg érdekel, összefoglalom dióhéjban:
1998 nyarán találkoztam ezzel a lánnyal, egy balatoni táborozás alkalmával. Tizenévesek voltunk akkoriban, ő 2 évvel fiatalabb volt nálam. Tisztán emlékszem, hogy amikor legelőször megláttam, nem találtam szimpatikusnak. Ez a dolog 6 nap múlva tökéletesen az ellentettjére változott.
Ahogy írtam már korábban, ez egy plátói szerelem volt, és sosem lett belőle semmi. Igazából nem is akartam, hogy legyen. Sosem mondtam el neki, de ma már elég egyértelmű lehet a dolog számára is. Végülis felnőtt emberek vagyunk. Azt tudni kell, hogy én intézetben nőttem fel, sokmindent láttam már egészen fiatalon.
Egy éven keresztül baráti levelezést folytattam a lánnyal, hogy beleégessem magam az emlékezetébe.
Piedesztálra emeltem, és elkezdtek érdekelni azok a dolgok, amelyek őt érdekelték.
A legdurvább az, hogy a levelei alapján tökéletesen adoptáltam a kézírását. Ergo a kézírásunk ma teljesen megegyezik. A mai napig nem értem, hogy erre pl. miért volt szükség.
Ha ő nincsen, én ma nem olyan zenét hallgatnék amilyet, és talán sosem kezdtem volna el pl. gitározni.
De a legfontosabb, hogy a gondolkodásom valószínűleg teljesen másmilyen lenne.
Szóval nagyon nagy hatással volt rám.
Egy évig levelezgettünk, aztán ennek egszer csak vége lett.
Elkezdtem nem válaszolni a leveleire, ekkoriban más dolgok kötötték le a figyelmemet. De végig ott volt velem, lebelül. Aztán egszer, olyan 6 évvel a megismerkedésünk után, fiatal felnőttként újraéledt bennem a láng. Eszembe jutott, hogy még akkor, gyerekfejjel megfogadtam, hogy meg fogom őt keresni.
A címét és az otthoni telefonszámát talán még a sajátomnál is jobban tudtam, szóval leutaztam hozzá vidékre, meglepetésszerűen.
Ekkor már 7 éve nem láttam.
A szülei otthon voltak, behívtak, jót beszélgettünk.
Persze én össze-vissza hazudtam arról, hogy miért is vagyok ott, akkor. A lényeg az, hogy megtörtént a kapcsolatfelvétel.
Megszereztem a mobilszámát, és majdnem 7 év után először újra kommunikáltunk.
Megbeszéltük, hogy talalálkozunk majd ott náluk a városban, beülünk valahova, beszélgetünk. Tökre örült nekem. Kicsit furcsállottam is, hogy emlékszik rám, illetve a régi dolgokra.[ Szerkesztve ]
-
Fitzgerald
veterán
válasz Fitzgerald #614 üzenetére
Le is utaztam, találkoztunk. Az első találkozás ennyi idő után óriási élmény volt. Nagyon örült nekem, a nyakamba ugrott azonnal, ahogy
az régi barátok közt szokás. Kiderült hogy barátja van, és jól megvannak.
Én tudtam, hogy már ez az egyetlen találkozó is gyökeresen megváltoztathat bennem sokmindent.
Tudtam, hogy most fog kiderülni sok minden abból, hogy mi az amit csak én fantáziáltam róla, és hogy milyen is ő valójában. Kicsit féltem. De azt kell mondjam, összességében nem csalódtam.
Nyilván ő is élte az életét, megváltozott.
De felfedeeztem benne azt a fiatal lányt, akibe annak idején beleestem, mint ló a gödörbe.
Utána még egy akkalommal találkoztunk, bukiztunk, jól éreztük magunkat. A palijával is összehaverkodtunk.
Bár jóban voltam vele is, azért éreztem, hogy kicsit féltékeny.
Ennek már 8 éve. Azóta is többször kommunikáltunk telefonon, Facebookon. De nem találkoztunk. Néha kibeszéljük az élet nagy dolgait, majd továbbállunk. És ez így van jól. Ennek így kell lennie.
Még egy darabig. Majd eljön az a nap, amikor újra találkozunk, és ezt az egész történetet elmesélem neki. Aznap meg fog változni az életem.
Volt elég barátnőm az évek során, de valahogy mégis azt érzem, hogy nekem ő kell. Pedig úgy érzem, hogy nem működne köztünk ez a dolog.Nagyjából ennyi.
-
greenity
aktív tag
válasz Fitzgerald #616 üzenetére
Hát nehéz kezelni, vannak nehezítő tényezők, de igyekszem normális maradni
"Egy mosolynál jobb a több"
-
kelekyle
őstag
Érdekes olvasni itt ilyen-olyan történeteket.
Bennem is sok érdekes dolog lappang de az évek alatt egy dologra rájöttem...
Eddig mindig sikerült a seggfej nőket társul választani.
A topic címe, mint kérdés hozott ide és bennem is az van, hogy létezHET (!!!). De nagyon ritka. Elengedhetetlen, hogy két megértő és odaadó ember legyen együtt... ha ez a két tulajdonság megvan bennük lehet akármilyen vita (nyilván ha a két fent említett tulajdonság megvan nem fajul el a vita) vagy nem egyetértés szeretni fogják egymást és megbeszélik. És én ezt hiányolom. Odaadónak gondolom magam és kivételes pasi vagyok mindig is hosszútávra terveztem. Szeretem a biztos pontot, a törődést. Nem izgat a kaland... már. (régen volt jó pár bulis dolog de annyi volt) Elég korán kezdtem az életet és elég sok mindent átéltem...Szóval én csak hiú ábrándokat kergetek és hiszem, hogy egyszer én is egy ilyen örök szerelem mizériába csöppenek.
Xbox: MarkokaZj33 █ Steam: kLe
-
Fitzgerald
veterán
válasz kelekyle #618 üzenetére
Erre azt szokták mondani, hogy az ember azokat vonzza be az életébe, akiket megérdemel.
Ha a hülyéket vonzod, akkor valószínűleg azt sugárzod a világba, hogy neked ők kellenek.
És ők veszik is a jelet.
Tudom miről beszélsz, mert én is megtapasztaltam ezt.
Aztán megkerestem az okát ennek a dolognak, és ma már tudom kontrollálni a jelenséget.
Az örök szerelem pedig lehet keserű is. Én pl. sokszor azt kívánom, hogy bárcsak sosem találkoztam volna ezzel a lánnyal.
Persze ilyenkor megszólal a másik felem is, aki pont az ellenkezőjét nyomja folyamatosan.
Elég összetett dolog ez. -
Kidus
őstag
-
Kidus
őstag
válasz Fitzgerald #619 üzenetére
Szerintem ha az ember oszinte es vallalja magat ( ertem ez alatt a velemenyet, erzeseit ), nem nagyon fog mellefogni hosszu tavon, mert aki nem hasonlo az hamar elkopik, akinek meg ez bejon azzal lehet egyutt "dolgozni" a kapcsolaton, meg meg is eri
Assuming Control
-
Fitzgerald
veterán
Ez igaz, de nem akkor, ha plátói szerelemről van szó.
Annak pont az a lényege, hogy csak addig él a varázs, amíg nem vagy őszinte.
Sem magaddal, sem a másikkal.
Ez egy vicc, egyfajta evolúciós zsákutca az emberi elme fejlődésének történetében.
Megfigyelsz dolgokat, majd továbbgondolod őket.
Végül összeraksz valamit fejben, aminek nem biztos hogy túlságosan sok köze van a valósághoz.
És az lesz a te valóságod.
Aztán ha nagyon nagy szerencséd van, vagy nagyon jó megfigyelő vagy, akkor eltaláltál dolgokat, és nem fogsz hatalmasat borulni később, amikor majd szembesülsz a saját integritásodból következő igazsággal.Az ilyesmi elsülhet jól is, csak kicsi rá az esély.
Talán ezért van az, hogy akik belecsúsznak egy ilyen dologba, inkább élnek hazugságban.
Mert tudják, hogy már túl régóta álmodnak túl nagyokat, és fájdalmas lenne az ébredés.
Bizonyos mértékben én is közéjük tartozom.
De már írtam korábban, hogy nekem szerencsém van. Én csak kicsit borulhatok. -
greenity
aktív tag
válasz Fitzgerald #622 üzenetére
Érdekes dolog ez. Valahol mélyen tudom, hogy az én álomvilágom álomvilág. Teszem azt, nagyon jól tudom, hogy sosem lesz ebből semmi, már tudom kontrollálni magam mellette tudom, hogy mit és hogyan szabad. Ez jó dolog akkor, ha még évekig kell együtt dolgozni.
Ugyanakkor az álomvilágomat továbbélem, történetet szövögetek, hogy mi fog történni meg mi nem, aztán mikor vége tudom, hogy ez is egyfajta fikció, vannak benne valós elemek, de a lényeg, az pont ábránd és elkezdem helyén kezelni a dolgokat.
Mégis megvannak ezek a bolondos történeteim, amikkel nem nagyon tudok mit kezdeni.A hülyéket én is be tudom vonzani, a legtöbb esetben erre időben rájövök, de van, hogy nem
"Egy mosolynál jobb a több"
-
kelekyle
őstag
válasz Fitzgerald #619 üzenetére
Ezzel nem értek teljesen egyet... meg hát kivétel erősíti a szabályt.
Minden nagyképűséget mellőzve írom a következő sorokat.
A hülyéktől frászt kapok, idegesítenek, nem bírok egy légtérben lenni velük..., amikor hülyeséget csinálnak.
Állandó dresscode-om: elegant. Műveltnek tartom magam és intelligensnek...
Épp ezért egy olyan nőre vágyom aki kicsit is megüti azt a mércét, hogy lássam, hogy a fejében felizzik legalább a rézdrót... Jó, erős túlzás. Szóval egy kicsit értelmesebbet.
Nem is raktam magasra a mércét, mert hát hova álmodozzon az ember, tökéleteset úgy sem fog sose találni ... De azért az életemben rengeteg emberrel találkoztam -> rengeteg nővel is, és 2 nőnél éreztem azt, hogy ők lennének a megfelelőim, de aztán volt egy kicsi itt is, ott is ami eltántorított bennük... az egyik álmodozó, lovat akar stb... de kb. örülhetne, hogy luk van a fenekén... A másik meg, hát szimplán csalódás volt az ügyes dolgaival... Van még egy nő, folyamatosan követem az életét, hosszútávon, még általános iskolában 6. körül az első komolyabb barátnőm volt... nagyon szép volt akkor is, és most is. Pozitívan gondol rám és mindig örül nekem de azt látom, hogy kb. 3 éve a barátjával, hol együtt vannak, hol nem...
Szóval végre egyedülálló lehetneEgyPár szó, mint száz.
Pont, hogy taszítani szeretném a hülyéket és még (szerintem) az öltözetem is ezt sugallja meg úgy minden más.Elmesélek egy csúnya történetet... -bunkó voltam, nagyon- Az történt jó rég, hogy egy nővel megismerkedtem (ő keresett fel) sokat beszéltünk, képek alapján nem tűnt rossz fogásnak. Aztán elhívtam randira, elmentünk egy jobb bárba beszélgettünk de a végén már ott voltam, hogy az ereim vagdostam... szegény csajt gyorsan le kellett vakarnom, mert a végén tényleg valami bajom lett volna... Olyan bunkó voltam vele, igazi tahó... hát nagy hiba volt, mert ez még tetszett is neki. Aztán elkezdtem csúnyán beszélni az már nem annyira és sírva ment haza. Azóta nem keresett többet, szerencsére. Végül is ez volt a cél. De ez életem egyik szégyenfoltja.
A hülyékről ennyi a véleményem.[ Szerkesztve ]
Xbox: MarkokaZj33 █ Steam: kLe
-
Fitzgerald
veterán
válasz kelekyle #624 üzenetére
Félreérted. Nem kell hülyének lenned ahhoz, hogy bevonzd õket az életedbe.
Én sem vagyok az. Viszont van egy fajta kép, amit a szociális interakció, a kommunikáció során alakítasz ki magadról. Az hogy ez kinek jön be, már nem rajtad múlik. Én hosszú évek óta a szexiparban dolgozom, a gyártásban.
A személyiségem, a viselkedésem miatt egyfajta rejtvény, feladvány vagyok a mindenféle elmebeteg, drogos, pornós, lowlife pics@knak. Megfigyeltem, hogy egy jó ideje szinte csak az ilyeneket vonzom be az életembe, legyen szó szakmabeliekrõl, vagy nem szakmabeliekrõl.
Több olyan szakmabeli lánnyal is voltam, akik azért kezdtek ki velem, mert nem tudtak megfejteni, és szerintük nem illeszkedtem abba a világba, ahonnan õk jöttek, és amelyben együtt léteztünk. Részben igazuk is van, de ennek most nincs jelentõsége.
Az õ gondolkodásmódjuk alapján a megoldóképlet az, hogy ha valakit furcsának, érdekesnek talász, akkor azt dugd meg, és meg van fejtve.
Gondolom világít, hogy mennyire nem intelligens ez a megoldás.
Hogyan kezelem a helyzetet? Nem játszom...ha ki is kezdenek velem, nem szállok be a játékba.
Az meg egyenesen röhej, ha valaki csak azert szalad utánad, mert bunkó vagy.
Ez a dolog is az alacsony intelligenciához köthetõ meglátásom szerint.[ Szerkesztve ]
-
kelekyle
őstag
válasz Fitzgerald #625 üzenetére
A te eseted megint más, szélsőséges /szerintem/
Ez szimplán az, hogy valaki megtetszik, helyes aranyos és a végén kiderül róla, hogy nem egy észlény.
Értem én mit mondasz, a kisugárzás által... a 40es nőcik tudják értékelni, csak én nem egy kis milf kalandra vágyom.Xbox: MarkokaZj33 █ Steam: kLe
-
Fitzgerald
veterán
válasz kelekyle #626 üzenetére
Az hogy valaki hogyan beszél, fogalmaz, affektál-e vagy sem, nyávogós-kislányos hangja van (nincs, csak úgy beszél) vagy inkább határozott, nõies...ezek általában (de nem minden esetben) megmutatják, hogy kivel is van dolgod.
A kiskutya típusú, nyávogós hangú lányok pl. általában annyira aranyosak, hogy hihetetlen.
Csak éppen eszük nem sok van.
A határozottabb, nõiesebb, érettebb hangú nõk tapasztalatom szerint általában jóval intelligensebbek. -
#51177472
törölt tag
Dehogy létezik lol
sry, nem olvastam az előző kommenteket, hogy mi is folyik itt vagy mi van, a címből kiindulva írtam.
Volt egy szerelmem, hosszasan írtam róla már párszor, több helyen is. Lényegében imádtam, éltem-haltam érte és ő is értem. De vége lett pár év után. Pedig ő nem csak egy múló mámor volt és én sem neki.. mai napig rá-rá írunk egymásra.
A lányok meg, áá. Felesleges tenni mindenkinek az elérhetetlent, mintha valami királynő lenne mindegyik.
Bár 18 éves fejjel nem vagyok túl tapasztalt a szerelemben nyilván, de tapasztaltam már 1-2 dolgot. és persze az is tény, hogy nem kell még a szerelmet keresnem... De majd ha meglesz az igazi, kertvárosba vagy az erdő közelében szeretnék vele lakni, kutyákkal, boldogan, lurkókkal, persze egy gyrosos közelében.
Sokan azt mondják, egyedül nem megy.. háh.
"Még ha a családnak nem is, bemutatlak majd az ágynak." -
mathaus=)
senior tag
Ez egy érdekes kérdés.. Nekem is most van egy lány az életemben aki nagyon fontos csak egy baj van vele, hogy 700km-re lakik tőlem, Lengyelországban.Cserediak program keretében talalkoztunk előtte beszélgettünk fbn es amikor először megláttuk egymast valami furcsa érzés kerített hatalmába. Szerintem tudjatok milyen az amikor csak alltok egy lannyal es nezitek egymast.. Aztan elkezdtünk beszelgetni minden fele dologrol es totalisan beleszerettem. Nem az a tipikus, buta mai lány, hanem tényleg latszik rajta h értelmes es hogy lehet vele beszélgetni. Aztan jött a búcsú pillanata mindketten könnyekkel küzkodve valtunk el es megigertem neki h fel fogom keresni. Sokan mondják h hagyjam de az érzéseinket nem tudjuk kontrollalni. Szoval ahogy feljebb is emlitette egy kolléga, enis biztos vagyok benne h fogunk még talalkozni csak kérdés h mikor es h vajon a lányban is megmaradtak-e azok az érzések..