- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Így építsd a billentyűzeted!
- Házimozi belépő szinten
- Milyen egeret válasszak?
- Hobby elektronika
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Milyen TV-t vegyek?
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- Gaming notebook topik
- Milyen processzort vegyek?
Hirdetés
-
Letartóztatták a bitcoin-Jézust
it Amerikai adókerülés vádjával, Spanyolországban tartóztatták le a bitcoin-Jézusként ismert Roger Vert.
-
Alacsony fogyasztású, 128 GB-os szervermemóriát kínál a Micron
ph Az új RDIMM TSV technológia alkalmazása nélkül éri el a címben említett tárkapacitást.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
tomasz100
csendes tag
F4 objektum:egy kicsit böngészgettem a neten.
A metrót 1949-ben tervezték/gondolom a bunkert is/.
1950-szept.ben kezdték meg az építkezést a metron.
"kaptak egy ingatlant, amit még 1951-ben, a kettes metróvonal első építése idején alakítottak ki."/Zoltán utca 13,Steindl 12, az egyik lejárata ahol bementetek/
A bunker a wilkipédia szerint 1953-ban készült el.Biztos???
A metró építésről:
"Az építés a tervezéssel együtt 1950 szeptemberében nagy lendülettel kezdődött, és 1950 végén már öt, 1952-ben pedig 16 munkahelyen dolgoztak. Az építés legintenzívebb szakaszában kb. 5000 ember dolgozott a metró építésén."
/A 16 munkaterületen az F4 munkaterület is benne volt??/
"Az építés erős ütemben haladt 1953 végéig. 1954 elején a Minisztertanács 521/9/1954 számú határozatával elrendelte a beruházás ideiglenes szüneteltetését. Az építkezés 1954 februárjában állt le. Ekkor már kész volt a tervezett vonal alagútjainak és mélyépítésú műtárgyainak kb. 40%-a,"
A metro építés 1954 febr.-1964-ig szünetelt.
Az átadás 1970ápr.-ban került sor a Deák tér-Népstadion között.
A Deák tér és Déli pályaudvar közötti szakaszt csak 1972dec.23.-án adták át./Ahol a Kossuth tér ésDeák tér között elterült a bunker /
"Vészkijáratot a 2-es metró vonala felé alakítottak ki, persze csak a hatvanas években, amikor a metró is elkészült."
Akkor mikor is készült el pontosan?
A Parlamenttel össze van kötve?
"Mivel a BKV-sok úgy tudják, hogy nincs átkötés a Kossuth téri épület felé, ezért arra tippelek, hogy az akkori mérnökök nem egészen gondolták át, milyen is lehet háború idején a Nádor utcán átrohanni az óvóhelyre. Persze az is lehet, hogy létezik egy alagút, csak senki nem beszél róla. A parlamenti óvóhelynek azonban van összeköttetése a metróval, ezt - egy ráccsal elzárt folyosón keresztül"Befogadó képesség:2200fő
Alapterület:3500-3800négyzetméter
150köbm víztartály
30kw-os generátor"hozzávetőlegesen a Kossuth tér és a Szabadság tér között H betű alakban. Közvetlenül kapcsolódik a kettes metróhoz és vélhetően az Országházhoz"
Ezek szerint ha ezek igazak akkor van összeköttetése a parlamenttel.
"A kétszintes, nagyjából H alakú objektumot"
Hogy néz ki az a két szint?
A parlamenti óvóhelyről van valakinek valami infója, érdekelne ez is mivel kapcsolódik a témához?? -
tomasz100
csendes tag
Egyik írásban így van:
"Nem tudni, mettől meddig építették""A bunker az F4 nevet kapta, ami nem egy titkos jelölés, hanem a piros metró építési területeinek a számozásából adódó kód: az F betű a földalatti vasút kezdőbetűjéből származik, a négyes pedig a munkaterület neve (az F5-ös például a Baross téren volt, az F6-os pedig a Rákóczi út 66 szám alatt, ahol egészen a közelmúltig üres telek árválkodott). Az elnevezés a mindmáig él, valamennyi nyilvántartásban így szerepel a bunker."
"Sajátos, de a kor hidegháborús, világháborús hisztériájából adódó titkosítási koncepciónak logikus következménye, hogy a bunker építésének kezdő és befejezési időpontja meglehetősen homályos. Míg a metrót 1950-ben kezdték építeni (1954-ben azonban leállították a nagyszabású beruházást), a bunkerrel kapcsolatban csak annyi tudható, hogy 1951 előtt biztosan nem kezdték el a munkálatokat. "
"A létesítményt megszakításokkal ugyan, de folyamatosan építették. 1956-ra - Rákosi leváltása idejére - már szerkezetkész állapotban volt. Maga a pártfőtitkár végül soha nem tette be lábát az óvóhelyre. Az '56-os forradalom idején a még befejezetlen építményt megnyitották a lakosság előtt, így elvesztette titkos jellegét, az eredeti elképzelés, miszerint vezénylési központként funkcionálhat egy háború idején, ezzel értelmét vesztette. Az 1960-as évek elejére lett kész, és mint tömegóvóhelyet tartották számon."
Ezek szerint ha hihető 1956-ban még nem volt teljesen kész!!
/ A wikipédia szerint 1953-ban készült el/ -
tomasz100
csendes tag
A vészkijárat/és a szellőztető/-t nem jelölöd a rajzon , ami a szabadságtérnél van.
vagy azt csak a metrón keresztül lehet elérni?
Kár hogy a fórumon nincs valaki szakértő, vagy aki a metró ezen területén dolgozik.
Egyébként a metró nyomvonalát megnéztem ezen a környéken ,ráadásul egy egynyomvonalas összekötő alagút is van itt ami a 2. összeköti a 3. metróval. -
tomasz100
csendes tag
"A teljes bunkert nem tudjuk bejárni, a szervezők nem hagyják, hogy elkódorogjunk a csoporttól, "könnyen el lehet itt tévedni", mondják. Pedig nem: a bunker logikusan van felépítve, minden járat egy másikra merőleges vagy azzal párhuzamos. Magának a túlélőhelynek a tervrajza leginkább egy olyan H betűre hasonlíthat, aminek középen két szára van, ez azonban némileg leegyszerűsíti a dolgot, ugyanis a két oldalsó szárától is indulnak el újabb, helyenként kétszintesre osztott járatok, amelyek – bár csak egy részüket tudtuk bejárni – becsléseink szerint több kilométer hosszúságban kanyarognak a föld alatt."
Akkor csak magát az objektumot néztétek meg ugye? A metro fele nem mentetek? -
tomasz100
csendes tag
És egy utolsó ezt láttad?:
"Az objektumot összekötötték a kettes metró alagútjával. A Kossuth téri állomás mellett kivezető járaton keresztül szükség esetén a bunkerból is ki lehetett volna menekülni, a metróalagúton át. További titokzatosságra ad okot egy másik járat, mely a metróhoz vezető összekötő folyosóról indul, azonban le van falazva. A helyszínen lévő szakemberektől megtudtuk, hogy a kibontására nem kaptak engedélyt."/2008. 09. Hírszerző/ -
tomasz100
csendes tag
"Az állomás neve Szélesség (m) Mélysgég a felszín alatt (m) Vágánytengelytávolság (m) Kijáratok száma Mozgólépcsők száma Felszín Állomásperon
Déli pályaudvar* 3,20 25,32 23,75 1 3 124,00 98,68
Moszkva tér 3,70 38,40 23,75 1 4 124,70 86,30
Batthyány tér* 4,15 30,78 20,70 1 4 104,50 73,72
Kossuth Lajos tér 4,20 34,53 20,70 1 3 107,00 72,47
Deák Ferenc tér* 3,10 37,85 22,60 2 2x3 106,75 68,90""(/IMG)[/L]](//cdn.rios.hu/dl/upc/2010-03/12/261080_mjccoillcvifrpm9_knymetro_05_melysegmetszet.thumb.jpg/600 "[L:/dl/upc/2010-03/12/261080_ufmkxeejj7vulszp_knymetro_12_kossuthter.jpg](IMG:/dl/upc/2010-03/12/261080_ufmkxeejj7vulszp_knymetro_12_kossuthter.thumb.jpg)(/IMG)[/L]")
-
tomasz100
csendes tag
Végre plussz infot kaptam az F4 objektumról a bunkermúzeum.hu-n ,kérdéseim és felvetéseim válaszokra találtak:
A hatvanas-hetvenes években csak legendák voltak róla, 1981 után viszont már köztudottá vált, hogy Budapest szívében, a Szabadság tér alatt csaknem 50 méter mélyen atombunkert építettek az ötvenes években. Az F4 objektum ma ugyanabban a formájában létezik, mint amikor megépítették, sok berendezése 60 éves.
A Rákosi-bunkernek is nevezett építménynek több bejárata van, ezek közül az egyik a 2-es metrónak a Deák Ferenc tér és Kossuth Lajos tér közötti alagútjából nyílik. Az üzemzárás és a pálya áramtalanítása után ezen keresztül jutott el a mintegy negyven sajtós a BKV által szervezett csütörtök éjjeli bunkerbejárásra. A Múlt-kor stábja jóval korábban forgatott a föld alatt: munkatársaink még 2007-ben ereszkedtek le a védelmi létesítménybe.
A bunkerhez egy szűk folyosón és lépcsőkön át vezet az út, fala szovjet gyártmányú tübbingekből áll, a levegő párás, langyos és penész szagától terhes. A H alakzatban épített bunker nagyjából a Szabadság tér alatt van. Az ötvenes években kezdte hozzá, hogy egész pontosan mikor, azt Vajda Zoltán, a BKV főmérnöke szerint nem lehet tudni, a tübbingeken mindenesetre 1951 körüli évszámok láthatók. A 2-es metró építésének akadozásával párhuzamosan a bunker munkálatait is felfüggesztették, egyes források szerint 1953-ban mégiscsak befejezték. A metróalagúttal 1973-ban kötötték össze.
Nevét onnan kapta, hogy akkoriban a föld alatti munkahelyeket így jelölték, mert egyszerűbb volt kódnévhez, mint címhez párosítani őket. F1-2-3-ról nem tudnak, az 5-ös és 6-os pedig a két metróvonalon található.
A főmérnök elmondása szerint korábban legendák voltak arról, hogy rabokkal építtették meg a bunkert, de mai tudásuk alapján vidékről hozott építőmunkások dolgoztak rajta, akik úgy tudták: metrót építenek. Akkoriban a bunkerről senki nem tudhatott, sőt a metró polgári védelmi célú hasznosítása is titkos volt. A metrókat ugyanis ebből a célból is építették, a 2-es és a 3-as vonal Budapest legnagyobb óvóhelye, 220 ezer ember férne itt el.
A gyorsvasúti igazgatóság 1981-ben kapta meg a 3500 négyzetméteres bunkert, akkor hozták nyilvánosságra létezését - idézte fel a főmérnök. Arról is voltak pletykák, hogy az F4-nek közvetlen összeköttetése van a Parlamenttel, ám nem találtak olyan nyomot, amely ezt igazolná.
Az F4 korának legjobb bunkere volt, a BKV szerint talán még egy atomcsapás ellen is megvédte volna a lakosságot. Több mint kétezer ember befogadására képes, de a tervek szerint a BKV polgári védelmi irányító központját, a városfejlesztési és kereskedelmi minisztérium apparátusát akarták veszély esetén oda telepíteni
A bunker fő folyosóiról több kis szoba nyílik, ezekben vécék és mosdók találhatók, amelyeket hatvan éve ugyanebben a formában alakítottak ki, azóta senki nem nyúlt hozzájuk. Ugyanilyen a generátorház, amelyben két, egyenként 26 kilowattos dízelgenerátor működött. A Ganz generátorok mára elrozsdásodtak, a párás levegőtől penészesek lettek. A szomszédos szobában több akkumulátor található, ezekről biztosították volna vész esetén az áramellátást. A főmérnök szerint az akkumulátorok szintén 60 évesek, ugyanott vannak, ahova hat évtizede lerakták őket.
Vajda Zoltán a bejáráson bemutatta a levegőcserélő rendszert is, amely szintén több évtizedes berendezés. Normál esetben a rendszer a felszínről szívta a friss levegőt, a levegő elszennyeződése esetén pedig szovjet harcigáz-szűrő dobozokat használtak volna megtisztítására. Amikor 1981-ben átvették a bunkert, nagyon puritánul volt berendezve, csak asztalok és székek sorakoztak benne, ágyakat nem találtak. A főmérnök szerint arról nem tudni, hogy 1981 előtt mi volt a bunkerben, az átvételkor még alaprajzot sem kaptak.
Az építmény ma már nem használható, az összes berendezés elromlott, csak pár lámpa világít. A bunkert soha nem vették igénybe, még 1956-ban sem. Bár Rákosi-bunkernek is nevezték, maga Rákosi Mátyás sem használta az objektumot, amelyben egykoron Európa egyik leggyorsabb liftje működött a Steindl Imre és Zoltán utca sarkán álló ház és a bunker között. Manapság heti rendszerességgel járnak le, ekkor szellőztetnek, illetve víztelentik az építményt.A BKV most azon fáradozik, hogy valahogy hasznosítsa a bunkert. Bolla Tibor, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettes felfedte, hogy a létesítményt jelenleg a Nokia TrafiCom bérli, amelyben a BKV egyszázalékos tulajdoni résszel rendelkezik. Ez a cég végzi a BKV belső távközlési szolgáltatását, és az F4-et is távközlési célokra veszi igénybe. A BKV csak ilyen jellegű alkalmazást enged. Eddig állami cégekkel próbálkoztak, de nem jártak sikerrel, most a magánszektorban próbálják "hasznossá tenni" a föld alatti építményt.
A fennmaradt dokumentumok szerint egyáltalán nem csak Rákosi kívánt volna elbújni az F/4-es jelű (hivatalos megnevezése szerint) „műtárgyba” az atombomba elől. A történet második fele ugyanis már Kádár János nevéhez fűződik.
A 1952 május 1-e óta épülő alagúttal kapcsolatos beruházási teendőket 1956. december 31-ig a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium irányította. Ez idő alatt a Légoltalom Országos Parancsnoksága (LOP) csupán a szakértői feladatokat látta el. 1956 végén azonban a minisztérium – az (akkor még) Ideiglenes Központi Bizottság egyetértésével – az összes, a tervezéssel és az építkezéssel kapcsolatos feladat átadta a LOP-nak. Ez a magyarázata annak, hogy amikor fél év múlva döntést kellett hozni az alagút további sorsáról, a légoltalmi parancsnokság tett jelentést a Politikai Bizottságnak a kialakult helyzetről.A műtárgy bemutatása néhány pontos műszaki adatot is tartalmaz a „Pártapparátus védett munkahelyével” kapcsolatban. A 45 méter mélységben, 6 m átmérőjű öntöttvasból készült alagút (tübing) az Árpád utca 12. sz. alatti ház udvarán lehajtott akna és a Szabadság téri kijárat között húzódott. (A mai Steindl Imre utcai ház, amint akkoriban a háztömb egésze, a pártközpont elhelyezését szolgálta.) A Pártgazdasági Osztály előírása szerint 250 fő „aktív, magasnívójú szellemi munkát végző dolgozó” számára kellett megfelelő védelmet és zavartalan munkahelyet biztosítani az esetleges háborús légitámadás során. A munkahely zavartalanságának feltételeit már meglehetősen differenciáltan szabályozták. 15 fő részére terveztek külön szobát, a többiek csoportos munkahelyre számíthattak. A maradék hat fő viszont kiváltságos ellátásban részesült: személyzeti szobájukhoz városi telefonállomás, külön mosdó, WC , fürdő, zuhanyozó járt. 22 fő részére „a munka természetének megfelelően” tanácskozót terveztek. A 45 fős ebédlőbe a főleg tartósított ételek elkészítésére alkalmas konyhából került ki az ennivaló, a 4 fős betegszoba mellett orvosi rendelő foglalt helyet. A belső informáláshoz minden helyiséget hangszóróval láttak el, a külső kapcsolatokat géptávíró összeköttetés valamint rádió adó-vevő készülékek biztosították.
A műtárgy tervezett védelmi potenciáljának fontos paramétere volt, hogy egy tíz tonnás óriásbomba vagy egy atombomba „20 kg/cm2. alapterhelésű nyomása ellen”, illetve az „ismert és ismeretlen harci gázok” ellen is védelmet kellett nyújtania. Ez utóbbit úgy kívánták megoldani, hogy lezárják a felszínre vezető nyílásokat, és a belső levegő „regenerálásával” kétszer 24 órán keresztül biztosították volna a lent tartózkodáshoz szükséges oxigént. További védelmi elemként a bejárati felszíni csarnok az „S-C-1800 kg-os universális rombolóbombára” lett méretezve. Az energiaellátás alaphelyzetben a városi hálózatból történik. Biztosításul az önálló Diesel generátor-gépcsoport mellett számítottak a metró vonalának kiépítése után a földalatti villamoshálózatára is.
A létesítmény működési céljainak meghatározására a légoltalmi parancsnokság négy szempont tisztázását kérte a Politikai Bizottságtól:
a) Az ország fegyveres védelmének idején a műtárgy állandó munkahelyül, vagy időszakos (légiriadó alatti) munkahelyül szolgáljon?
b) A védett munkahelyen tartózkodó személyek munkájának jellege, különös tekintettel a külső kapcsolatokra.
c) Milyen állami és pártszervekkel kell biztonságos hírösszeköttetést biztosítani?
d) A felső pártvezetés ezen műtárgyból mennyire kívánja figyelemmel kísérni a hadsereg tevékenységét és az országot ért támadások helyét, valamint következményeit?
A fentiek eldöntése mellett a pénzügyi problémák is sürgős döntést igényeltek. 1956 végén a műtárgy gyakorlatilag használhatatlan volt, miközben a költségek már meghaladták a 34 millió forintot. A vízszintes alagutak a függőleges aknákkal együtt is csak 73 %-os műszaki készenlétet jelentettek, míg az építkezés egésze csak 63 %-ában valósult meg. Hiányzott még a teljes vízszigetelés, a vasbeton köpeny, a belső szerkezeti és gépészeti berendezés, a Szabadság téri akna védőszerkezete és a földalatti vasúthoz csatlakozó szellőző alagút, amely egyúttal vészkijáratként is működött volna. A befejezéshez szükséges költségeket ekkor 14 és fél millió forintra becsülték.
A Politikai Bizottság 1957. augusztus 13-i ülésén tűzte napirendjére az „F/4 jelű, a pártapparátus védett munkahelyével kapcsolatos” jelentést. Az első napirendi pontot az „ellenforradalmi szervezkedés vizsgálatának eredményéről”, Biszku Béla belügyminiszter terjesztette elő, zárt ülésen. Az alagút 6. napirendi pontkénti tárgyalására viszont a pártközpont Gazdasági Osztályának és a BM Légoltalmi Parancsnokságának a képviselői (Laczkó Pálné illetve Lesták István és Racsek Károly) is meghívót kaptak. Lesták javaslatára, miszerint az építkezést be kellene fejezni, hiszen így, ahogy van, évente komoly károsodás éri, Kádár János közbevágott: „nagyon sok pénzbe kerül”. Lesták magyarázatképpen kitért a jelentésben is szereplő P/50-es objektum helyzetére. Ez a Vár alatt elhelyezkedő, és 95 %-ig kiépített műtárgy volt, amely a Politikai Bizottság tagjai valamint az állami vezetők (Minisztertanács tagjai, HM Vezérkar stb.) elhelyezésére szolgált. A „korábbi vezetés” ezzel egy időben mégis döntést hozott az F/4 megépítéséről is. „Ebben már benne van 34 millió – érvelt a OLP-vezető. Nem közömbös, hogy a 34 millió kárba vesz-e vagy nem. Ezt mi nem tudjuk eldönteni, ezért hoztuk ide a javaslatot.”
A korabeli pártszokásoknak megfelelően a Politikai Bizottság üléseire hozott előterjesztés egyben határozati javaslatot is tartalmazott. A LOP dilemmáját jelezte, hogy „A” és „B” alternatívát is kidolgozott, ami viszont nem volt mindennapos. Az építkezés folytatása 20 millióba, leállítása félmillióba került volna. Mivel napirendi pont vitájában további hozzászóló nem akadt. Kádár János tett javaslatot: „A legszimpatikusabb a Szabadság téri lejárat befejezése és a megfelelő összeg megadása. Ezt fogadjuk el.” A jelentésben megfogalmazott a) – b) kérdésekről nem esett szó.
Végül a Politikai Bizottság határozata kimondta: „Egyetért a Szabadság téri lejáró befejezésével (és ezzel a műtárgy befejezésével). Utasítja az Országos Tervhivatal elnökét, hogy az ehhez szükséges 1,5 millió Ft-ot részben az 1957-es évben (800.000.-Ft) részben 1958-ban biztosítsa, ne csak pénzben, hanem anyaggal is. Az állagmegóvás érdekében évenként 250.000.-Ft-ot bocsásson a BM Légoltalmi Parancsnokság rendelkezésére.”
Az pedig, hogy az Országos Levéltárban fennmaradt iratból a fenti zárójeles részt – „(és ezzel a műtárgy befejezésével)” – ki, mikor és milyen szándékkal húzta ki, már a döntés utóéletéhez tartozik.
Ui:Tudja valaki mi az a
P/50 objektum? Hol van? Stb,? -
tomasz100
csendes tag
Sziasztok!
Tud valaki valamit az Ócsai nemzetbiztonsági szakszolgálat titkos objektumáról?
Az objektum az Ócsai szöllő vasúti megállónál lévő volt "üzemanyagos" laktanyától nem messze van az erdőben, egy kisebb aszfaltozott műút vezet be az objektumhoz.
A kilencvenes évek végéig a határőrség "Ócsa 7. őrszázad" védte.A kiskatonák ott voltak elszállásolva,büfé,étkezde is volt,de a belső területekbe, épületekbe nem mehettek be. A belügyminisztérium embereit /24órás szolgálatban voltak/vannak/ egy busz vitte-hozta Budapestről.
Az objektum jelenleg is üzemel. -
tomasz100
csendes tag
válasz
tomasz100
#3557
üzenetére
Még mindig kérdésem, ki tud valaki az Ócsai titkos NBH objektumról, az ismerős aki ott szokott időnként lenni nem sokat akar mondani róla.
Kord. 47.26432,19.276345 és környéke.
Régebben még 2002-ben antennákkal volt tele, környékén látszanak a helyeik is.
Még aktív objektum, de komoly antennák már nincsenek ott,lehet hogy haladnak a korral, a lehallgatásokat itt/itt is végezték/, nemcsak az országon belül, hanem a környező országok rádióit stb. is lehallgatták.
legalább jelentkezne aki volt itt sorkatona(határőr,ócsa,7.őrszázad.) -
tomasz100
csendes tag
Csak az furcsa hogy a régebbi nagy antennák eltűntek a térségből, majd egy idő múlva ez is bezár és az lesz a sorsa mint a "kihalt laktanyáknak".Több infót megtudtam:
föld alatti bázis nincs ott ,csak egy nagyobb légópince légicsapás esetére, esetleges áramkimaradás esetén pluszban a föld alatt pincében aggregátorok vannak elhelyezve. a tényleges munka az 1-2 emeletes épületekben folyik/folyt.
Az NBH-nak még ebben az objektumban iratmegsemmisítő részlege üzemel. (ez 2011-ben még üzemelt). -
tomasz100
csendes tag
-
tomasz100
csendes tag
(/IMG)[/L]](http://cdn.rios.hu/dl/upc/2010-03/12/261080_hfxv8vvq9oxemvtb_deakter_aluljaro.jpg "[L:/dl/upc/2010-03/12/261080_je2ztmmsidlqthft_kossuth_metro.jpg](IMG:/dl/upc/2010-03/12/261080_je2ztmmsidlqthft_kossuth_metro.thumb.jpg)(/IMG)[/L]")
(/IMG)[/L]](http://cdn.rios.hu/dl/upc/2010-03/12/261080_mjccoillcvifrpm9_knymetro_05_melysegmetszet.jpg "[L:/dl/upc/2010-03/12/261080_ufmkxeejj7vulszp_knymetro_12_kossuthter.jpg](IMG:/dl/upc/2010-03/12/261080_ufmkxeejj7vulszp_knymetro_12_kossuthter.thumb.jpg)(/IMG)[/L]")
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Stellar Blade
- Így építsd a billentyűzeted!
- Linux felhasználók OFF topikja
- Bemutatkozott a Moto G32 4G
- Luck Dragon: MárkaLánc
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Konzol Screenshot
- Diablo 3
- További aktív témák...
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs LEGEND székek azonnal . 24 hónap garancia . +36301300000
- Két kazános Jura Impressa 801 automata kávéfőző Cappuccino fejjel
- Nagyon szép Delonghi Dinamica ECAM 353.15.B automata kávéfőző
- ABSINA 1 fázisú elektromos autó mobil falitöltő 3kW, 13A
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs ICON székek azonnal . Utolsó darab raktáron +36301300000
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest