Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • benfolds

    őstag

    válasz gyuri860213 #163243 üzenetére

    azt hittem lemaradtál a képről, de ezek szerint nem. :D tényleg nem guggolok meg húzok fel, valószínű, hogy soha nem is fogok (ezért is vagyok bajban a lábazással - ez ügyben továbbra is várom a tanácsokat, minden mást megoldok egykezesekkel meg a kettlerrel), méghozzá azért nem, mert amimmel tényleg baj van, az a derekam és a csípőm. tudom, hogy ezek nagyon nehéz gyakorlatok, annak idején guggoltam párszor a teremben, akkor is szarul ment (mondjuk teljesen ész nélkül álltam neki). ennek ellenére én itthon is beleadok mindent, és szerintem simán meg tudja magát szakítani az ember egykezes gyakorlatokkal is, még ha azokhoz nem is kell olyan koncentráció, mint egy guggoláshoz. elég pl, ha nagyon ragaszkodsz a stopperrel mért pihenőhöz, mint ahogy én tettem. egy 1 óra 40 perces edzést nem igazán lehet úgy végigcsinálni, hogy érezd közben, hogy mínuszban vagy, túlhajtod magadat. lehet 50 másodperc pihenő is elég, de lehet kell a 84 másodperc. a király lászlótól is hallottam, hogy az intervallumedzést nem másodperc, hanem pulzusszám alapon csinálja (tudom, az más). ami többnyire nem pont 60 másodperces pihenőt jelent. amúgy miért, nagyon szar volt forma? :DDD :DDD vedd figyelembe, hogy nem 20 éves vagyok, írtam is, hogy össze sem lehet hasonlítani a fejlődésemet az akkorival, amikor tényleg robbanásszerű volt a dolog. teljesen más most. tudom, lehet azért, mert a pajzsmirigy meg a kortizol, de azért fejlődök most is, szerintem kb. a koromnak megfelelően. 7 kg plusz 7-8 hónap alatt. not great, not terrible. a gatyám pont ugyanúgy rám jön, mint az elején, pedig amúgy alsótestre hízós típus vagyok. szóval nem lehet azt mondani, hogy mert meghíztam. a kortizolomat nem nézték sosem, de olvastam róla, és hát 100%, hogy annak idején, amikor nagyon szarul voltam, az egeket verdeshette, mert ez a dolog iszonyatos nagy stresszel jár. kb. olyan érzés, mintha egy 150 kilós vasbeton kockát így a kezedbe adnának (neked 200), hogy akkor tartsd...még bírd ki...még bírd ki...és minden pillanatot egyesével túl kell élned. és ez tart mondjuk évekig...
    ebben a dologban nagy segítség lehet a sport, de basszus, nem a gyúrás (ezt a barátnőd miatt mondom, bocs, nem beleszólni akarok, hanem ez tényleg határozott vélemény). a gyúrás olyan problémákban segíthet, ha pl. nincs célod, nem tudod lekötni magadat, akkor ott vannak a súlyok, azokkal küzdhetsz. ami pszichés bajoknál jobban működhet szerintem az a futás, bicikli, jóga, ami az idegrendszert nem terheli le, inkább ilyen "kikapcsoló jellegű". a gyúrás egész más, az esetleg lehet egy második lépcsőfok.
    biztos, hogy ezek a "stresszes évek" nem múltak el nyomtalanul és szar a kortizolom, a pajzsmirigyem vagy mittudomén, de most mit csináljak? nézegessem a laboreredményemet magamba roskadva? mert mást úgysem tudnék tenni, mivel gyógyszert nem fogok szedni rá, mert akkor már meg lehet b@szni az egészet és egyébként sincsenek olyan jellegű panaszaim. elhízottnak vagy éppen kórosan soványnak kéne lennem, de egyik sem vagyok. egy kis pajzsmirigy alulműködés miatt, ami egyelőre nem okoz panaszt, nem fogok a falnak menni. lehet, hogy a gyúrás nem nekem való, ha azt fogom érezni, hogy nem kéne erőltetni, akkor abbahagyom, de egyelőre nem érzem ezt.
    ja, amúgy 6x12-t szoktam csinálni gyakorlatonként, végre ma emeltem súlyt váll-hát napon, elég hosszú idő után újra.
    lehet el kéne már engedni a témát, mert nagyon unhatják a többiek a pajzsmirigyemet. :U

Új hozzászólás Aktív témák