- Költséghatékony 4K-s monitorokkal adott magáról életjelet az AOC
- Ebook szerkesztés, megosztás
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Milyen videókártyát?
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Milyen TV-t vegyek?
- Házimozi haladó szinten
- Milyen processzort vegyek?
- Milyen alaplapot vegyek?
- Computex 2024: még két Socket AM4-es Ryzen jön
Hirdetés
-
Panaszt tettek a Google ellen, mert követi a felhasználókat a böngészője
it Adatvédelmi panasz érkezett Ausztriában a Google ellen, a vád szerint követik a Chrome böngésző felhasználóit.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
OneSport OT05 - finomhangolás
ma Mit hiányoltunk eddig a kedvező árfekvésű kínai bringákból a leginkább? A nyomatékszenzort. A OneSport újdonsága végre megkapta ezt a megoldást.
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
MrChris #9576 üzenetére
Egy nyomógombot mindenképp pergésmentesíteni kell, erről nagyon sok szó esett már a topikban.
Itt azt írja valaki, hogy 40 perc alatt 1mp-es csúszást tud uno-val, kísérleti úton beállított késleltetéssel. Ha ez nem elég, akkor kell RTC modul, de abból sem mindegy milyen, mert az olcsóbbak simán rosszabb pontosságot fognak produkálni.
30 perc alatt 1mp csúszás szerintem nem sok, de figyelembe kell venni a hőmérsékletváltozások miatti driftet is, amit ha jól tudok, a drágább RTC modulok hőmérővel kompenzálnak.A kolléga által említett Esp + wifi + NTP ami még nagyobb pontosságot tud(hat).
Elárulod, hogy mihez szeretnél ilyen vezérlést?
[ Szerkesztve ]
-
válasz
MrChris #9578 üzenetére
Szerintem ennél a szerkezetnél nem annyira létkérdés az a fokú pontosság, a fényképen nem fogsz észrevenni ekkora pontatlanságot (mondom ezt úgy, hogy sosem csináltam még ilyet). Saccra a motor keltette rezgések nagyobb bemozdulást fognak okozni, mint az a kis szögeltérés.
Én kipróbálnám simán millis()-el, és ha kevés lenne a pontosság, akkor keresnék jobb megoldást.
-
válasz
MrChris #9581 üzenetére
Mivel tudtommal a csillagok nem egy egyenes vonal, hanem egy körív mentén látszanak mozogni az égen, azt hiszem egy egy szabadságfok mentén mozgó mechanika egyébként sem fogja tökéletesen lekövetni a pontos mozgást, tehát ha ezzel egyébként elfogadható minőségű képek tudnak készülni (ahogy a linkelt cikkben is látszik), akkor ennyi pontatlanság simán bele tud férni.
A hőmérsékletváltozás miatti elcsúszás éjszaka pont nem lesz akkora befolyásoló tényező, mint nappal, mert ha fotózás előtt hagyod, hogy kihűljön/felvegye a környezet hőmérsékletét, biztosan nem fogja sütni a nap, és valószínű nem lesz se erős szél, se eső, mert gondolom tiszta időben fogod használni. -
tvamos
nagyúr
válasz
MrChris #9584 üzenetére
De ha nem csinálsz equatoriális fejet, és nem állsz pólusra, akkor csak 1 csillagot megállítasz, a többi körívet húz.
Úgy emlékszem, csillagváros fórumon van ilyen mechanika építés. Lehet, hogy jobban értik, mi van."Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
gyapo11
őstag
válasz
MrChris #9586 üzenetére
Ha a Föld forgástengelyével párhuzamos tengelyt használunk, ami itt kb. 45 fokot jelent észak felé, és ezen forgatunk a Föld forgási sebességével, ami 360 fok/24 óra, akkor az összes csillag állni fog. Az igaz, hogy a kamera közben mozog, a két szélső értéke között Föld átmérőnyi távolság van, de ez elenyésző a csillagászati távolságokban levő csillagokéhoz képest.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
tvamos
nagyúr
válasz
MrChris #9586 üzenetére
Bocs! Félteértettem.
Azért régebben mechanikus óragépekkel is tök jó pontosságot csináltak, nem gondolom, hogy az Uno pontossága lesz a limit. Persze a gps modul a tuti. Azt könnyen hozzá lehet csapni késôbb is."Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
ecaddsell
aktív tag
válasz
MrChris #9576 üzenetére
Az UNO-t nem ismerem, de vsz. pont ugyanolyan quartz kristály van benne mint a többibe, pl. ESP32-be amit jobban ismerek. Szóval ezek simán kell hozzák az 5 digitet ami nemhogy 30 percre, hanem akár 1 napra is elég jó esetben (1 másodperces eltéréshez). Ami esetleg gáz lehet az az alapból meglévő offset, az hogy nem pontosan annyi mint kellene legyen a kontroller órajele (kifogsz egy ilyen szempontból gyengébb példányt). Ezt is simán lehet kompenzálni, de itt már timer-t kell használni (timer interrupt).
A drift, az hogy hőmérséklettel változik az órajel frekvenciája kevésbé zavaró, ez még relatíve nagy változások esetén is tudja hozni az 5 digitet.
Viszont az nem kérdés, hogy a GPS 1pps (pulse per second) kimeneténél házi barkács szinten aligha van olcsóbb megoldás, mert ez alapból kb. 7-8 digit és stabilan tartja (sőt mivel alapvetően a jitter rontja, a hosszútávú átlag még jobb is).
Pont ezért tervezem, hogy a frekvenciamérés pontosságomat erre a szintre emelem (most ha megvárom a bekapcsolás utáni bemelegedést kb. 2*10 exp -7 et tudtam elérni, de ezzel az a gond, hogy az aktuális hőmérséklethez kell kompenzálni, mármint kontroller quartz kristály hőmérsékletéhez...)
-
_q
addikt
válasz
MrChris #9627 üzenetére
i = 0-tól i<5 azaz 5 már nem lehet, tehát a 0-tól 4-ig számol. Akkor lenne 5 a kiíratás soros porton, ha i <=5 lenne, tehát még 5 is benne van.
A másikra csak tippelek, de amikor elküldesz egy karaktert soros vonalon, akkor tudtommal mindig megy egy "carriage return" (kocsi vissza) karakter az enter vagy küldés gomb lenyomására. Talán ezért érzékelheti azt, hogy 2 karakter-t küldesz egymás után, így 2x fut le. Ha mondjuk a delay-t 500-ról felemeled mondjuk 1000-re vagy 2000-re, tehát 1 vagy 2 másodpercenként villogjon a led, akkor a 2. karakter küldésével nem törődne a program. Ez csak tipp.
-
válasz
MrChris #9686 üzenetére
Ha gondot jelent a melegedés, és már alacsony a tápfeszültség, akkor a lépések közt szüntesd meg a léptető jelet (ne világítson egyik visszajelző LED se). Nem tudom mit mozgatsz vele, mennyire tud magától elforogni a motor, ha nem kap tápot.
Egyszer kísérleteztem vele, asszem 3V környékén még van ereje a motornak, mégsem melegszik nagyon. De az arduino 3v3 lábáról ne próbáld meghajtani, mert tönkre fog menni, nem bírja, ha nagy árammal terhelik meg, talán 100-150mA a max terhelhetősége (én 1 db. li-ion cellával próbáltam).[ Szerkesztve ]
-
-
Vladi
nagyúr
válasz
MrChris #9696 üzenetére
A nema 17 méretszabványt jelent. Többféle gyártó is lehet, meg többféle tejlesítmény.
az 1,8° is szabvány, egy lépéssel ennyit mozdul el. Mivel egy kör 360°, így a teljes kört 200 lépéssel teszi meg. Ha egy orsót csatlakoztatsz hozzá, aminek a menetemelkedése 2 mm, akkor 200 lépéssel 2 mm lineáris mozgást kapsz. (+-backlash és +- lépéskihagyás) Így könnyű számolni, hogy ideális esetben 1 lépés 0.01 mm.
Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!
-
válasz
MrChris #10487 üzenetére
Én erre raspberry pi-t használnék. Egy zero kb. akkora, mint egy arduino nano, és nem sokkal drágább, mint egy eredeti uno board (használtan meg kb fillérekért beszerezhető). Hátránya, hogy kell hozzá egy otg usb hub, ami miatt némileg elveszíti a fenti méretbeli előnyét. Amúgy létezik hordozható hdd beépített sd backup funkcióval, az nem lenne jó? Vagy az építés a lényeg?
-
Teasüti
nagyúr
válasz
MrChris #10487 üzenetére
Arra a sebességre én is kíváncsi lennék. Azért szerintem mikrokontrollerrel kicsit meredek lenne felvenni a versenyt egy usb3.0-ás eszközzel.
(#10488) aryes
A hordozható hdd backup funkción ötletelünk egy másik topikban, de egyelőre a tablet/ultrabook öszvér megoldás áll nyerésre. Integrált kártya olvasós külső hdd-ből eddig csak a WD Passport jött fel, meg hdd nélküli usb hub-os hordozható routerek, amik szintén tudják ezt a funkciót (telefonos segítséggel, wifi app-on keresztül).
Nos leszámítva azt, hogy a WD túl van árazva, a közös gyenge pontjuk ezeknek, hogy tetű lassúak (másfél óráig tart egy 64 gigás SD kártya lemásolása, ami vicc). Olyan 80 MB/s már barátságos tempó lenne, az UHS-I sebesség osztályt kellene megcélozni. UHS-II egyelőre még leányálom.
Úgy 10-15 éve egy rakás ilyen eszköz volt a piacon, de úgy tűnik kihaltak.[ Szerkesztve ]
-
válasz
MrChris #14157 üzenetére
Csak nem zongorahangoló vagy?
Milyen módon gondoltad használni a műszert, amikor elkészült? Minden tompító elé külön érzékelő kellene, vagy egyszerre mérnél többet? Ha jól sejtem, egyszerre szeretnéd mérni a bemozdulás tényét és megállapítani, hogy a műszertől számolva hányadik tompító mozdult előbb.
Lehet olcsó, gyors és pontos szenzort kapni, a probléma csak az, hogy ezekből egyszerre kettőt választhatsz.
Tudok olcsó és pontos távolságmérőt javasolni, de nem lenne alkalmas gyors mozgások mérésére.
Szerintem érdemesebb lenne több olcsó szenzort használni. Ami az eszembe jutott, a lézerdióda + fototranzisztor lenne. Távolságot ugyan nem tudsz vele mérni, de mivel a tompítók nagyjából ismert távolságra vannak egymástól, egymás mellé kellene szerelni néhány fototranzisztort, és kijelezni, melyik érzékelt először bemozdulást.
Szerintem jobban járnál egy nagysebességű kamerával.[ Szerkesztve ]
-
válasz
MrChris #14163 üzenetére
Az a probléma, hogy olyan pici elmozdulást kellene mérni, ami akár ultrahangos, akár lézeres távolságméréshez kevés felületet biztosít. Amit mérni lehetne, az az egyes tompítók által eltakart fénysugár erősségében bekövetkezett változás. Tegyük fel, hogy a tompító egyik oldalára fényforrást teszel, pl. lézer dióda (filléres tétel), másik oldalára fototranzisztort (szintén). A tranzisztor feszültségét az arduino analóg bemenetein méred. A fénysugár erősségét úgy állítod be, hogy egy kisebb árnyék már változást okozzon a mérésben. Innentől a változást kell detektálni.
Ettől szerintem üzembiztosabb megoldás lenne, ha némi mechanikát is vinnél a rendszerbe: minden tompító fölé egy vékony, könnyű tűt helyezni (pl. zongorahúrból, biztos tudsz szerezni), és a tű elmozdulását mérni. Ennek az lenne az előnye, hogy lehetne encoder tárcsát használni a mozgás detektálására (pl mint a régi, golyós egerekben). Mivel a tompítók alapból nem biztos, hogy hajszál pontosan egy magasságban vannak, a rendszer kalibrálná magát ráhelyezéskor. Az encodert a tű forgástengelyére kell tenni.
Én meg zenész vagyok.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
MrChris #14172 üzenetére
szenzor fix és a drót mozgat egy lyukkártyát?
Igen, egy lyukkártyát vagy egy tárcsát. A tárcsa könnyebben beszerezhető, de talán a pontossága a kisebb elmozdulás miatt kevesebb lesz. Régi golyós egerekből kellene kinyerni a tárcsákat meg az érzékelőket, azok nagyon finom elmozdulásokat képesek detektálni. Nekem van egy pár ilyen egér eltéve, minden eshetőségre.
A felülnézetre később rájöttem
-
Ton-ton
tag
válasz
MrChris #20555 üzenetére
Nem használnék hozzá ilyesmit.
Egyszerűen egy kis csipeszt készítenék lézerrel (kis sarok vas, amire egy laser pointert rögzítenék, és a másik oldala lenne egy rugós valami)
Ezt lehetne egyszerűen rögzíteni a kalapácsokra.
S természetesen ehhez tartozna egy rúd (négyzetetes alu cső), amit fölé kellene rögzíteni. Minél magasabbra (akár a nyitott zongora tetejére). Persze ezen lenne egy skála (nyomtatott), a kalapácsok középvonalával.
Miután beállítod a kalapácsok távolságát (gondolom valami sablonnal).
Ráteszed a pointert a kalapács fejére, és a skálán látod mennyire kell elforgatni.
Ezután a kalapácsot felemelve állíthatod a forgáspontnál.(Bár nem láttam még zongorát belülről egy futó pillantásnál tovább...)
http://qtp.hu
-
válasz
MrChris #20555 üzenetére
Nocsak, a kolléga úr szintén zenész?
Nem egyszerű eset. A kalapács elég finom mechanika ahhoz, hogy túl nagy és nehéz dolgot ne lehessen rá csiptetni, a kalapács feje sem biztos, hogy szeretné a dolgot.
Ton-ton kolléga ötlete tetszik, én ilyen lézerdiódát használnék hozzá, CR2025-ös Li gombelemmel, az talán elég pici és könnyű, hogy valami csipesszel a kalapács szárára rögzítsd, és valami ernyőn (pl papírlap) megnézd, hogy milyen csíkot rajzolnak egymás mellett futva. Sajnos ez teljesen analóg megoldás lenne, de a lézer a távolság miatt jól felnagyítaná a pici eltéréseket.
Ha mindenképpen Arduino-s megoldás kell, első, ami eszembe jutott, hogy a másik kalapácsra kell egy tükör, ezzel rögtön kétszeresére növeled az elmozdulást. Az első kalapácsra pedig olyan cucc kéne, mint a vonalkövető robotok alján van, 3 fényszenzor, szorosan egymás mellé. A fénysugár a távolság függvényében kitér a középső szenzorról valamelyik irányba, a 3 szenzor mérésének a különbségéből következtethetsz, hogy melyik irányba. Ezzel pontos mérést nem fogsz tudni végezni, de valójában nincs is rá szükség, mivel te csak az elmozdulás irányát szeretnéd detektálni, illetve, hogy merre kell korrigálni. Mint egy hangoló gép.
Az igazi egy olyan szenzortömb lenne, mint a síkágyas szkennerek olvasófeje, ahol nagyon szorosan egymás mellett vannak a fotodiódák, azzal nagyon finom elmozdulást lehetne mérni. Esetleg valami ilyesmivel lehetne még pótolni.
A harmadik ötlet egy ilyen digitális iránytű és egy neodímium mágnes lenne (pl. egy DVD olvasó fejében vannak ilyen apró mágnesek, amit tudnál használni). Ez ugye mágneses teret mér, amiből a távolságra lehet következtetni, illetve a változást lehet vele detektálni. De ezt ki kéne próbálni, hogy ilyen pici távolságnál, mint ami két kalapács közt van, hogy működik.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Költséghatékony 4K-s monitorokkal adott magáról életjelet az AOC
- Ebook szerkesztés, megosztás
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Energiaital topic
- Milyen videókártyát?
- Azonnali fáradt gőzös kérdések órája
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Fűnyíró topik
- További aktív témák...