QNAP blog: NAS-ok hardveres platformjai

Összefoglaljuk, miben különbözik az egyes hálózati adattárak hardvere.

A hálózati adattár, vagyis NAS lényegében egy számítógép, aminek az a feladata, hogy a rajta tárolt adatokat megossza a hálózatra kapcsolódó eszközökkel. Ennek megfelelően van valamilyen hardvere, ami a rendszerint Linux-alapú NAS operációs rendszert futtatja. Attól függően, hogy az adattárat mennyire komoly feladatokra készítik elő, többféle hardveres platformot is kaphat.

Az alap NAS-okban közkedvelt Marvell Armada 370 blokk diagramja
Az alap NAS-okban közkedvelt Marvell Armada 370 blokk diagramja [+]

A legegyszerűbb alapmodellek rendszerint valamilyen ARM-alapú megoldást kapnak, melyek közül az egyik legegyszerűbb a Marvell Kirkwood dolgozik például a QNAP TS-x12 családjában, a TS-x31 pedig Freescale-alapú két ARM Cortex-A9 maggal. Ezek a megoldások elég fürgék ahhoz, hogy RADI0 és RAID1 tömböket üzemeltessenek, és alapvető médiaszerver funkciókat (például DLNA-t) lássanak el, de két-három párhuzamos feladat elvégzésénél már elérnek teljesítőképességük határára.

Marvell Kirkwood a QNAP TS-220 NAS-ban
Marvell Kirkwood a QNAP TS-220 NAS-ban

A QNAP úttörő szerepet vállalt a közvetlen médialejátszásra képes NAS-ok kategóriájának kialakításában, az utóbbi években számos HDMI csatlakozós modellje jelent meg egyre alacsonyabb árszegmensekben. Ehhez már fejlettebb grafikus gyorsítóval ellátott ARM platformok kellenek, amelyek hardveresen kódolják a modernebb videóformátumokat. A QTS mellett Androidot is futtató QNAP TAS-x68 családnál például a médialejátszók világából választottak rendszerchipet, a Realtek RTD1195DD-t. Tesztünk alapján viszont nem mindig állt a helyzet magaslatán.

QNAP TAS-268 belseje médialejátszókból ismert Realtek RTD1195DD rendszerchippel
QNAP TAS-268 belseje médialejátszókból ismert Realtek RTD1195DD rendszerchippel [+]

A HDMI-s médialejátszáshoz vagy több felhasználó párhuzamos kiszolgálásához már érdemes x86-os, mondhatni Atom-alapú platformot választani. Komolyabb nyers teljesítménye révén akkor sem jön zavarba, ha egyszerre négy-öt párhuzamos feladatot kell végrehajtani, ebben az alap ARM megoldásoknál lényegesen nagyobb, akár 8 GB-os memóriája is segítségére van. A korábbi Intel platformok grafikus gyorsítója sok kívánnivalót hagyott maga után, például a 24 képkockás videókat sem kezelte. Az újabb, Braswell-alapú Celeron N3050-at, N3060-at vagy N3150-et használó NAS-ok viszont már az ötödik generációs Core i processzorokkal rokon grafikus gyorsítót kaptak fejlett multimédiás képességekkel. Ilyennel szerelik pélául a QNAP TS-x51A és TS-x53A sorozatát. Ezeknél a modelleknél már alapszinten a virtualizáció is kihasználható.

Érdekes, hogy az AMD rendszerchipek nem multimédiás képességeik miatt kerültek QNAP NAS-okba. A komolyabb tudású, már 10 gigabites Ethernet vezérlővel ellátott kis- és középvállalati modellek közé tartozik például a TS-563, aminek erőssége az AES-NI (AES-256) hardveres titkosítás, továbbá AMD-V hardveres virtualizációt tud, akár 16 GB memóriát is kezelhet, öt merevlemezzel szerelhető és RAID6-ot is támogat.


[+]

Ha még ez sem lenne elég, készülnek olyan vállalati NAS-ok is, amelyek a legújabb Intel Core i vagy akár Xeon proceszorokat bírják, és igény esetén akár PCI Express csatolós grafikus kártya szerelhető beléjük. Az idei Computexen például a TVS-882T NAS Core i5-6500 processzora mellé tettek Radeon R7 grafikus kártyát, hogy meghajtsanak egy HTC Vive virtuálisvalóság-headsetet. Ebbe a modellbe például már M.2 foglalatos SSD-k is tehetőek gyorsítótárnak használva. Hátulja akár egy multimédiás számítógépé is lehetne, elölről pedig tele van merevlemezállásokkal.

Azóta történt

Előzmények