A GPU-k uralják a zöld szuperszámítógépeket

A green500.org frissítette a világ legenergiahatékonyabb szuperszámítógépeinek listáját, melyben végre izgalmak is vannak az elmúlt évre jellemző BlueGene/Q rendszerek nyomasztó fölénye helyett. Természetesen az utóbbi megoldások továbbra is ott vannak az élmezőnyben, de az első négy helyet átvették az új generációs gyorsítókártyákkal rendelkező masinák. Ezek nem sokkal, de jobb teljesítményt adnak le azonos fogyasztás mellett, mint a BlueGene/Q rendszerek, ám utóbbi megoldásokat sem kell félteni, mivel az első négy helyet leszámítva a 30. pozícióig foglalják el a friss listán a helyüket, a nagyjából 2000-2100 MFLOPS/W-os hatékonyságuknak köszönhetően.

A green500.org listája alapján fontos megjegyezni, hogy a szuperszámítógép összesített sebessége nem számít, így csak az energiahatékonyságé a főszerep, éppen ezért került az első helyre egy mai mértékkel nézve nem túl erős rendszer, mely a top500.org listáján csak az 253. helyen tanyázik, viszont keveset fogyaszt, azaz 2499,44 MFLOPS/W-os hatékonyságot tud felmutatni. A Beacon névre keresztelt masina Intel Xeon E5-2670-es processzorokból áll, melyek mellett Intel Xeon Phi 5110P jelzésű gyorsító dolgozik. A 157,5 TFLOPS-os elméleti tempóra képes rendszer a Linpack tesztben 110,5 TFLOPS-os teljesítményt mutat fel, amihez 45,11 kW-os fogyasztás társul.

A második helyen – hatalmas meglepetésre – a SANAM nevű szuperszámítógép tanyázik 2351,1 MFLOPS/W-os hatékonyságot felmutatva. A Szaúd-Arábiában kiépített rendszer Intel Xeon E5-2650-es processzorokból áll, a gyorsító szerepét pedig számos AMD FirePro S10000 jelzésű kártya tölti be. A top500.org listájának 52. helyét elfoglaló masina a Linpack tesztben 421,2 TFLOPS-os teljesítményre képes 179,15 kW-os fogyasztás mellett. A SANAM helyezése abból a szempontból meglepő, hogy a green500.org számítási metodikája a rangsorolás szempontjából abszolút nem kedvez ennek a gépnek. Az AMD Tahiti kódnevű lapkája ugyanis három piacot próbál egyszerre lefedni, és korábban már kiderült, hogy ezt nem lehet hatékonyan megtenni.

A GCN architektúráról ismert, hogy nagyon gyorsan tud számolni, ami a magas DGEMM (dupla pontosság melletti mátrixszorzás) hatékonyságon látszik is, de a HPC-piacon ez még messze nem jelent hatékony feldolgozást, ugyanis a Linpack teszt kifejezetten nem fekszik a – bizonyos szempontok szerint – hagyományosnak tekinthető GPU-knak. Az Intel Knights Corner és az NVIDIA GK110 sok olyan újítást vezetett be (például az NVIDIA esetén megemlíthető a Hyper-Q), melyek a Linpack tesztben elérhető hatékonyságot 60-70%-os szintre növelték. Ez persze azzal jár, hogy az előbbi két termék csak a HPC-piachoz ideális, de ez volt a cél. Az AMD Tahiti lapkája mellőzi a HPC szerverekhez való specifikus fejlesztéseket, így a hatékonyság szempontjából nagyjából úgy teljesít, ahogy a Fermi architektúrára épülő NVIDIA Tesla gyorsítók tették. Ez a SANAM esetében 38%-os értéket jelent a Linpack tesztben. Ebből a szempontból vizsgálva érdekes egy FirePro S10000 gyorsítókat használó rendszert a második helyen látni, hiszen jóval kisebb feldolgozási hatékonyság mellett jellemzően nehéz tartani élmezőny energiahatékonysági mutatóit. A Tahiti azonban úgy néz ki, hogy képes erre, ami nagyon meglepő.

A harmadik helyre a Titan nevű szuperszámítógép ért oda, amely jelenleg a leggyorsabb szuperszámítógép, de a leghatékonyabb címet nem sikerült megszereznie. Az AMD Opteron 6274-es processzorokat és NVIDIA Tesla K20X-es gyorsítókat alkalmazó, Cray XK7-es alapokra épített masináról korábban már beszámoltunk, így 2142,77 MFLOPS/W-os hatékonyságon kívül sok új adattal nem tudunk szolgálni.

A negyedik helyet a Todi nevű rendszer szerezte meg 2121,71 MFLOPS/W-os hatékonysággal. Ez a gépezet is a Cray XK7-es alapokat használja, de AMD Opteron 6272-es processzorokkal és NVIDIA Tesla K20-as gyorsítókkal. A 392,9 TFLOPS-os elméleti tempóra képes szuperszámítógép a Linpack tesztben 273,7 TFLOPS-os teljesítményt mutatott fel, 122 kW-os fogyasztás mellett.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés