Megjelenés

Jó két évtizedes pályafutása alatt óriási utat tett meg a notebook. Bár anno a hordozhatóság igénye hívta életre ezeket a munkaeszközöket, mai mércével már nemigen neveznénk az akkori példányokat mobilnak, a szépség pedig egyáltalán nem volt szempont a tervezésnél. Mára viszont egyes modellek a képes magazinok oldalairól integetnek, sőt mi több, a trendiség mértékegységei. Mai tesztalanyunk egyáltalán nem divatos, és az sem biztos, hogy műértő körökben sikert aratunk vele, ha kicsapjuk az asztalra. A ThinkPad X230 a legszigorúbb értelemben vett vállalati, munkára termett szubnotebook, ám az évtizedes hagyományokkal szakító szigetes billentyűzete miatt az ortodox ThinkPad-imádók elítélik.

Mindjárt kiderítjük, hogy jogosan vagy sem, de előbb nézzük meg, mi változott az elődhöz, az X220-hoz képest. Kívül lényegében semmi: ugyanazt a komoran szigorú házat kapjuk, amit az elmúlt évek során megismertünk az X sorozatnál. Minden sötét színű, a fedelet a szokásos, visszafogottan csillámos anyaggal vonták be, amitől egyedi tapintást kap, és még kevésbé látszanak rajta a karcok vagy a kopás. Hosszú idő után most először nem változott a kijelző oldalaránya, maradt az X220-nál megismert, 12,5 hüvelyken 16:9-es képernyő, amit választhatunk TN+film és IPS panellel is.

Nem történt lényeges változás a csatlakozók terén sem, csupán az előd normál méretű DisplayPort aljzatát cserélték Mini DisplayPortra, mellette visszaköszön az ősrégi D-Sub kimenet. Ilyen kis notebookon ritka az ExpressCard foglalat, és vezeték nélküli csatlakozás is egyre kevesebb modellen kap mechanikus kapcsolót, ám itt mindkettő megtalálható. A modern ágazatot két, kék színű USB 3.0 aljzat képviseli, a jobb oldali sárga csak USB 2.0-s, de kikapcsolt gépnél is kap áramot, így használható USB-s töltéshez. Kár, hogy az Ethernet csatlakozó továbbra is az oldalról elérhető 2,5 hüvelykes merevlemezhely előtt van, tehették volna hátrébb, a Kensington zár mellé. Kívülről még a vaskos fémzsanérokra és az oldalra, illetve hátulra is szellőző hűtésre érdemes figyelmet fordítani, de ezekkel már a korábbi X220-on is találkozhattunk.

Belül egyértelműen a vitatott, szigetes kialakítású, háttérvilágításos billentyűzet érdemli a legnagyobb figyelmet. Első látásra és tapintásra egyértelmű, hogy itt nem az Ultrabookokon és egyéb divatgépeken látott, minimális úton járó megoldással van dolgunk. A másik lényeges újítás, hogy a kijelző alatti hangerőszabályzó és ThinkVantage gomb a fő billentyűzettel közös panelen van, nem pedig külön, lötyögésre hajlamos kisebben, ahogyan az X220-nál. Természetesen nem hiányozhat a TrackPoint pöcökegér, de az X220-hoz hasonlóan most már touchpaddel egészítik ki. Mondani sem kell, hogy a monitor és minden más felülete matt.

Alul semmi szokatlant sem találtunk, a billentyűzet vízelvezető nyílásai, a két memóriamodult takaró fedél és a dokkoló csatlakozója is az X220-nál megismert helyen van, az akkumulátor természetesen cserélhető, illetve a 3G modem SIM kártyahelyéhez is ezen keresztül juthatunk hozzá. Néhány csavart eltávolítva leszedhető a billentyűzet és a csuklótámasz, szabaddá válik az út a hűtéshez (tisztítás céljából), illetve hozzáférhetünk a Wi-Fi modulhoz és a 3G modemhez. A merevlemezt hagyományosan oldalról vehetjük ki, a fő hardverelemek viszont takarásban maradnak az alaplap és a szénszálas műanyagból készült fenéklemez között.

Használat közben

Gyakorló ThinkPad X60 felhasználóként az új X230 nem okozott különösebb meglepetést, de aki nem találkozott még ilyen kaliberű géppel, az legalább annyira rácsodálkozik majd a váz és gépház merevségére, masszivitására, mint a laptop nem éppen divatos külsejére. Olcsóbb, konzumer gépeknél nem látni ilyen stabil zsanért, ami az elődmodellekben már bizonyította, hogy több évnyi nyitogatás után is ugyanolyan jól jár, mint az első napokban. Ha pedig mégis eltörne, biztos, hogy kapunk hozzá pótalkatrészt, mert ezekre a vállalati gépekre jellemző, hogy legalább 5-6 éven át van terméktámogatás.

A ThinkPad X230, és úgy általában a 30-ra végződő új ThinkPadek kritikus pontja az új típusú billentyűzet, ami sokakat megoszt, ezért hosszabban is kitérünk rá. A leginkább vitás pont a szigetes kialakítás, amire a kétszintű háttérvilágítás megoldása miatt volt szükség. Fura magyarázat ez, mert az igazi ThinkPad-rajongók hosszú évek óta nagy megelégedéssel használják a ThinkLight lámpát, ami a monitor felső kávájából világít a billentyűzetre, és az X230-on is megtalálható. (Na meg különben is, az igazi ThinkPad-felhasználó hamarabb tanul meg vakon gépelni, mint járni, nem kell látnia, melyik gomb hol van.)

Csakhogy nem mindenki megszállott ThinkPad-felhasználó. Temérdek olyan vásárlót is megpróbálnak elérni az X230-cal, aki igenis igényli a háttérvilágított billentyűzetet, esetleg cikinek tartja a lámpát, aminek a fénye bizony zavaróan visszatükröződik a sokévnyi használattól megkopott gombokról. Mi a helyzet a sokkal fontosabb gépelési komforttal? Szerintük a "változott" jobb szó rá, mint az, hogy "romlott". Az X60-hoz, vagy akár X220-hoz képest abban más a rendszer, hogy a billentyű kupakja alatt nincs a kupakkal párhuzamos része az ollós mechanizmusnak, így átengedi a fényt, de teljesen lenyomva kissé labilisabbnak tűnnek a gombok. A klaviatúra alapja most is betonstabil (a fenti videóban nagyon erősen kellett nyomnunk ahhoz, hogy behorpadjon), a nyomásút nem rövidült, a nyomáspont is rendben van: elmondható, hogy a piacon található legjobb szigetes megoldást prezentálja a Lenovo.

Blara ThinkPad X230, jobbra ThinkPad X60 ollós mechanizmusa

A második, sok kritikát kapott részlet a gombok kiosztása, nevezetesen az, hogy megszűntették a felső Insert, Delete, Home, End, PageUp, PageDown hatost, ami egyébként az X220-ban már az Insert elhagyásával és Delete megnövelésével öteleműre csökkent. Most viszont egy sorba húzták őket, az Insert visszakerült, de a PageUp és PageDown alulra, a kurzormozgatók mellé költözött. Ezt az átrendezést sokkal hamarabb megszoktuk, mint a kurzormozgatók íves felületének laposra cserélését, vagy azt, hogy a funkcióbillentyűk nincsenek négyesével felosztva. Számunkra furcsa volt, hogy a felső, vékonyított sor másképp jár, mint a többi, ilyennel korábbi ThinkPadeknél nem találkoztunk. Azt az eszmei kritikát, hogy az Enter és a ThinkVantage gomb nem kék, mindenki ítélje meg hite szerint, minket nem zavar.

A TrackPoint pöcökegér kapcsán viszont feltűnt valami zavaró: kevésbé emelkedik ki a billentyűk közül, ezért fura érzésünk támadt, amikor megszokott magasságban kerestük. Szerencsére működése pont olyan nagyszerű, mint az előző modelleken. A touchpadről már nem mondható el ugyanez, a TrackPoint billentyűi miatt szűkre szabott felülete és túl keményen járó, integrált gombjai okán legfeljebb közepesre értékeljük. Hasonlóan vélekedünk az alulra helyezett hangszórókról is. Nem nyújtanak Hi-Fi élményt, helyette inkább kissé dobozosan és recsegve szólnak, de a maximális hangerő éppen elég ahhoz hogy egy zajos irodában is eljussanak hozzánk az értesítő hangjelzések.

Teljesítmény, kijelző

Talán mondani sem kell, hogy a ThinkPad X230 az Intel harmadik generációs Core i platformjára épít, az viszont számunkra is meglepő volt, hogy egy energiatakarékos és alacsony fogyasztású, U utótagos processzor helyett egy telivér, 35 wattos TDP osztályba tartozó, kétmagos (négyszálas) Core i7-3520M-et tettek a kis gépházba, mely egészen 3,6 GHz-ig felpöröghet, amivel ez az egyik legerősebb, kétmagos Intel CPU. Különálló grafikus kártya nem került mellé, tesztgépünkben pedig csak egy 4 GB-os memóriamodul szolgálta ki. Adattárolónak az Intel 520-as sorozatba tartozó, 180 GB-os SSD-t kaptuk, monitorból pedig a jobbikat IPS panellel, 1366x768 pixellel. Tesztgépünkbe 6 cellás, 56 wattórás akkumulátor került, de létezik hozzá hatalmas, 9 cellás is, ami viszont kilóg a notebook hátuljából és megemeli az egyébként kellemesen alacsony, 1,5 kilogrammos tömeget.

A nálunk járt ThinkPad X230 Windows 7 Professional operációs rendszerrel, három év garanciával és 3G modemmel 445 000 forintba kerül, de a legolcsóbb, Core i5-tel, hagyományos merevlemezzel és TN+film panellel ellátott alapmodell már 300 000 forint alatt megkapható, a Core i3-as X230i ára pedig benéz 270 000 forint alá.

A magas órajelen járó Core i7-3520M természetesen jobban teljesített méréseink során, mint a lassabban ketyegő Core i5-3210M, de előnye nem annyira drámai, csak a hosszabb, komolyan számolásigényes feladatoknál kiemelkedő. A szintén 35 wattos TDP osztályba tartozó, de négy processzormaggal rendelkező Core i7-3612QM lényegesen gyorsabb kétmagos társainál, persze ilyen CPU-t csak nagyobb notebookokba szerelnek. Remekül dolgozott a SATA 3.0 csatlakozóra kötött Intel SSD, olyan tempót és késleltetési időt produkált, ami tányéros merevlemezzel a tudomány jelenlegi állása szerint nem hozható, a némaságáról nem is beszélve.

Három tételben ki lehet fejezni a nálunk járt ThinkPad X230 kijelzőjének minőségét: IPS paneles, matt felületű, maximális fényereje pedig jó magas, 290 cd/m². Kár, hogy a fényerő az egyes fokozatokkal nagyon gyorsan esik: az első lépésben 210-re, a másodikban már 150-re. Jó hír viszont, hogy nagyon jó a kontrasztarány, közelíti az 1000:1-et, kalibrálással pedig szinte tökéletes színárnyalatokat értünk el. A ThinkPad X230 IPS panelhez való színprofilja innen tölthető le, a maximális alatt eggyel adja a legjobb árnyalatokat.

Hűtés, akkumulátor

Meglehetősen kicsi és könnyű notebook a Lenovo ThinkPad X230, ezért különösen érdekes, hogyan birkózik meg a 35 wattos TDP értékkel rendelkező processzor melegével. Nyugalmi állapotban, 24 °C-os szobahőmérsékleten természetesen gond nélkül boldogult, olyannyira, hogy ventilátora rendszerint állt, csak itt-ott pörgött fel néhány pillanatra, de akkor is alig hallottuk. A notebook felülete kellemesen hűs maradt, csak a hűtést tartalmazó sarkán emelkedett 35 °C fölé.

Megterhelve a központi egységet nem túl hangos, de határozott és nyers zaj jött válaszul a hűtés felől, ami kétpercnyi hajtás után beállt 23 decibelre. Ekkora processzornál – különösen ilyen kis házban – a 23 decibeles érték kimondottan jó, de sajnos a nyers hangszín továbbra is megmaradt. Zajos irodában elnyomja majd a környezet, de csendes helyen – mondjuk egy könyvtárban – dolgozva zavaró lehet.

Nagy örömünkre csak a gép hűtést rejtő bal hátsó sarka melegedett fel komolyabban. Az ott mért 40 °C-os hőmérséklet ölbe véve még huzamosabb ideig elviselhető, de igazán asztalon kényelmes használni a kicsikét, mert a billentyűzet félórányi komoly terhelés hatására sem melegedett fel számottevően.

Méretéhez és súlyához képest elég nagy akkumulátora van az X230-nak, sőt a hatcellás, 56 wattórás modell kilenccellás, 94 wattórásra cserélhető, ami több mint másfélszeres kapacitást jelent. Nem mintha a gyári darab nyugalmi állapotban mért, 9,5 órát meghaladó teljesítménye kevés lenne... Ebből az értékből 5,8 wattos fogyasztást számoltunk ki. Nagyfelbontású videóval valamivel több mint öt óráig szórakozhattunk, de teljes terhelésen egy és negyed óra után vége lett a dalnak, tehát a fogyasztás 10,7, illetve 45 watt környékén alakult. Jó hír, hogy az 56 wattórás akkut alig több mint két óra alatt teljesen vissza tudtuk tölteni, és az első óra alatt 80%-ig jutott a töltése.

Értékelés

A ThinkPad X230 kapcsán az a nagy kérdés, hogy meg lehet-e barátkozni az új billentyűzettel, mert ahhoz kétség nem fér, hogy a notebook nagyszerű kis munkatárs. Elődeihez hasonlóan kiválóan összerakták, nagyon masszív, strapabíró, okosan megtervezett munkaeszköz, nem pedig mulandó divatcikk. Hardvere erőteljes, ehhez igazodik hűtése, aminek zajszintjével nem volt bajunk, de hangja lehetne kevésbé nyers. Csak jót mondhatunk a magas fényerejű, matt felületű kijelzőről, szerintünk 12,5 hüvelyken semmi szükség 1366x768-nél több pixelre, attól nem fog jobban menni a munka.

Tehát marad az eredeti kérdés: meg lehet szokni a billentyűzetet? Nekünk néhány nap intenzív használat után már egész jól ráállt a kezünk a szigetes elrendezésre, és a felső hatos szétrobbantása sem tűnt annyira zavarónak. Sokkal inkább bántott minket a felső sor osztásainak hiánya, és az, hogy ezek a kisebb gombok más nyomáskomforttal bírnak, mint a többi. Nem tetszett nekünk a kurzormozgató billentyűk egyenes felülete és a megszokottnál alacsonyabbra helyezett pöcökegér sem.

Aki nem használt évekig ThinkPadet (a T, X vagy W sorozatból), annak viccesnek tűnhet ez az értékelés, és biztos, hogy nem fogja értelmét látni a kifogásainknak, hanem fantasztikusnak találja majd a ThinkPad X230 beviteli eszközeit. Bármilyen más notebookhoz mérve azok is, akárcsak a gép minden más komponense (kivéve talán a külső formatervét), csak arról van szó, hogy az elődök igen magasra tették a lécet. Szerintünk ezt a szintet szigetes billentyűzettel is megugorja a ThinkPad X230, ezért jár neki az ajánlott cím.

Lenovo ThinkPad X230 notebook

rudi

A Lenovo ThinkPad X230 notebookot a Lenovo hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.